Karácsonykor, a termelők mély fájdalmára, sajnos tavalyi áron kerülhet az asztalunkra a hal.

A nyári forróság és az aszály súlyos hatásokat gyakorolt a belföldi haltenyésztésre, azonban az ünnepi időszakra így is gazdag választékkal készülünk - mondta Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezetője a Telexnek adott interjújában.

Sztanó János immár öt évtizede elkötelezetten tevékenykedik a halászati szakmában, és a Ma-Hal, azaz a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet aktív tagja. A szervezet december elején tartott ülésén fontos megállapítást tettek: a hazai haltenyésztők karácsonyra elegendő mennyiségű halat tudnak biztosítani a vásárlók számára. Ez különösen jelentős, mivel az elmúlt években nem mindig volt zökkenőmentes az ellátás. Érdekes módon sokan csupán az ünnepek környékén keresik a friss, élő vagy nyers halat, ami megnöveli a keresletet ebben az időszakban.

Sztanó véleménye szerint a magasabb árakra való félelem nem indokolt, hiszen májusban ugyan történt egy kisebb áremelkedés, de a halárak alapvetően a tavalyi év végén kialakult szinten maradtak. Ez a helyzet a tenyésztők számára csalódást keltő, mivel költségeik folyamatosan emelkednek, ugyanakkor úgy érzik, hogy a vásárlók nem fogják elviselni a további áremeléseket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a fogyasztói árak alakulása nem csupán a hazai tenyésztők tevékenységétől függ, hanem a kereskedelmi szektortól is jelentős mértékben befolyásoltak.

A Szegedfish Kft. telephelyén az ünnepi időszak közeledtével folyamatosan nő a vásárlók tábora. A karácsony előtti héten a haltisztító maximális erőbedobással üzemel, azonban a korábbi évek tapasztalatai alapján december 20-a környékén már előfordult, hogy nem tudtak több megrendelést fogadni a haltisztításra. Ennek következtében a környékbeli, előrelátó vásárlók igyekeznek mihamarabb beszerezni a karácsonyi vacsorához szükséges halakat. A legnépszerűbb választás a ponty, amely Szegeden is a hagyományos halételek egyik alappillére.

A Szegedfish-nél a karácsonyi időszakban fogy el az évente eladott összmennyiség bő negyede, míg az ötöde a húsvét előtti hetekben kel el, a többi eladás nagyjából egyenletesen oszlik el az év során. A cég évi 1500 tonna halat ad el, ami az itthon előállított mennyiségnek a 8 százaléka.

A magyar tógazdaságokból származó halak közel háromnegyede ponty, ami jól mutatja a faj dominanciáját a hazai piacon. Azonban a hal iránti kereslet az utóbbi évtizedek során nem emelkedett olyan ütemben, ahogyan azt a tenyésztők remélték. Például 1991-ben mindössze 2,8 kilogramm hal fogyott fejenként évente, és azóta számos nagyszabású marketingkampányt indítottak a halfogyasztás serkentésére.

Jelenleg a 23 kilós EU-s átlagtól messze elmaradva nálunk országszerte 6-7 kiló az egy főre eső éves halfogyasztás, de ebben az import is benne van.

A hagyományok mélyen gyökereznek a helyi kultúrában, és ez különösen igaz a folyóparti városok, mint Baján, Mohácson és Szegeden, ahol az éves halfogyasztás fejenként elérheti a 40-50 kilogrammot. A népszerű nyári Bajai Halfőző Fesztiválon a résztvevők által elfogyasztott halmennyiségnek legalább felét a Szegedfish szolgáltatja. Sztanó János elmondása szerint a cég most érzékeli a szeptember eleji kereslet csökkenését, mivel az idén elmaradt az őszi Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, amely jelentős esemény a helyi halfogyasztási szokásokban.

Az idén nyáron a hazai haltenyésztő gazdaságok többszörösen rosszul jártak a tartós hőség és az aszály okozta gondok miatt. A nagy melegben éppen úgy, mit az embereknek, a halaknak is csökken az étvágya, ami akadályozza a fejlődésüket, azaz lassítja a súlyuk gyarapodását - magyarázta Sztanó János. Miközben egy csirke a tojásból való kikelése után 2,5 hónappal már fogyasztható, egy disznónak pedig egy év kell, amíg a vágóhídra kerülhet, de egy halnak 2,5 évre van szüksége arra, hogy eladható súlyt érjen el.

A nyári időszakban a madarak jelentős károkat okoztak, mivel az aszály következtében a kisebb tavak, árterek és mocsaras területek egy része kiszáradt. Amikor a ragadozó madarak nem találnak elegendő táplálékot a természetes vízforrásokban, kénytelenek a halastavakhoz fordulni, hogy több zsákmányt szerezzenek. A Szegedfish halastavai a Natura 2000-es védettség alatt álló Fehér-tó területén találhatók, ami jelentősen megnehezíti a gazdálkodás lehetőségeit. A környéken élő madárpopuláció rendkívül változatos, több mint száz faj képviselteti magát, és bár sok halat fogyasztanak, a védett fajokat védeni kell. Néhány faj, mint például a falánk kormoránok és a sárgalábú sirályok esetében azonban esetenként külön engedéllyel lehet csökkenteni a számukat. A madarak elriasztására különféle módszerek alkalmazhatók, például helyenként durrogtatással próbálják távol tartani őket, hogy csökkentsék a halveszteséget.

A madártani szakértők becslései szerint a Szegedfish-nél a madarak által elfogyasztott halmennyiség éves értéke 40-60 millió forint körüli összegre rúg.

A Szeged közelében található halgazdaság, amely 1932 óta működik és 1960-ig többször is bővült, hazánk második legnagyobb haltenyészete. Ez a lenyűgöző létesítmény összesen 2100 hektáron terül el, és 141 kisebb tóból áll. A tavak összesen 32 millió köbméter víz tárolására képesek a teljes feltöltés idején. A vízellátás egy nyílt medrű csatornarendszeren keresztül történik, amely a Tiszából nyeri a szükséges vizet. Az őszi lehalászás időszakában, amikor a tórendszer java részét kiürítik, a megmaradó halakat a telelőhelyükre szállítják, és a felesleges víz is visszakerül a folyóba.

A nyári melegben elpárolgó vizet szintén a Tiszából pótolják egy szivattyúrendszeren át, ehhez átlagosan 5 millió köbméter pótlás kell évente, mert nyáron a szokásos napi párolgás 1 centis vízszint-csökkenést okoz a tavakban. A vizet pótolni kell, hogy fenntartsák a halaknak megfelelő körülményeket. Az idén nyáron a nagy hőség hatására a szokásos párolgásnak a háromszorosa állt elő, ennyivel többet is kellett pótolni a halak egészsége érdekében, mert a sekélyebb, ezért melegebb vízben kevesebb oxigén jut az állatoknak. A pótlással hűteni is kell a vizet, mert a halak természetes tápláléka, a plankton elpusztul, ha a víz túl meleg. A Dunántúlon működő halgazdaságokban, ahol nincs a közelben természetes vízforrás, az aszály miatt az idén gondokat okozott a víz pótlása, tette hozzá Sztanó.

A Szegdfish büszkén hirdeti, hogy a cég által tenyésztett szegedi tükörponty uniós földrajzi oltalommal rendelkezik, és mint hivatalosan elismert tenyésztő szervezet, a halkeltetőjük működését a minisztérium is támogatja. Sztanó hangsúlyozza, hogy halaink ízét nem befolyásolja iszap, mivel őket kiváló körülmények között, tiszta és szennyeződésmentes vízben nevelik. A Szegedfish Kft. termelésének 70%-át ponty adja, míg 5%-át szürke harcsa, amelyek a legnagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezen kívül amur, busa, csuka és süllő is megtalálható a kínálatukban. A termelésük 70%-át belföldön értékesítik, többek között horgászegyesületeknek, akik a halakat saját tavaikban helyezik el. Továbbá a helyi kereskedelem, vendéglátóipari egységek és közvetlen fogyasztók számára is kínálnak termékeket.

A hazai tógazdaságok haltermelésének jelentős része, körülbelül háromnegyede ponty, amelyből évente 16 ezer tonna kerül forgalomba. A Statisztikai Hivatal adatai alapján a teljes magyar haltenyésztés az utóbbi években folyamatosan 19-21 ezer tonna között mozog. Érdekesség, hogy ennek a mennyiségnek mintegy 40%-a a horgászvizekbe jut, örömet szerezve ezzel a hazánkban körülbelül 1 millió horgásznak.

A szegedi halgazdaságban a halak táplálásához elsősorban takarmánybúzát használnak, és a legjobb minőségű termékek beszerzésére törekednek. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy csak a saját keltetőikben nevelt ivadékhalakat engedjék a tavaikba, így minimalizálva a betegségek behozásának kockázatát. Ennek érdekében a Tiszából érkező vizet is alaposan megszűrik. A tavak vízminőségét és a planktonok mennyiségét hetente váltakozva ellenőrzik, emellett kéthetente minden különböző tóból kifognak egy-egy halat, amelyet részletes vizsgálatnak vetnek alá, mielőtt visszahelyeznék a vízbe.

A Szegedfish csapata közel 90 fős létszámmal bír, ám az utóbbi években lényegesen csökkent a létszám, főként azért, mert a tapasztalt szakmunkások idővel nyugdíjba vonultak. Jelenleg Magyarországon nem elérhető halászati szakmunkásképzés, míg a halászati-halgazdálkodási mérnökök képzését folytatják. Ennek nyomán a cég vezetése úgy döntött, hogy saját keretein belül, a betanított munkatársaik számára elindítják a hivatalos szakmunkás képzést. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a megfelelő új munkatársak megtalálása egyre nagyobb kihívást jelent, ami már komoly problémákat okoz a cég működésében.

"Azonnal fel tudnék venni legalább tizenöt halászt. Az állásokat folyamatosan hirdetjük egy szegedi újságban, de sajnos hiába, még érdeklődők sem jelentkeznek."

Egy helyi szervező cég Makó térségéből érkezik, hogy dolgozókat biztosítson a halgazdaság számára. Jelenleg Szegeden rendkívül alacsony az állást keresők száma, és Sztanó úgy véli, hogy az új autógyár megnyitása után még kevesebb munkaerő marad elérhető. Ennek következtében azok a vállalatok, amelyek nem képesek emelni a béreiket, komoly kihívásokkal nézhetnek szembe – állítja az ügyvezető. A halak árát viszont nem tudják jelentősen megemelni, mert az csökkentené a keresletet.

Sztanó véleménye szerint a hazai üzletekben elérhető külföldi tengeri és egyéb halak nem befolyásolják jelentősen a magyar haltermelők lehetőségeit. Ugyanakkor aggasztónak találja, hogy az egykori Halértékesítő Vállalat megszűnésével, valamint a Halért bolthálózat eltűnésével – amely az ország nagyobb városaiban 50-60 bolt működtetett – a hagyományos szaküzletek hiánya miatt a fogyasztókhoz eljutó hal mennyisége és elérhetősége már nem olyan könnyű, mint régen.