A krízis következményei a mezőgazdasági területeken is egyre inkább megfigyelhetők: számos gazda már a műtrágyát is alternatív megoldásokkal helyettesíti. - Agrárszektor

Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy most kedvezményes, Early Bird áron szerezze meg jegyét a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára! Kistermelők és fiatal gazdák számára most mindössze 64.900 Ft + áfa összegért nyílik lehetőség részt venni az év egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb agráreseményén! Ne késlekedjen, biztosítsa helyét még ma!

Az utóbbi években a növények egyre komolyabb kihívásokkal néznek szembe: a tartós hőhullámok, az intenzív UV-sugárzás, a fokozódó aszály és a növekvő kártevők nyomása mind-mind próbára teszi a növények ellenálló képességét. Ezen túlmenően a talajok minőségének romlása is jelentős problémát jelent, hiszen Európában a talajok közel kétharmadát, míg globálisan körülbelül 40 százalékát érinti a jelenség.

Az Agrárszektor legfrissebb szektorkörképe során Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezető igazgatója és Udvardi Norbert, az In VITRO '77 Kft. vezetője osztotta meg gondolatait arról, hogyan járulhat hozzá az alternatív tápanyag-utánpótlás a jelenlegi kihívások kezeléséhez.

Mint azt Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, az alternatív megoldások kiterjesztik és hatékonyabbá teszik a tápanyagfelvételt, illetve javítják a növények stressztűrését az olyan abiotikus stresszhatásokkal szemben, mint az aszály, a hideg, a hő vagy a só jelenléte. Bár a készítmények önmagukban nem jelentenek csodaeszközt, rendszerbe illesztve és kombinálva jelentős hatásuk van.

Mint azt Balogh Lőrinc az Agrárszektornak elmondta, a készítmények hatékonyságát számtalan tudományos kutatás és gyakorlati bizonyíték is alátámasztja.

A nagyszámú metaanalízis eredményei alapján a különböző biostimulánsok alkalmazása átlagosan 5-15%-os termésnövekedést hozhat, azonban a helyszíni és évjárati különbségek jelentős eltéréseket mutatnak. Ez arra utal, hogy sok esetben gazdaságilag számottevő hatás figyelhető meg, de nem mindenütt és nem minden évben tapasztalható ez a tendencia. Számos terepi és üvegházi kísérlet igazolja, hogy a humátok használata javítja a gyökérnövekedést, felgyorsítja a csírázást és növeli a stressztűrést. E hatások különösen kiemelkedően mutatkoznak meg stresszes évjáratokban.

- emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy a tudományos bizonyítékok megbízhatósága termékenként eltérhet. Vannak olyan készítmények, amelyek mögött alaposan dokumentált, tudományos folyóiratokban megjelent kutatási anyagok állnak, azonban a piacon sok olyan termék is található, amelyek kevesebb bizonyítékkal rendelkeznek. Ezért kiemelten fontos, hogy független, publikált terepi kutatási eredményeket vegyünk figyelembe a választás során.

Fontos megemlíteni, hogy az alternatív tápanyag-utánpótlást szolgáló készítmények alkalmazása során a gazdák reális elvárásai jelentősen különbözhetnek a magyar mezőgazdasági gyakorlat alapján. Balogh Lőrinc is hangsúlyozta, hogy a kelési arányok javulása, az erősebb gyökérzet kialakulása és a zöldtömeg állapotának kedvező változása már néhány nap vagy hét elteltével észlelhető. A biostimulánsok és humátok esetében pedig gyakran tapasztalható, hogy a fiziológiai javulás 1-3 héten belül megfigyelhető.

Az egy vegetációs időszakra vonatkozó középtávú hatások elemzése során, mezőgazdasági metaanalízisek alapján, megállapítható, hogy a termésnövekedés reális mértéke 0-15 százalék között mozog, a jellemző értékek inkább 5-10 százalék körül alakulnak, amennyiben a termékek minősége megfelelő és a használatuk helyes. Száraz, stresszes években a biostimulánsok révén a relatív előny még kifejezettebbé válhat, mivel ezek segítenek mérsékelni a veszteségeket. Továbbá, a mikrobiális inokulánsok és a rendszeres humát alkalmazásának hosszú távú hatásai révén a talajszerkezet és a tápanyag-körforgás folyamatosan javulhat, így ezek a megoldások évről évre egyre nagyobb előnyöket nyújthatnak, különösen, ha csökkentett műtrágyázás mellett alkalmazzák őket.

Balogh Lőrinc hozzátette: a megtérülés függ a termék árától és dózisától, a vetéssűrűségtől, a termény árától és az évjárati körülményektől, de attól is, hogy egy készítményt önmagában vagy kiegészítőként használják-e. Gyakorlatban nézve, ha egy termék 5-10 százalék extra hozamot eredményez egy nagyüzemi búzatermésnél, az sokszor fedezi a költséget, ugyanakkor kisebb hatás, drága készítmény vagy alacsony terményár esetén a megtérülés romlik. És mivel a mért és tartós profit termékenként és táblánként eltér, kísérleti parcellás bevezetés, helyspecifikus alkalmazás és műszaki integráció ajánlott.

Az Agrárszektor jövőjéről Udvardi Norbert, az In VITRO '77 Kft. ügyvezetője osztotta meg gondolatait. Kiemelte, hogy ha a talajszerkezet optimálisan fejlődik, a talaj mikrobiomja egészséges, és megfelelő minőségű vetőmag kerül a földbe, továbbá elegendő csapadék is rendelkezésre áll, akkor nincs szükség extra tápanyagok hozzáadására. Azonban sajnálatos módon az ilyen ideális körülmények ritkán valósulnak meg, különösen napjainkban.

Mint a szakember elmondta, a növény ideális tápanyag-ellátását alapvetően befolyásolják a talajban élő és a növénnyel szimbiotikus rendszerben működő mikróbák, az alternatív tápanyag-utánpótlás tehát ezek életkörülményeinek biztosításával, javításával kezdődik. Ha a mikroanyag pótlásával egyidőben nem a kártevőket irtó talajfertőtlenítőket, hanem az azokat elriasztó repellens hatású készítményeket használunk, akkor csírázás idején sokkal erőteljesebb gyökeresedést érhetünk el. Ezen túl a komposzt, a komposztkivonatok és a magas mikroelemtartalmú ásványok megfelelő kombinációja hatékonyság szempontjából a különböző műtrágyákkal is felveheti a versenyt.

A szántásmentes és regeneratív megoldások már régóta a mezőgazdasági innováció élvonalában állnak, és sokan bizonyították hatékonyságukat a gyakorlatban. Például van olyan gazda, aki a vetési folyamat során egy menetben alkalmaz folyékony startert, no-till módszer mellett, és ennek köszönhetően figyelemre méltó eredményeket ér el. Bár első pillantásra a konvencionális és regeneratív gazdálkodás úgy tűnhet, hogy teljesen eltér egymástól, én azt vallom, hogy valójában mindkét megközelítés sokat tanulhat a másiktól, és így még sikeresebbek lehetnek.

- hívta fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve: az első kérdés, amit a gazdálkodók általában feltesznek az alternatív tápanyag-utánpótlással kapcsolatban, az az, hogy mekkora mértékben növelheti a hozamot?

Az időjárásunk drasztikus átalakuláson megy keresztül, és ez nem vitás. Ilyen viszonyok között, még a jelentős mennyiségű műtrágya és növényvédőszer használata mellett is, a szezon végén szomorú eredményekkel szembesülhetünk. Viszont, ha egy ellenállóbb növényt választunk, amelyet már a csírázás fázisában a lehető legmagasabb természetes védekezési és ellenálló képességgel látunk el, akkor az képes olyan teljesítményre, mint egy hagyományos módszerekkel termesztett növény. Sőt, minőségileg akár még felül is múlhatja azt.

Udvardi Norbert hangsúlyozta, hogy a talaj minősége rendkívül fontos tényező ebben a témában. Egy erősen igénybe vett talaj esetében egy hirtelen, jelentős mennyiségű talajjavító anyag alkalmazása kezdetben akár ellenkező hatásokat is kiválthat, így a javulás csak hosszabb idő elteltével válik nyilvánvalóvá. Ezzel szemben a korszerű technológiák révén kifejlesztett alternatív készítmények folyamatos alkalmazása már viszonylag rövid időn belül, például az első termesztési szezon alatt is kedvező eredményeket hozhat.

Az In VITRO '77 Kft. vezetője az Agrárszektor keretein belül rámutatott, hogy a műtrágyaárak folyamatos emelkedése, a geopolitikai és gazdasági környezet változásai, a fokozódó aszályhelyzet, valamint az új növénybetegségek megjelenése komoly kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelőket. Ennek következtében egyre többen fordulnak alternatív megoldások felé. Emellett fontos megjegyezni, hogy a magyar mezőgazdaságban éppen egy generációváltás is zajlik, ami szintén befolyásolja a helyzetet.

A generációváltás, ahogy én látom, egy folyamatos folyamat, ami már régóta zajlik, és nem fog egyik napról a másikra véget érni. Érdekes, hogy sok esetben a tapasztaltabb generációk nyitottabbak az újdonságokra, mivel saját tapasztalataik révén tisztában vannak azzal, hogy a talajnak és a növényeknek is szüksége van a változásra. Ezzel szemben a fiatalabbak gyakran ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, hiszen ha a nagyszüleik így csinálták, ők is ezt követik. De óva intenék mindenkit attól, hogy sürgősségi döntéseket hozzon, és csak akkor forduljon új megoldásokhoz, amikor már problémák merültek fel. Képzeljük csak el, mennyivel célszerűbb lenne tervezetten, apró lépésekben felfedezni az új lehetőségeket! Kezdjük el kis területeken, parcellákon kísérletezni, és hasonlítsuk össze az újat a régivel. Így nemcsak a saját területünkhöz és kultúránkhoz legjobban illeszkedő megoldásokat találhatjuk meg, hanem a termékek gyártói is nagy segítségünkre lehetnek. Ne féljünk hát az új nevektől és termékektől, mert mögöttük sokszor évtizedes tapasztalat áll.