Donald Trump nukleáris fegyverteszttel válaszolt Putyin rakétakísérletére, ezzel is kifejezve az Egyesült Államok határozott álláspontját a globális biztonság kérdésében.

Ismert magyar sportvezető és családja sajnálatos módon a kenyai tragédia áldozatául estek.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a hadsereg számára adott utasítást, hogy több mint harminc évnyi szünet után újra kezdje meg a nukleáris fegyverek tesztelését. Az elnök azzal indokolta ezt a lépést, hogy az Egyesült Államoknak lépést kell tartania Oroszország és Kína atomprogramjainak gyors fejlődésével, amit fontosnak tart, hogy figyelembe vegyenek - tájékoztat a BBC.

"Más országok tesztelési programjai miatt utasítottam a Hadügyminisztériumot, hogy egyenlő alapon kezdjük újra a nukleáris fegyvereink tesztelését" - írta Trump közösségi oldalán, nem sokkal azelőtt, hogy Dél-Koreában találkozott volna Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Az Egyesült Államok 1992 óta nem hajtott végre nukleáris fegyverkísérletet, miután George H. W. Bush akkori elnök moratóriumot hirdetett a hidegháború lezárását követően. Most azonban Trump szerint elkerülhetetlen az amerikai nukleáris arzenál "felújítása és korszerűsítése", mert - mint fogalmazott - "nincs más választása".

Trump közösségi médiában megjelent bejegyzése közvetlenül azután látott napvilágot, hogy néhány nappal korábban heves kritikát fogalmazott meg Oroszország nukleáris meghajtású rakétájának tesztelése kapcsán. Moszkva nemrégiben két új, nukleáris robbanófej hordozására alkalmas fegyvert próbált ki: az egyik egy olyan rakéta, amely állítólag képes áthatolni az amerikai védelmi rendszereken, míg a másik, a Poseidon nevű víz alatti drón, elérheti az Egyesült Államok nyugati partjait is. Fontos megjegyezni, hogy ezek a tesztek nem jártak tényleges nukleáris robbantással.

Trump véleménye szerint az Egyesült Államok a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával bír, míg Oroszország a második helyet foglalja el, és Kína "jelentős lemaradásban" van a harmadik pozícióban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Peking nukleáris fejlesztései "öt éven belül" megközelíthetik az amerikai képességeket.

A Center for Strategic and International Studies (CSIS) kutatóintézet adatai szerint Kína az elmúlt öt évben nagyjából megduplázta nukleáris fegyvereinek számát, és 2030-ra ezer robbanófej fölé emelkedhet az arzenálja. Az Egyesült Államok jelenlegi készlete mintegy 5225 robbanófejből áll, Oroszországé pedig 5580 körül mozog.

Trump bejelentése egyben éles irányváltást jelent az eddigi amerikai politikához képest. Az utolsó amerikai atomrobbantás 1992. szeptember 23-án történt Nevadában, a Divider fedőnevű kísérlet keretében - ez volt az Egyesült Államok 1054. atomfegyvertesztje. A nevadai kísérleti telep ma is a kormány irányítása alatt áll, és a Nemzeti Nukleáris Tudomány és Történet Múzeuma szerint "szükség esetén" bármikor újra engedélyezhető a használata.

Trump közösségi média posztja a Hszi Csin-pinggel való találkozója előtt a Marine One helikopter fedélzetén készült, miközben a dél-koreai Gimhae repülőtér felé tartott. A találkozót követően az Air Force One fedélzetén hangsúlyozta, hogy a konkrét teszthelyszíneket később fogják meghatározni. Kifejtette, hogy szerinte "megfelelő és indokolt" lépés, ha az Egyesült Államok is végez teszteket, amennyiben más országok is ezt az utat választják.

A döntés mindössze kevesebb mint száz nappal született azelőtt, hogy 2026 februárjában lejárna az Új START szerződés – ez az utolsó megmaradt fegyverzetkorlátozási megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között. Az egyezmény értelmében mindkét ország nukleáris arzenálját maximum 1550 darab, interkontinentális hatótávú, bevethető robbanófejre korlátozzák.

Az Egyesült Államok 1945-ben, az új-mexikói Alamogordóban végrehajtott Trinity-tesztjével indította el a nukleáris korszakot. Ugyanebben az évben, a háborús konfliktusok során, Hirosima és Nagaszaki városait is atomtámadás érte, így az Egyesült Államok azóta is az egyetlen ország, amely éles harci körülmények között vetett be ilyen pusztító fegyvert.

Amennyiben Trump elképzelései valóra válnak, az Egyesült Államok több mint harminc év elteltével újra a nukleáris kísérletek világába léphet, ami egy új fegyverkezési verseny kezdetét jelentheti a globális hatalmak között.