Trump új irányt vett, és láthatóan nagyon bosszantja, hogy követői ennyire elmélyültek az Epstein-ügyben.
Donald Trump 2025. július 19-én a Fehér Házban vacsorát adott a republikánus szenátorok számára. A rendezvényről készült fényképet Annabelle Gordon a Reuters hírügynökség munkatársa készítette.
A Fehér Ház arra készült, hogy július végén Donald Trump féléves elnökségének "történelmi sikereiről" szólnak majd a hírek, ehelyett a címlapokat a hat éve meghalt milliárdos szexuális bűnöző, Jeffrey Epstein foglalja el. "Több sikerem volt hat hónap alatt valószínűleg minden más elnöknél, és ezek mind csak a (...) Jeffrey Epstein kamuról akarnak beszélni" - írta Trump a közösségi oldalán a "volt támogatóimnak" címezve.
Trumpot meglepte, hogy a szexuális bűncselekményekkel vádolt Epstein ügyében az amerikai igazságügyi minisztérium és az FBI nem tette közzé a nyomozás iratait, és hogy ebből botrány kerekedett. Különösen sokkolta, hogy július 7-én bejelentették, miszerint a Trump-hívők által népszerűsített összeesküvés-elméletek nem állnak meg: Epstein nem börtönében halt meg, hogy megóvja gazdag barátait, hanem valóban öngyilkos lett. Továbbá, a hírek szerint nem létezik az a híres "Epstein-ügyféllista" sem, amelyet a milliárdos állítólag arra használt, hogy zsarolja a rajta szereplőket, és amit a "deep state", azaz a háttérhatalom próbál titokban tartani.
A Fehér Házban kezdetben azt remélték, hogy a botrány magától lecseng majd, azonban a helyzet csak tovább súlyosbodott. Olyan mély sebeket ejtett Trump támogatóinak körében, amit korábban egyetlen vitás döntés sem volt képes okozni. Trump próbálta elterelni a figyelmet az Epstein-ügyről, de ezzel csupán olajat öntött a tűzre, és felerősítette a különféle összeesküvés-elméleteket.
A múlt hét végén aztán az ügy újabb fordulatot vett, amikor a Wall Street Journal arról számolt be a nyomozási iratokra hivatkozva, hogy Trump - a lap jellemzése szerint "pajzán" - meztelen nős szülinapi levelet küldött Epsteinnek a milliárdos 50. születésnapjára. Trump ezt tagadta, és húszmilliárd dollárt követelő rágalmazási pert indított a lap, a tulajdonos Rupert Murdoch és két újságíró ellen.
Ez új megvilágításba helyezte Elon Musk kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos, Trumppal való összetűzése után közzétett, ám később törölt bejegyzését. A posztban Musk azt állította, hogy Trump neve is szerepel az Epstein-ügy irataiban. Néhány nappal a Wall Street Journal cikkének megjelenése után pedig napvilágra került, hogy az Epstein-aktákat vizsgáló FBI-ügynököket arra utasították, hogy emeljék ki azokat az iratokat, amelyekben az elnök neve felbukkan.
Ez pedig a figyelem középpontjába és a címlapokra repítette Trump és Epstein kapcsolatát: az 1980-as és 1990-es években gyakran buliztak együtt, és úgy tűnt, hogy jó barátságban voltak. A kiemelt sajtófigyelmet a Fehér Házban annyiból nem mindenki bánja, hogy abban reménykednek, az elnök rajongói annyira gyűlölik a sajtót, hogy a Trump és Epstein kapcsolatát feszegető cikkek hatására összezárnak. Ezzel pedig sikerülne átvészelniük Trump második elnökségének leghosszabb ideje húzódó botrányát.
Trump igyekezett megnyugtatni a csalódott híveit azzal, hogy utasította Pam Bondi igazságügyi minisztert, kérvényezzék az Epstein-ügyhöz kapcsolódó, vádemelésről döntő vádesküdtszéki tanúvallomások nyilvánosságra hozatalát. Az illetékes bíróságokhoz benyújtották a kérelmet, de a dokumentumok közzététele hónapok múlva várható, amennyiben egyáltalán engedélyezik azt. Szakértők véleménye alapján azonban még ha ezek az iratok nyilvánosságra is kerülnek, valószínű, hogy a bennük foglalt információk nem fognak jelentős meglepetést okozni, mivel főként FBI-dolgozók vallomásaira építenek.
Nem volt titok, hogy Donald Trump és Jeffrey Epstein között létezett kapcsolat. Számos fénykép tanúskodik arról, hogy közösen szórakoztak, és Epstein telefonkönyvében Trump neve mellett 14 telefonszám is szerepelt. Az is ismert tény, hogy Trump az 1990-es évek közepén többször is igénybe vette Epstein magángépét, amelyet a bulvársajtó a "lolitaexpressz" néven emlegetett. Azonban a kettőjük közötti kapcsolat mibenléte és az, hogy miért ér véget váratlanul 2004-ben, továbbra is rejtély marad.
Epstein 2019 augusztusában tragikus módon életét vesztette a börtöncellájában, mindössze egy hónappal azután, hogy letartóztatták, és súlyos vádakat emeltek ellene, amelyek kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekményekhez és emberkereskedelemhez kapcsolódtak.
Trump valamikor a nyolcvanas évek végén találkozhatott a New York-i elit körében mozgó Epstein-nel. A New York magazin 2002-es cikkében, amely Epstein életét és karrierjét mutatta be, Trump így nyilatkozott: "Tizenöt éve ismerem Jeffet, egy igazán különleges figura. Szórakoztató vele az időt tölteni, és azt mondják róla, hogy annyira vonzódik a gyönyörű nők iránt, mint én, és sok közülük fiatalabb."
A New York Times cikke szerint 1990 környékén ismerkedhettek meg egymással, amikor Epstein megvásárolt egy ingatlant nem messze Trump mar-a-lagói birtokától, a floridai Palm Beach városában, ahol mindketten a társasági élet ismert személyiségei lettek. Epstein nem volt fizetős tagja Trump golfklubjának, de rendszeres vendégnek számított a birtokon, ahol úgy bántak vele, mint a tulajdonos közeli barátja - írta a lap.
1992-ben az NBC News rögzített egy emlékezetes pillanatot, amelyben Donald Trump és Jeffrey Epstein szerepeltek. A felvételen látható, hogy egy NFL-es szurkolólányokkal teli buliban Trump halkan súgott Epstein fülébe, ami annyira megnevettette az üzletembert, hogy kétrét görnyedt a nevetéstől. Ugyanebben az évben a Times egy érdekes beszámolót tett közzé, amely szerint Trump kérésére egy floridai üzletember 28 lányt hozott Mar-a-Lagóba egy "naptárlány" verseny keretében. Az eseményen azonban senki más nem volt jelen, csak Trump és Epstein. Az üzletember a Timesnak adott interjújában így emlékezett vissza az esetre: "Donald, ennek egy VIP-kel teli bulinak kellene lennie, te pedig azt mondod, hogy csak te és Epstein vagytok itt?"
Epstein egyik első vádlója, Maria Farmer azt mondta, hogy ő Epstein irodájában találkozott Trumppal az 1990-es évek közepén. Amikor Trump jól megnézte magának, elmondása szerint Epstein közölte a későbbi elnökkel, hogy ő nem a tiéd. Stacey Williams egykori modell pedig arról számolt be a Guardiannek és a New York Timesnak, hogy Epstein 1993-ban vitte fel Trump manhattani irodájába, ahol az akkor még üzletember ingatlanfejlesztő fogdosni kezdte a melleit, a fenekét és a derekát, miközben a két férfi egymásra vigyorgott.
"Nyilvánvalóvá vált, hogy ő és Donald között szoros barátság alakult ki, és számos órát töltöttek együtt" - nyilatkozta Williams. Az asszony, aki ekkor Epstein partnere volt, azt állította, hogy "Jeffrey folyamatosan Trumpról beszélgetett", és őt közeli barátjának tekintette. Epstein 2017-ben Michael Wolff amerikai újságírónak úgy fogalmazott, hogy "tíz éven át szoros barátságban álltak Trumppal". Ezt alátámasztja, hogy 1993-ban négyszer, az azt követő három évben pedig évenként egyszer Trump is részt vett Epstein magángépének útjain Palm Beach és New York között.
"Régóta ismerték egymást" - nyilatkozta a Washington Postnak Sam Nunberg, aki részt vett Trump első elnökválasztási kampányában mint tanácsadó. Szerinte Trump azért tartotta a kapcsolatot Epsteinnel, mert az gazdag volt. Alan Dershowitz, a neves ügyvéd, aki Epstein egyik védője volt a Floridában indított perben, így emlékezett vissza: "Ha abban az időszakban nem ismerted Trumpot és Epsteint, akkor New Yorkban valójában senkinek számítottál."
Az amerikai sajtó által közzétett információk alapján Trump soha nem látogatta meg Epstein Karib-tengeri magánszigetét, amely a legtöbb szexuális bűncselekmény színhelyéül szolgált, és nem volt jelen Epstein Palm Beach-i otthonában sem, ahol középiskolás lányokat csábítottak el, hogy masszázst nyújtsanak neki.
Trump és Epstein kapcsolata 2004-ben ért véget, de a szakítás okai továbbra is homályosak. A Washington Post 2019-es cikke szerint a két férfi közötti feszültség akkor kezdődött, amikor mindketten egy impozáns óceánparti ingatlant, a Maison de l'Amitie-t – azaz a Barátság Házát – szerették volna megszerezni. Az ingatlanra egy csődeljárás keretében árverést tartottak, ahol Trump és Epstein is próbálta meggyőzni az árverés lebonyolítóit a másik rossz híréről. Végül Trump diadalmaskodott, és 42 millió dollárt ajánlott az ingatlanért, amelyet négy évvel később 95 millió dollárért adott el Dmitrij Ribolovljev orosz oligarchának. A történet nemcsak a rivalizálásukról tanúskodik, hanem arról is, hogy milyen hatalmi játszmák zajlanak a gazdagok világában.
De Trumpnak másik oka is volt arra, hogy nagyjából ebben az időben megszakította kapcsolatát Epsteinnel.
A Times értesülései szerint Trump több ismerősének is azt mondta, hogy ki kellett tiltania Epsteint mar-a-lagói birtokáról, miután illetlenül viselkedett az egyik klubtag lányával. Ugyanezt mondta a Vice Newsnak Epstein egyik áldozatának védőügyvédje is. Nem volna példa nélküli eset, hogy Epstein Trump klubjában vadászott volna áldozatokra: egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre is ott dolgozott, amikor 16 évesen Epstein behálózta.
A két milliárdos közötti kapcsolat annyira megromlott, hogy Epstein később barátainak elmondta, Trump miatt került nehéz helyzetbe a Palm Beach-i rendőrségnél – számolt be róla a Times. Az árverést követően nem sokkal egy névtelen bejelentés érkezett a rendőrséghez, amely arra figyelmeztetett, hogy gyanúsan sok fiatalkorú lány mozog Epstein házának környékén. Négy hónappal később egy édesanya is jelentette, hogy Epstein zaklatta 14 éves mostohalányát. Ezen események vezetettek végül Epstein ellen az első vádemeléshez és elítéléshez.
Brad Edwards ügyvéd, aki több áldozat védelmét látja el Epstein ügyében, beszámolt arról, hogy Donald Trump volt az egyetlen Epstein ismerőse, aki készségesen megosztotta vele minden tudását a pedofil botrányról. Edwards hangsúlyozta, hogy a részletek titkosak maradnak, ám számára egyértelművé vált, hogy Trump nem volt érintett „nem kívánatos cselekedetekben”.
A Trump-kormányzattól sokan várták, hogy végre nyilvánosságra fognak kerülni az Epstein-akták, és közkincsé válik az állítólagos Epstein-ügyféllista, amivel az összeesküvés-elméletek szerint a milliárdos zsarolta a rajta lévő embereket. A reményt pedig csak fűtötte Pam Bondi, aki nem sokkal azután, hogy igazságügyi miniszter lett, a Fox News hírtelevízió egyik műsorában egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az Epstein-lista "ott van az asztalomon". Arra is utalt, hogy ezt nyilvánosságra fogják hozni.
Az első igazi csalódás a várakozók számára akkor következett be, amikor Bondi február végén nyilvánosságra hozta az Epstein-ügy iratainak egy részét. A bemutatóra egy Trump-hívő influenszer csapatával szervezett sajtóesemény keretében került sor, ám hamarosan világossá vált, hogy a dokumentumok szinte semmilyen új információval nem szolgálnak.
Március közepén az igazságügyi minisztérium elrendelte az iratok átvizsgálását az alá tartozó FBI keretein belül - tájékoztatott Dick Durbin, a demokrata párt szenátora. Ezt több FBI-alkalmazott is megerősítette egy független újságíró számára. A jelentések alapján március közepétől március végéig körülbelül ezer ügynök dolgozott a mintegy százezer dokumentum átvizsgálásán. Feladatuk közé tartozott, hogy minden olyan iratot, amelyben Donald Trump neve szerepelt, külön jegyezzenek fel, és ezeket egy átfogó dokumentumban gyűjtsék össze. Az viszont nem tisztázott, hogy az elnök neve hányszor bukkant fel a vizsgált iratokban.
Trump két hete hiába próbálja meggyőzni híveit, hogy felejtsék el az Epstein-ügyet. A Wall Street Journalban megjelent, meztelen nőkkel kapcsolatos szülinapi levélről szóló cikk nyomán azonban nemcsak jogi lépéseket tett, hanem utasította az igazságügyi minisztert, hogy kérje a bíróságoktól az Epstein-ügy, valamint a szexuális ragadozó közeli segítője, Ghislaine Maxwell vádesküdtszéki tanúvallomásainak nyilvánosságra hozatalát. A döntés ez ügyben floridai és New York-i bíróságok hatáskörébe tartozik.
Szakértők véleménye alapján a vallomások nyilvánosságra hozatala nem fog jelentős felfedezéseket tartogatni.
"Az elnök látszatintézkedésekkel próbálja meg elhitetni a közvéleménnyel, hogy aktívan dolgozik, holott valójában alig tesz bármit."
"Az egyediség kulcsa a részletekben rejlik" - osztotta meg Sarah Krissoff, egykori szövetségi ügyész az AP amerikai hírügynökséggel. Az előkerült iratok többsége FBI-ügynökök beszámolóit tartalmazza, akik csupán annyi információt osztottak meg az esküdtszékkel, amennyivel sikerült rábírniuk őket a vádemelés elfogadására. Dan Stein, szintén egykori szövetségi ügyész, a Politicónak kifejtette, hogy a tanúvallomások kizárólag az ügynökök saját tapasztalatait tükrözik arról, milyen bizonyítékokat gyűjtöttek a nyomozás során.
A vádesküdtszéki tanúvallomások általában titkos információként kezelendők, és a jogi keretek csupán néhány kivételes esetben engedélyezik azok nyilvános hozzáférését. Az eljárás gyakran elhúzódik, így a döntések meghozatala hónapokat is igénybe vehet. Az egyik lehetséges indok, amely alapján a tanúvallomások nyilvánosságra kerülhetnek, az az, ha az adott ügy széleskörű közérdeklődésre tart számot.
Kedden napvilágra került, hogy a minisztérium szándékában áll felvenni a kapcsolatot Maxwell-lel is, mivel sokan abban reménykednek, hogy az ő közreműködésével jelentős tisztázódás következhet be a helyzettel kapcsolatban.
Trumpnak sok vitatott döntése volt az elmúlt fél évben, de nem volt egy sem, amivel olyan széles körben elégedetlenek lettek volna az amerikaiak, mint az Epstein-akták ügye, és saját híveit is erőteljesen megosztotta a kérdést. A CBS/YouGov felmérése szerint a Trump mellett rendszerint teljes mellszélességgel kiálló MAGA-világ (Make America Great Again, azaz tegyük újra naggyá Amerikát, Donald Trump szlogenje) tagjainak 40 százaléka elégedetlen azzal, ahogy a Trump-kormányzat kezeli az Epstein-ügyet. A felmérés alapján az amerikaiak 89 százaléka szerint az ügyészségnek minden információt közzé kellene tenni az Epstein-ügyben, míg a CNN felmérése szerint az amerikaiak mindössze három százaléka elégedett az eddig nyilvánosságra hozott információkkal.
A Reuters felmérése szerint az amerikaiak 69 százaléka szerint a Trump-kormányzat információkat titkol el Epsteinnel kapcsolatban. A republikánusoknak is csak 35 százaléka elégedett azzal, ahogy a Trump-kormányzat kezeli az ügyet. Hasonló eredményre jutott a Quinnipiac kutatása, ahol 40 százalék az elégedett republikánusok aránya.
A Fehér Ház jelenleg abban bízik, hogy a Wall Street Journal legfrissebb cikkének hatására azok a Trump-támogatók, akik az Epstein-ügy miatt elfordultak tőle, végül újra az elnök mögé állnak. A helyzetet úgy értékelhetik, hogy a számukra gyűlölt média újabb támadást indított Donald Trump ellen. "Isten áldja, hogy a demokraták és a média túllépnek a határokon, hiszen mindig így mentenek meg minket" - nyilatkozta egy, a kormányzathoz közel álló forrás a Politicónak.
"Semmi sem képes úgy összehozni a MAGA-közösséget, mint a hamis hírek" - nyilatkozta Charlie Kirk, Trump népszerű influenszere a műsorában. Steve Bannon, Trump korábbi tanácsadója úgy véli, hogy az elnök ismét sikeresen tudja majd pozicionálni magát, mint a deep state ellen harcoló vezető, és az események segíthetnek újra összekapcsolni a MAGA-világot, amelyet az Epstein-ügy miatt megosztottság sújtott. "Ez csak további motivációt ad a csapatoknak" - osztotta meg reményeit egy fehér házi tisztviselő a Politicónak.
