Termelői védelem: véget vetünk a gazdák kihasználásának - Agrárágazat
A tavaly végrehajtott termelővédelmi törvénymódosítások nyomán idén drasztikusan csökkent annak valószínűsége, hogy a gazdák kifizetései késlekedjenek vagy elmaradjanak. Ennek eredményeként a mezőgazdasági szektorban javul a transzparencia és a jogi biztonság, ami kedvező hatással van a gazdálkodók helyzetére.
Az év elejétől hatályba lépő új szabályok célja, hogy erősítsék a tisztességes üzleti kapcsolatokat, így javítva a kisgazdaságok és termelők pozícióját a felvásárlókkal szemben. A termelővédelmi törvénycsomag révén a gazdálkodók gyorsabban juthatnak hozzá a termékeik ellenértékéhez, ami jelentős előrelépést jelent az eddigi helyzethez képest.
Az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénycsomagnak köszönhetően 2025. január 1-jétől szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések is a gazdálkodók felé, illetve bizonyos esetekben a termelőket ki nem fizető felvásárlók többé nem foglalkozhatnak felvásárlással. A cél az, hogy hogy egyértelmű és a termelők pozícióját védő szabályok között működjenek a felvásárlási folyamatok - összegzi éveleji közleményében az Agrárminisztérium.
A törvénycsomag lényeges elemei közé tartoznak azok a szabályozások, amelyek a termelés és a teljesítés során felmerülő kockázatok megosztását célozzák. 2024. július 1-jétől ezek a rendelkezések kötelezőek a sertés, baromfi és zöldség-gyümölcs szektorban, így a termelőknek és a tőlük terményt, vagy élőállatot vásárló vállalkozásoknak is figyelembe kell venniük őket a szerződéseikben. A törvény értelmében egy fél éves türelmi idő után, 2025. január 1-jétől a nem megfelelő dokumentációt használó felvásárlókat szankciók sújthatják. Ezen kívül a termelők érdekeinek védelmét erősíti, hogy az ágazati szakmaközi szervezetek mintaszerződéseket hozhatnak létre, ezzel ösztönözve a jó gyakorlatok széleskörű alkalmazását.
Megvalósul egy új jogi keret, amely a termeltetői együttműködés néven ismert formát öleli fel. Ez a megállapodás a termeltető és a termelő közötti kölcsönös gazdasági érdekeken alapul, és önkéntes alapon működik. A termeltető szerepét betöltheti élelmiszerfeldolgozó, mezőgazdasági nagykereskedelmi vállalkozás, valamint az állattenyésztési szektorban a bérhízlalást végző mezőgazdasági termelők is. Az együttműködés keretében a termelő és a termeltető között termeltetői szerződés jön létre, amely részletesen szabályozza a termeléshez és előállításhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának kötelezettségeit. Ez különösen az állattenyésztés terén az állatok tenyésztésére és hízlalására vonatkozó kötelezettségeket foglalja magában.
A 30 napos fizetési határidő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellenértékének kifizetésére már 2012 óta hatályos előírás, azonban ennek megszegése 2025 elejétől már közigazgatási bírsággal is jár, nem csak bírósághoz fordulhatnak a termelők. A vevő az áru átvételétől számított 30 napon belül kell, hogy kifizesse a termék árát a termelő részére, ennek természetesen előfeltétele a termelő által helyesen kiállított számla, amit a feldolgozónak, felvásárlónak, illetve a forgalmazónak a termék átvételét követően tizenöt napon belül át kell adni. Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a termelő a vevője rendelkezésére, akkor a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell rendezni felé.
Az Agrárminisztérium optimista megközelítése szerint a tervezett szabályozások hamarosan szerves részévé válnak a magyar mezőgazdasági gyakorlatnak, ezáltal elősegítve a világosabb és kiszámíthatóbb környezet kialakulását. A témával kapcsolatban szerkesztőségünk is alaposan foglalkozott, részleteinket itt és itt találhatják!
