Félünk az öregedéstől? A magyar lakosság kétharmada aggódik az idős korral együtt járó leépülés miatt - Pénzcentrum

A magyar lakosság 64 százaléka hajlandó lenne azonnal alávetni magát genetikai vizsgálatnak, amennyiben orvosa ezt javasolná, míg további 13 százalék szintén igent mondana, noha ők egy kicsit kényelmetlenül éreznék magukat a helyzet miatt. A maradék 23 százalék többsége viszont inkább valószínűtlennek tartja, hogy szeretne tisztában lenni az esetleges kockázatokkal - derül ki a STADA Health Report* elemzéséből. Az öregedéssel kapcsolatos gondolatok tízből négy magyart foglalkoztatnak, ami az európai átlaggal egyezik meg, ám a magyarok sokkal inkább aggódnak a lehetséges időskori leépülés miatt. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy azok, akik elégedettek a megjelenésükkel és boldogok, valamint jó mentális állapotban vannak, sokkal kevésbé szoronganak az öregedés következményei miatt.

Európai szinten az emberek 43 százaléka aggódik az öregedés miatt, 44 százalékuk nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, további 13 százalékuk pedig bizonytalan ezzel kapcsolatban - mutatják a STADA Health Report adatai, amely Európa-szerte 23 országban, köztük Magyarországon is azt vizsgálta, hogy az emberek mit gondolnak egyes egészségügyi témákról. A reprezentatív felmérés alapján a lengyel (53%), az egyesült királyságbeli (51%) és az ír (50%) lakosok tartanak leginkább az öregedéstől, ami a hollandokat (31%), a svájciakat (32%) és a szerbeket (33%) aggasztja legkevésbé. Magyarország középen helyezkedik el: nálunk az emberek 39 százaléka aggódik az öregedés miatt, 47 százaléka nem, 14 százaléka pedig bizonytalan ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Ha azt kutatjuk, miért nem zavarja az öregedés az egyes országok lakóit, világossá válik, hogy az elfogadás kulcsszerepet játszik ebben a jelenségben. Az emberek 79%-a, akik nem aggódnak az öregedés miatt, az élet természetes folyamataként tekint arra. Érdekes, hogy az öregedéssel kapcsolatban közömbösséget érző válaszadók 48%-a számára ez a megközelítés egyfajta vigaszt nyújt. Különösen figyelemre méltó ez a tendencia a magyarok és a Cseh Köztársaságban élők körében, ahol a közömbösség aránya elérheti az 59%-ot.

További okok közé tartozik a nyugdíjas évek utáni várakozás és a saját magunkra szánt vagy a szeretteinkkel töltött idő (16%), amelyet az osztrákok (33%), a németek (27%), a svédek (26%) és a svájciak (24%) már nagyon várnak; a magyarok körében 13 százalék ez az arány. A vallás és az a meggyőződés, hogy az emberi lét több, mint ez a földi élet, az európaiak 16 százalékának jelent vigaszt, különösen Ausztriában, Írországban, Magyarországon, Svájcban és Szlovéniában (egyenként 20%).

Azok az emberek, akik boldogok, elégedettek a külsejükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt

- emeli ki az adatok alapján dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője. Az európaiak számára a legaggasztóbb forgatókönyv az esetlegesen bekövetkező időskori fizikai hanyatlás (68%), ami különösen a finneket (79%) és a magyarokat (77%) nyugtalanítja. Európa-szerte a második legégetőbb aggodalom az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a demencia: 10-ből 6 európai aggasztónak találja ezeket.

Magyarországon hasonló arányok figyelhetők meg, azonban nálunk ez a negyedik leggyakrabban emlegetett félelem. A magyar lakosság 61%-a aggódik amiatt, hogy esetleg mások számára teherré válhat. E tekintetben a portugálok (74%) és a spanyolok (69%) még nagyobb mértékben tapasztalják ezt az aggodalmat. A magyarok a krónikus betegségekkel, például a rákos megbetegedésekkel és a szívproblémákkal kapcsolatos félelmeik is erősebbek az átlagnál, hiszen 55%-uk tart ezektől. A krónikus betegségektől való félelem nálunk 61%-os, de más országokban, mint Portugália (68%), Cseh Köztársaság (65%), valamint Szerbia és Svédország (63-63%) esetében, az arányok még magasabbak.

Érdekes megfigyelni, hogy a fizikai állapot romlása, még ha csak csekély mértékben is, sokkal inkább megviseli az európaiakat, mint a barátok vagy családtagok elvesztése – a válaszadók 43%-a érzi ezt. A magyarok esetében ez a tendencia még hangsúlyosabb: 53%-uk kifejezetten a fizikai állapot romlása miatt aggódik, míg 49%-ot a közeli kapcsolatok elvesztése foglalkoztat. Az időskori magány és elszigeteltség kérdése szintén aggasztó, hiszen minden harmadik európai ezt a problémát említi.

Bár az aggodalmak némelyike jogos lehet, ma már léteznek olyan módszerek, amelyek segíthetnek orvosolni vagy megelőzni a fent említett forgatókönyvek némelyikének valóra válását. A genetikai vizsgálatok például segíthetnek bizonyos betegségekre való egyéni hajlam felismerésében, és az időben történő beavatkozásnak köszönhetően megelőzhetik vagy kezelhetik azokat.

Általánosságban megállapítható, hogy a kontinens lakóinak 77%-a szívesen részt venne egy ilyen jellegű vizsgálaton, amennyiben háziorvosa ajánlaná azt.

A magyar lakosság esetében ez az arány hasonló. Európában azonban azok közül, akik hajlandóak lennének részt venni genetikai vizsgálatokban, 16%-uk kényelmetlenül érzi magát a gondolattól, hogy a genetikai adataikat elemeznék. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány egy kicsit alacsonyabb, mindössze 13%. A portugálok, akik különösen aggódnak az idős korukkal járó lehetséges problémák miatt, a legnyitottabbak a genetikai tesztek iránt: 10 közül 9-en kifejezték, hogy szívesen részt vennének egy ilyen vizsgálaton.

A lengyel (84%), a szerb és az ír lakosság (82%) különösen nyitott az új innovációkra, különös figyelemmel a genetikai vizsgálatokra. Európában körülbelül minden tizedik ember óvatosan közelíti meg ezt a témát, és inkább elkerüli a jövőbeli egészségügyi problémákra vonatkozó információkat (13). A magyar lakosság körében ez az arány 14 százalékra tehető. A legnagyobb szkepticizmus Svájcban (22) és Hollandiában (21) figyelhető meg, ahol az emberek óvatosabban bánnak az ilyen jellegű innovációkkal.