A salátarendelet elfogadása ellen egyre hangosabb tiltakozások láncolata indult el.

A Ciolacu 2 kormány által előterjesztett "salátarendelet" máris jelentős társadalmi feszültségeket szült Romániában, számos szakszervezet, érdekvédelmi csoport és politikai szereplő ellenállását kiváltva. Ez a rendelet széles spektrumú megszorításokat tartalmaz, amelyeket sokan túlzónak és gazdaságilag károsnak ítélnek. E vélemények kifejezésének színhelye a kormányülés idejére tervezett demonstráció lesz, ahol a résztvevők hangot adnak elégedetlenségüknek.

A tervezett módosítások nemcsak a börtönőrök, hanem az egyetemi hallgatók körében is erős ellenállást váltanak ki. A Romániai Hallgatói Szervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) hétfő reggel demonstrációt tartott a kormány épülete előtt, ahol egy több mint 35 ezer aláírást tartalmazó petíciót adtak át. Ebben a diákok arra kérik a kormányt, hogy ne csökkentse a vasúti közlekedésre vonatkozó 90 százalékos kedvezményt. A hallgatók hangsúlyozzák, hogy az oktatási rendszerre nehezedő nyomás már most is rendkívül nehezen elviselhető, és a kedvezmények megszorítása további súlyosbító terhet jelentene számukra.

A börtönőrök és az oktatási szakszervezetek is kifejezték elégedetlenségüket a legújabb intézkedések ellen. A Poarta Albă börtön munkatársai a kormány által bevezetett pótlékok eltörlése és az étkezési juttatások felfüggesztése miatt léptek fel, míg az oktatási szakszervezetek a 2025-ös bérbefagyasztásra és a vakációs utalványok megújult feltételeire vonatkozó aggályaikat hangoztatják.

A vállalkozói szektorban jelentős ellenállás tapasztalható a rendelet adóintézkedéseivel kapcsolatban. A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) nyílt levélben szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza azokat a lépéseket, amelyek kedvezőtlenül érinthetik a mikrovállalkozásokat, valamint a kis- és középvállalkozásokat. Különösen aggasztó az osztalékadó emelése és a kedvezmények megszüntetése. A CNIPMMR képviselői rámutattak, hogy az új adóterhek további nyomást gyakorolnak a gazdaságra, amely katasztrofális következményekkel járhat a vállalkozók számára, beleértve a munkahelyek megszűnését és a vállalkozások tönkremenetelét.

A szakszervezet és az üzleti közeg által megfogalmazott vádak szerint a kormány nem folytatott megfelelő társadalmi párbeszédet a rendelet bevezetése előtt, és nem készítettek hatástanulmányokat a gazdasági következményekről. Azt állítják, hogy a kormány tervei figyelmen kívül hagyják az üzleti környezet stabilitásának és kiszámíthatóságának megőrzését.

Az Országos Turisztikai Ügynökségek Szövetsége (ANAT) éles kritikával illette a kormány legújabb intézkedéseit, kiemelve az osztalékadó 8 százalékról 10 százalékra történő emelését, amelyet a befektetők számára közvetlenül hátrányos lépésnek minősítenek. Az ANAT véleménye szerint az új adóterhek különösen a kisvállalkozások számára komoly nehézségeket okozhatnak, továbbá fokozhatják az adóelkerülés iránti hajlamot, miközben elriasztják a már így is bizonytalan gazdasági környezetben működő cégeket.

Ezen kívül az energiaipar is kifejezte aggályait a rendeletben említett "oszlopadó" bevezetése kapcsán. Ez a lépés potenciálisan kedvezőtlen hatással lehet a stratégiai szektorokra, és hosszú távon veszélyeztetheti a gazdaság stabilitását, beleértve az energiaátállás folyamatát és a fenntartható gazdaság fejlődését is.