Z. Kárpát, Marczingós és Róna után Hadházy is a devizahitelesek támogatására állt – számolt be róla az Alfahir.hu.

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) április 30-án hozott C-630/23. számú ítélete, amely az AxFina-ügyhöz kapcsolódik, jelentős hullámokat vetett a magyar devizahiteles viták terén. A döntés lényege, hogy amennyiben a fogyasztóra hárított árfolyamkockázat tisztességtelennek minősül, akkor a szerződést nem lehet csupán a vitatott kikötés eltávolításával érvényben tartani; ennek következményeként a szerződés teljes érvénytelenségét állapítják meg, és a fogyasztóknak in integrum restitutio jellegű elszámolásra van joguk. Az ítélet alapját Marczingós László érvei képezték, aki a peres felet képviselte, és a Kúria volt az, amely az előzetes kérdéseket az EUB elé terjesztette.

A politikai színtéren elsőként Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője lépett fel markánsan a károsultak érdekeiért: utcafórumokat szerveznek, rendkívüli üléskezdeményezéseket indítanak, és népszavazási kampányt folytatnak. A kommunikációjuk középpontjában az Európai Bíróság ítéletének gyakorlati megvalósítása áll.

Marczingós László ügyvéd, aki évek óta kiemelkedő szereplője a szakmai közéletnek, nemrégiben jelentős sikert ért el az AxFina-ügyben, ahol a fogyasztók érdekeit képviselte Luxemburgban. Az ottani ítéletben kifejezetten említik nevét, ami tovább növeli szakmai hírnevét. Az ítélet hatására itthon is megszülettek az elsőfokú döntések, amelyek az uniós jogra hivatkozva a fogyasztók javára döntöttek az elszámolások során.

Róna Péter közgazdász május óta következetesen azt mondja: a devizahitel-termék konstrukciós hibája miatt a semmisség automatikus jogkövetkezmény, a feleknek pedig a szerződéskötés előtti állapotnak megfelelően kell elszámolniuk (az adós csak a ténylegesen felvett alaptőkével tartozik, a bank a többletfizetéseket visszatéríti).

Ehhez a sorhoz most Hadházy Ákos is csatlakozott.

Róna Péter érdeklődött az ügyről, és megosztotta saját véleményét, amely szerint:

1. Az ítélet szövege alapján minden olyan deviza alapú hitelszerződés, amely az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárítja, érvénytelen. (Lásd az ítélet 36. bekezdését.) A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy a feleket vissza kell állítani arra a helyzetre, amelyben voltak a szerződés megkötése előtt. Ennek értelmében a fogyasztó annyival tartozik, és abban a pénznemben, amennyit ténylegesen megkapott, míg a hitelező mindazokkal az összegekkel tartozik, amelyeket a fogyasztó kifizetett neki, beleértve a törlesztőrészleteket, kamatokat, büntető kamatokat és egyéb költségeket. Az ítélet nem tartalmaz olyan utalást, ami arra vonatkozna, hogy a magyar bíróságoknak vagy hatóságoknak bármilyen lépést kellene tenniük, mielőtt a fogyasztó jogosult lenne a különbözet megfizetésére. A hitelező azonnal, minden további feltétel nélkül tartozik a fogyasztónak a különbözet megfizetésével. A Kúriának nincsen hatásköre az Európai Bíróság döntésének "értelmezésére", vagy annak végrehajtását bármilyen további feltételhez kötni.

2. A fentebb említett irányelvek alapján a devizakárosult készítsen egy hivatalos levelet a hitelező részére (amely lehet ügyvédi felszólítás is), melyben kéri a neki kifizetett összeg és a hitelezőnek átutalt összeg közötti eltérés megtérítését. Abban az esetben, ha a kézhez kapott összeg meghaladja a hitelező felé teljesített kifizetéseket, akkor követelje a tartozásának átszámítását a korábban ismertetett módon. A levélhez mindenképpen mellékelje a szerződés másolatát. Ha a hitelező a levélben foglaltakat nem teljesíti, a devizakárosult jogosult lesz késedelmi kamatra, valamint a fizetési meghagyás eljárásának megindítására, a levél kézbesítésének napjától számítva.

3. Mivel az Európai Bíróság határozatának Kúria által megfogalmazott értelmezése a Kúria ún. jogegységi határozatában szöges ellentétben áll az EUB határozatával, keresni kell egy olyan magyar bírót, aki előtt folyamatban van egy devizahiteles per, és aki hajlandó útbaigazítást kérni az Európai Bíróságtól egyrészt arra vonatkozóan, hogy van-e a Kúriának egyáltalán hatásköre az Európai Bíróság határozatának "értelmezésére", és ha igen, a magyar bíró melyiket köteles követni : az Európai Bíróság határozatát vagy a Kúria jogegységi határozatát.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvény 41. és 42. cikkében világosan megfogalmazott kötelezettségeit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek értelmében az MNB-nek (i) végre kell hajtania az Európai Bíróság által hozott ítéleteket és határozatokat, valamint (ii) biztosítania kell, hogy a felügyelete alá tartozó pénz- és hitelintézetek tiszteletben tartsák ezeket az ítéleteket. Jelenleg úgy tűnik, hogy az MNB elkerüli ezen jogszabályok betartását, és a jövőben is erre a magatartásra lehet számítani. Ezt a helyzetet azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a jogállamiság és a pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelten fontos a törvények betartása.