Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat | Vajdaság MA A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj ünnepélyes átadására került sor, amely méltó elismerése azoknak, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a külhoni magyarság kulturális örökségének me

Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (a képen középen) büszkén áll a kitüntetettek között a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak ünnepélyes átadásán, amelyre 2025. augusztus 25-én került sor az Országház Vadásztermében. Jobbján Szilágyi Péter, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár látható. Az idei díjazottak között tíz kiemelkedő személy és szervezet szerepel, beleértve néptáncegyütteseket, gyermeklapokat és közösségi tereket, akik mind hozzájárultak a külhoni magyarság kultúrájának megőrzéséhez és népszerűsítéséhez.
Hétfőn az Országház falai között ünnepélyes keretek között adták át a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést tíz kiemelkedő egyéniség és szervezet, többek között néptáncegyüttesek, gyermeklapok és közösségi terek képviselői kapták meg ebben az évben.
Az elismerés azoknak jár, akik a külhoni magyar közösségek javára végzett kiemelkedő munkájukkal hozzájárulnak a közélet, az oktatás, az egyházi élet, a tudomány, a kommunikáció, a tömegtájékoztatás vagy a gazdasági önszerveződés területein. Ezek az egyének szoros kapcsolatban állnak a magyar kultúrával, és tisztában vannak a közösség erejével és jelentőségével – fogalmazott Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadó eseményen, ahogyan arról az MTI is beszámolt.
A Külhoni Magyarságért Díjat 2011-ben alapította Orbán Viktor miniszterelnök, amely azóta is a magyarság összetartozását szimbolizálja. 2019-ben, a Magyar Diaszpóra Tanács javaslatára, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) döntése alapján a díj a 2018-ban elhunyt Kallós Zoltán nevét vette fel. E döntés révén a díj a teljes magyarságot képviseli, hiszen az együttműködés és az egyetértés szellemében jött létre – emelte ki a beszélő.
Az államtitkár rámutatott, minden közösségnek vannak alapvető fontosságú személyei, akiknek munkássága tiszteletet érdemel, s életművük eligazodási pontnak bizonyul.
Nacsa Lőrinc emlékeztetett: az elmúlt napokban ünnepeltük a magyarság egyik alapvető személyének a munkásságát, amely azért maradt minden nemzedék számára igazodási pont, mert Szent István király örök értékek mentén munkálkodott.
Hittel, bölcsességgel, alázattal és mégis határozottan lépett fel nemzete és hazája védelmében. Magyarország kormánya az elmúlt másfél évtized során éppen erre az útra talált vissza – emelte ki.
Elődök, vezetők, segédek, családtagok és utódok munkái révén valósult meg országunk és nemzetünk felvirágzása ezer esztendeje - mondta Nacsa Lőrinc, hozzátéve: ma is csapatban és csapatmunkában gondolkodunk, egy olyan csapatban, amelyben ott vannak évszázadokat átölelő társaink is.
Első királyunk álma a szabad, független és virágzó nemzet megteremtése volt. Ma ezt a víziót a magyar kormány valósítja meg, tiszteletben tartva a hagyományainkat, ugyanakkor modern eszközökkel és egy kortárs csapattal frissítve. Az államtitkár kiemelte, hogy a mai díjazottak is ennek a dinamikus csapatnak a tagjai, akik hozzájárulnak e célok eléréséhez.
A közös cél a magyarság szülőföldön való boldogulása és gyarapodása, az erősödő magyarság, s hogy minden magyar felelős minden magyarért - hangsúlyozta, hozzátéve: aki ehhez a célhoz ragaszkodik, aki ennek a parancsolatnak enged, az tiszteletet és elismerést érdemel. Magyarország kormánya pedig ezzel a díjjal fejezi a tiszteletet és az elismerést - mutatott rá.
A díjat a Mini Erdély Park, Gáspár-Barra Réka újságíró, Hrubík Béla költő, a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok, a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, a Csantavéri Önkéntes Tűzoltó Testület, a tordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a maradéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Credo Verséneklő Együttes és Hajós Ferenc jogász érdemelte ki.