Az építőiparban komoly kihívást jelent a különböző szektorok közötti tudásmegosztás hiánya, pedig erre hatalmas szükség lenne.

Gyenge az átjárás idehaza az akadémiai és ipari szféra között, és a szektorok közötti együttműködés is inkább projektalapú, amin változtatni kell - hangsúlyozta Boros Anita, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára a Portfolio-nak. A szakember, aki a Portfolio Future of Construction konferencia előadói között szerepel, arról is beszélt, hogy a mesterséges intelligencia hogyan képes zöldíteni az ágazatot, feltéve, ha felelősen használják.

Miközben a hírek tele vannak a mesterséges intelligencia kínálta előnyökkel, szintén egyre több szó esik az adatközpontok által generált óriási környezeti terhelésről is. Ez a dilemma pedig valamelyest beárnyékolja azokat a pozitív hatásokat, amelyeket a technológia például a globális szén-dioxid kibocsátás közel 40%-áért felelős építőipar számára hozhat el.

Boros Anita, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára szerint az MI a zöld építőiparban a teljes életciklus során valóban képes hatékonyságnövelésre és környezetterhelés-csökkentésre. Mint fogalmazott: "Számos pozitív hatás azonosítható, ha következetesen és felelősen vezetjük be ezeket a technológiákat."

A tervezési szakaszban az algoritmusok energetikai szimulációkkal optimalizálják az anyagválasztást, a hőszigetelési megoldásokat és az épületek tájolását, miközben az életciklusra és a karbantartási igényekre vonatkozó előrejelzések csökkentik a pazarlást és a felesleges anyagfelhasználást, mutatott rá a szakember.

A kivitelezés és az építési folyamatok digitalizálása terén az MI-alapú anyaglogisztika mérsékli a szükségtelen szállításokat és az anyagigényt, a robotizált építés és a drónfelügyelet révén csökkenthető a rework, valamint az emberi hibák előfordulása, amelyek a kutatások szerint jelentős anyag- és költségpazarlást okoznak az építőiparban

Az intelligens épületmenedzsment-rendszerek az üzemeltetés terén rendkívüli előnyöket kínálnak, hiszen valós idejű energiafogyasztás-figyeléssel akár 30-40%-os megtakarítást is elérhetünk. A prediktív karbantartás révén megelőzhetjük a váratlan leállásokat, így csökkentve az erőforrások pazarlását. Továbbá, a körforgásos gazdaság szempontjából az mesterséges intelligencia segíti az anyagok újrafelhasználását és az életciklus-elemzések lebonyolítását, különösen a beton, acél és fa bontási anyagok újrahasznosításában. Boros Anita számos további előnyről számolt be ezzel kapcsolatban.

Az adatközpontok energiaigénye körüli aggályokkal kapcsolatban a szakértő nyíltan elismerte, hogy ezek az aggodalmak teljesen indokoltak. "A válasz nem a technológiai újítások elutasítása, hanem egy fenntartható digitális infrastruktúra kiépítése" - hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy számos nagy technológiai cég már teljes mértékben megújuló energiaforrásokra támaszkodik adatközpontjainak működtetésében. Továbbá, a digitális ikrek, a környezetbarát algoritmusok fejlesztése, valamint az edge computing alkalmazása szintén jelentős előrelépést jelent a fenntarthatóság terén. Boros Anita úgy véli, hogy ezek az innovációk kulcsszerepet játszanak a zöld technológiák jövőjében, és elengedhetetlenek a digitális átalakulás során.

az MI rövid távon energiaigényes, de hosszú távon nettó környezeti megtakarítást hoz, ha felelősen alkalmazzák.

Az építőipar "intelligensé tétele" csupán a folyamat egyik aspektusa. Az ágazat valódi innovációs sikere érdekében azonban elengedhetetlen, hogy a különböző szakmák – mint az építészek, mérnökök, környezetvédelmi szakértők, informatikai szakemberek, jogászok és közgazdászok – harmonikusan együttműködjenek. Ezt hangsúlyozta az NKE egyetemi tanára, aki szerint a hatékony kollaboráció kulcsfontosságú a jövőbeli fejlődés szempontjából.

Magyarországon a szektorközi együttműködések általában projektorientáltak és rövid időtartamúak.

Az akadémiai és ipari szféra közötti kapcsolat még mindig gyenge, és az adatmegosztás, valamint a digitális szabványosítás terén is csak az első lépéseket tettük meg.

- mondta Boros Anita, aki Greenology Zöldinnovációs és Fenntarthatósági Tudásközpont vezetői minőségében remekül rálát a kapcsolódó folyamatokra.

A helyzet javítása érdekében számos kezdeményezés van folyamatban. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) különböző kutatócsoportjai, együttműködve a Greenology Tudásközponttal, aktívan támogatják az építőipar interdiszciplináris kutatásait. Ezen kívül olyan klaszterek, mint a PTE Műszaki és Informatikai Kara által évente megrendezett Pollack Expo, valamint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által szervezett szakmai események kiváló példái a szakmák közötti tudástranszfernek. A nemzetközi együttműködések, mint például az EU Construction 2050 Alliance program, szintén hozzájárulnak a tudásmegosztás elősegítéséhez.

A témáról bővebben lesz szó a Portfolio Future of Construction konferencián november 11-én.