A bábolnaiak elhatározták, hogy testükkel védik meg a falut, és megállítják az újabb marhatetemeket szállító kamionokat.

Dr. Horváth Klára, Bábolna város polgármestere, a legutóbbi lakossági fórum keretein belül osztotta meg gondolatait a közösséget érintő fontos kérdésekről. - Forrás: Bábolna TV / Youtube

"Bábolnának volt egy jó híre. Most a mezőgazdaság dögtemetője lett. Sok idő lesz ezt újrapolírozni" - mondta Horváth Klára, Bábolna polgármestere szerda délután a településen tartott lakossági fórumon. A kisalföldi településen azért izzanak az indulatok, mert a száj- és körömfájásjárványban elhullott, amiatt leölt marhák tetemeit a településen kialakított dögkútban temették el a hatóságok. Kisbajcsról, Darnózseliről és Dunakilitiről összesen 5200 tetemet hoztak a településre. A lakosok hiába jelezték aggodalmaikat, sem ők, de mint most kiderült, a település önkormányzata sem kapott semmilyen visszajelzést.

Ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy még egyszer, immár harmadszor ne hozzájuk kerüljenek a szarvasmarhák, ha újabb kitörés történik a ragadós száj- és körömfájás járvány során. Mi kicsik vagyunk önmagunkban, minket nem hallgatnak meg" - mondta a kisváros polgármestere, aki szerint ha sikerülne kivívni a többség szolidaritását, "ha tömeget produkálunk", akkor sikerülne válaszokat kapni. Hiányolta az állami elszámolást.

"Nem kapunk elegendő tájékoztatást, ezért nehezen tudjuk felkészíteni a lakosságot egy ilyen szituációra."

„Hát, ezt még sosem tanultuk az egyetemen!” – mondta a jogi diplomával rendelkező polgármester, miután régi évfolyamtársai megkeresték őt, hogy elmondják neki, miként lehet hatékonyan demonstrálni. Amikor a polgármester nem tudta a választ, a barátai meglepő részletekkel álltak elő: „Elmondták, hogy hogyan lehet például egy autót lebénítani egy bizonyos helyszínen, anélkül, hogy előtte bármi jele lenne a meghibásodásnak.” A helyi lakosok gyorsan felkapták a hírt, többen is jelezték, hogy ha újabb teherautók érkeznek, készségesen eléjük állnak, és összekötözik magukat. Nem engedik be több marhatetemet Bábolnára.

A fórumon aggasztó pletyka terjedt, egy helyi lakos azt állította, hogy egy, a témában jól értesült ismerősének tudomása szerint Csemezpusztán az ivóvízben már kimutatták a vírust, így az eltemetett állatokat ki kell ásni, és Bábolnára hozni. Horváth Klára annyit tudott válaszolni, hogy "Bábolnát befogadóhelynek jelölték ki. Van száztíz hektáruk".

Az egyik bábolnai képviselő ott volt Hegyeshalomban, ahol a hétvégén tüntettek Csemezpuszta miatt. Ott azt hallotta, hogy ha lesz is rekultiváció, akkor az két héten belül nem történik meg. "Ugyanúgy sajnáljuk őket, mert hasonló cipőben járnak" - mondta.

"Nem akartam katódgyárat, nem akartam dögöket. Mindkettő lett. A fejünk fölött döntenek mindenről"

- mondta a szomszédos Ácsról érkező lakó, mert a bábolnai fórumra a környékről is eljöttek. A helyiek féltik az ivóvizüket, az egészségüket és az ingatlanjaik értékét, ez nyilvánvalóvá vált a fórumon. Nem tudják, hogy a tetemeket szabályosan ássák-e el, és mivel nem állnak szóba velük, kombinálnak. "Tegyetek félre minden vallási, politikai nézetet, hitet, csak így tudtok eredményt elérni" - tanácsolta az egybegyűlteknek egy felszólaló.

Az első taps akkor csendült fel, amikor egy résztvevő a térség országgyűlési képviselőjének, Czunyiné Bertalan Juditnak a hiányát említette. Ekkor a polgármester emlékeztetett arra, hogy korábban telefonon felkereste a képviselőt, és kifejtette, hogy "teljesen tönkretették a településünket". Horváth Klára elmondása szerint a döbbent csend után a válasz az volt: "Te nem szoktál így beszélni." A polgármester erre így reagált: "De most így érzek." Hozzátette, hogy legalább egy együttérző posztot várt volna az országgyűlési képviselőtől.

"Akkor mi lesz, ha mondjuk a monitoring kútból a minta pozitív lesz?" - tette fel a kérdést egy fiatal bábolnai férfi. A válaszból az derül ki, hogy fogalma sincs senkinek, csak annyit lehet tudni, hogy három monitoring kutat ígért az állam.

Popovics Györgyöt, a Fidesz-KDNP színeiben politizáló Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnökét is megszólították a fórumon, ahol részt vett. A politikus kifejezte sajnálatát amiatt, hogy a legutóbbi alkalommal nem tudott jelen lenni, és hangsúlyozta: "Imádkozzunk azért, hogy ne következzen be újabb kitörés, de ha mégis megtörténne, akkor sem engedhetjük meg, hogy több állat kerüljön ide."

"Mi azért választottuk meg a képviselőket, a polgármestert, hogy eljárjanak helyettünk, mert mi kicsik vagyunk. De azt látjuk, hogy mindig csak megyünk az események után,

olyan, mintha a leégett házhoz hívnánk a tűzoltókat.

"Későn léptünk akcióba, bármivel próbálkozunk, ezek a dögök itt maradnak velünk" - hangzott el egy bábolnai nő kritikája. Az érintett képviselők, akik a múlt héten a tüntetést szervezték, szintén nem voltak tisztában az állami tervekkel.

Bábolnán nyolc nappal ezelőtt csupán a sajtóból érkezett információ arról, hogy március 11-én, a Kisbajcson leölt marhák elásása után, a hatóságok a helyi lakosság megkérdezése nélkül döntöttek a Darnózselin és Dunakilitin elhullott körülbelül 3500 szarvasmarha ittani elhelyezéséről. A hír hallatán a helyi képviselő-testület április 8-án este rendkívüli ülést tartott, ahol egyhangúlag határozatot hoztak arról, hogy nem kívánják létrehozni egy újabb "állatmaradvány-lerakót".

Másnap délelőtt az állami hatóságok zártkörű tanácskozásra hívták nem csupán Bábolna, hanem Bana, Ács, Bőny, Bőnyrétalap és Nagyszentjános polgármestereit és képviselőit is. A bábolnai lakosok azonban úgy érezték, hogy a kérdéseikre nem kaptak kielégítő válaszokat. Ennek nyomán múlt szerdán félpályás útzárat hirdettek a helyi lakosok és a képviselő-testület tagjai, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. Eközben teherautók érkeztek, hogy a leölt marhákat elszállítsák az épülő katódgyár melletti kijelölt helyre. Nem sokkal később a terjengő bűzre kezdtek panaszkodni a helyiek, és valóban, a szag mindennapossá vált…

aki az M1-es autópályán Bábolna magasságában (90-95-ös kilométernél) elhalad, érzi is a penetráns szagot.

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át. A járvány március elején Kisbajcson tört ki, majd Levélen, aztán Dunakilitin és Darnózselin mutatták ki a vírust.