Tényellenőrzés: Lehetséges-e, hogy Donald Trump irányítást nyerjen a Gázai övezet felett?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök "forradalmi" és "kreatív" tervként méltatta az amerikai elnök ötletét.
A múlt héten Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, váratlan bejelentést tett, amely sokkolta a nemzetközi közvéleményt: "Az Egyesült Államok átveszi a Gázai övezet irányítását, és ígérjük, hogy kiváló munkát végzünk ott. Mi leszünk a terület felelősei, és gondoskodunk az összes veszélyes, fel nem robbant bomba és egyéb fegyverek hatástalanításáról. Megszabadítjuk a környéket a romos épületektől, és gazdasági fellendülést idézünk elő, amely számtalan új munkahelyet és lakhatási lehetőséget teremt majd Gázában."
Hangsúlyozta, hogy a kitelepített palesztinok számára tartós megoldásként Gázán kívüli letelepedés lenne a legideálisabb. Javaslata szerint Egyiptom vagy Jordánia lehetne az új otthonuk.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök "forradalmi" és "kreatív" tervként méltatta ötletét.
Eközben az izraeli védelmi miniszter arra utasította a hadsereget, hogy dolgozzon ki javaslatokat a Gázából távozni szándékozó lakosok számára.
Trump megjegyzései mindössze néhány héttel azután érkeztek, hogy Izrael és a Hamász elérte az első tűzszüneti szakaszra vonatkozó megállapodást, amely a túszok és foglyok cseréjéről szólt.
A két fél közötti alku azonban nem körvonalazza, hogy ki fogja a jövőben kormányozni Gázát. Az sem szerepel benne, hogy mikor oldják fel az emberek és áruk mozgására vonatkozó izraeli blokádot, mivel a további szakaszokról még tárgyalnak.
Felmerül a kérdés, hogy Trump terve milyen jogi alapokkal rendelkezik a nemzetközi jogi keretek között.
„Nincs semmi, ami a nemzetközi joggal összhangban állna” – nyilatkozik Olivier Corten, a brüsszeli egyetem jogászprofesszora. „Az egyedüli lehetőség, ami esetleg összhangba hozható lenne a jogi keretekkel, az a Gáza újjáépítéséhez nyújtott támogatás, amely a helyi lakosok beleegyezésével valósulhatna meg, például azzal, hogy őket fokozatosan, mondjuk, valamivel távolabb helyezik el. De jelenleg nem erről van szó.”
Az ENSZ becslései alapján, amennyiben a jelenlegi blokád továbbra is érvényben marad, Gáza újjáépítése akár 350 évet is igénybe vehet.
Corten véleménye szerint, ha egy ország területének egy részét az állam beleegyezése nélkül elfoglaljuk, az egyértelműen ellentétes a nemzetközi jog alapelveivel, hiszen ez megszállásnak minősülne. Ráadásul, ha ezt erőszak alkalmazásával hajtják végre, akkor az agressziónak is tekinthető.
Bár Trump valószínűleg nem fogja megvalósítani elképzeléseit, a nemzetközi jog alapján indokolt lenne válaszlépések megtétele, amelyek akár szankciókat is felvethetnek.
