Az osztrák kormány sürgetően lépett fel Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó bevezetése kapcsán, amely gyors intézkedéseket követel.
Az oszrák gazdasági miniszter, Wolfgang Hattmannsdorfer két levélben követelt beavatkozást az Európai Bizottságtól a Magyarország ellen a kiskereskedelmi élelmiszerláncokra kivetett különadók miatt. Hattmannsdorfer "gyors intézkedésre" szólította fel a Bizottságot, hangsúlyozva, hogy a belső piaci szabályoknak minden tagállamra egyformán kell vonatkozniuk.
A magyar kiskereskedelmi adó miatt tavaly már elindított egy vizsgálatot az osztrák kormány és a Spar osztrák-holland tulajdonú kiskereskedelmi vállalat panaszai miatt. A Spar azt állította, hogy a magyar kormány a különadóval vezetés veszteséges működésre kötelezi. A vizsgálat 2025 júniusában jutott el oda, hogy állásfoglalást küldtek Magyarországnak. Az EU szerint a magyar intézkedés sérti a letelepedés szabadságát. Amennyiben Magyarország válasza nem bizonyul kielégítőnek, a következő lépés az Európai Bírósághoz (EuGH) benyújtott kereset lehet.
Hattmannsdorfer levelet írt Stéphane Séjournének, a Bizottság ügyvezető alelnökének, valamint Teresa Ribera alelnöknek, amelyben határozott lépéseket követelt minden olyan diszkriminatív intézkedés ellen, amelyek fenyegetik az egységes belső piac zavartalan működését.
Ezen kívül arra is kérte, hogy a folyamatban lévő állami támogatási panaszát minél hamarabb bírálják el.
Magyarország 2022 óta különadót vet ki az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorra, amely a nettó árbevétel akár 4,5 százalékát is elérheti. A szabályozás főként a nemzetközi láncokat, például a Spar és a Hofer áruházakat érinti. Ezzel szemben a magyar franchise-hálózatok és hazai kiskereskedelmi szereplők mentességet élveznek vagy csak alacsonyabb adót fizetnek.
Christian Prauchner, az osztrák Gazdasági Kamara élelmiszer-kereskedelmi tagozatának elnöke, legutóbbi nyilatkozatában kifejezte támogatását egy új osztrák kezdeményezés iránt, miközben kritikával illette a magyar kormány által bevezetett különadót, amelyet diszkriminatívnak tart. Prauchner hangsúlyozta, hogy az osztrák cégek, amelyek Magyarországon fektettek be és ezzel számos munkahelyet teremtettek, most hátrányos helyzetbe kerültek a jelenlegi szabályozás következtében. (ORF)
