A vadkovászos kenyér, a trappista sajt és a száraztészta ízletes kombinációja olyan, mintha a hagyományos ízek modern köntösbe bújna. A vadkovászos kenyér rusztikus héja és puha belseje tökéletes alapot ad, míg a trappista sajt krémes textúrája és enyhe a
2025. október 13. Újabb és újabb szabályozások látják meg a napvilágot a különféle termékek kapcsán. Már tisztázódott, hogy mi minősül vadkovászosnak, és az is világossá vált, hogy a trappista sajtnak kizárólag kerek formában szabad léteznie, a hasáb alakú változata pedig tilos. A kormány következő célpontja a száraztészta, amelyet alaposan meg fognak vizsgálni. Az OKSZ úgy véli, hogy az adminisztratív intézkedések helyett a gyártók hatékonyságának fokozására kellene összpontosítaniuk, hogy a minőség és a versenyképesség javuljon.
A boltok polcain - írtuk meg korábban - egyre több "kovászos" kenyér jelenik meg, ám a megengedő élelmiszerkönyvi definíció miatt ezek nagy része valójában gyorsított, élesztővel vagy starterkultúrával készült ipari termék. Mint kiderült, még a vadkovászosnak nevezett, árában feltétlenül prémium, sütőipari készítmények minősége is hagyott ilyen szempontból maga után kívánnivalót. Megérkezett azonban az új szabályozás. A "vadkovász" kifejezést tartalmazó jelöléssel már múlt péntektől kizárólag olyan sütőipari termék hozható forgalomba, amely kovászos technológiával készült, és a felhasznált kovász kizárólag vadkovász.
További módosítás, az AM rendelet 39. mellékletének kiegészítése a vadkovász meghatározásával, illetve a vadkovász kifejezést tartalmazó jelölés használatának feltételeivel, amelyek a következők: a termék kovászos technológiával, legfeljebb 8 °C hőmérsékleten legalább 12 órán keresztül történő kelesztéssel készült, és a felhasznált kovász kizárólag vadkovász, amelynek meghatározása, hogy kizárólag liszt és víz keverékének fermentációjával, természetes mikroorganizmusok segítségével jön létre.Az agrártárca odacsap a sajtoknak is. A rendelet leírja, hogy trappistaként "hasáb alakú sajt kizárólag szeletelt vagy reszelt formában hozható forgalomba, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként gyártható". Ezzel nyilvánvalóan az olcsóbb lengyel trappistát akarják hátrányba hozni. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) álláspontja szerint a lex trappista nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit. A fogyasztókét azért nem, mert kiszoríthatja a boltokból az elérhető árú termékeket. A hazai gyártók számára azonban ez csak egy látszólagos - és minden bizonnyal átmeneti - védőernyő. A valódi segítség az lenne, ha a hazai agrárpolitika a magyar állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy versenyképesebb termékeket állítsanak elő.
A kormány nem áll meg itt, hiszen újabb lépéseket tesz a száraztészta szabályozásának átalakítása érdekében. Most már a "lex száraztészta" is társadalmi egyeztetés alatt áll. Az új előírások szerint a savfok, mint minőségi mutató, a száraztészta gyártásánál nem tekinthető befolyásoló tényezőnek, és mivel mérésének pontossága is kérdéses, így kikerül a jogszabályi keretből. A cél az, hogy a "friss tojásos" vagy "friss tojással készült" száraztészta termékek könnyen megkülönböztethetőek legyenek az alapanyagok és a jelölések tekintetében. A fogyasztói igények átalakulásával, valamint az egészségtudatos táplálkozás iránti növekvő érdeklődéssel párhuzamosan az irányelvek kiterjednek a "teljes kiőrlésű" száraztészta termékek szabályozására is. Emellett bevezetik az "ízesített, dúsított, színezett száraztészta" kategóriát, amely szigorúbb, de pontosabb kereteket ad a búza alapú gabonaőrleményekből készült termékek számára, felváltva az eddigi "egyéb száraztészta" kategóriát.
Szerző: BVJ
Címkék: élelmiszerkönyv, tejtermék, Trappista, vadkovászos, kenyér, száraztészta, OKSZ, Országos Kereskedelmi Szövetség
