A tenger mélyén futó internetkábelek védelme rendkívül összetett feladat, hiszen számos kihívás és veszély leselkedik rájuk. Az óceánok mélyén történő kábeltelepítés során figyelembe kell venni a természeti jelenségeket, mint például a földrengéseket és a

Tényleg szükséges, hogy katonai erők lépjenek közbe, ha egy magántulajdonban lévő kábelt elvág egy hajó horgonya? A tengerészek felelősségre vonása sokkal kevésbé kockázatos megoldás, mint egy potenciális háborús konfliktus kirobbanásának kockázatát vállalni.

Novemberben a svéd vizeken rejtélyes módon megrongáltak két kábelt, majd néhány nappal ezelőtt a Finn-öbölben is számos tenger alatti létesítményt ér kár. A NATO már megalakította a kritikus tenger alatti infrastruktúra védelmi csoportját, amelynek feladata a csővezetékek és a kommunikációs kábelek megfigyelése. A tulajdonosok és üzemeltetők is fokozzák a felügyeletet, csakúgy, mint a nemzeti kormányok. A felügyelet azonban csak egy lépés. Sokkal nehezebb az, hogy mi történik, ha az üzemeltetők vagy a fegyveres erők rosszindulatú tevékenységet észlelnek az óceánfenéken. Mi a teendő ilyenkor? Az ilyen szabotázs katonai erővel történő megbüntetése kifejezetten kockázatos lehet.

A globalizált gazdaság zökkenőmentes működése elképzelhetetlen tenger alatti kábelek nélkül, amelyek az elektromos jelektől kezdve a pénzügyi tranzakciókig mindent közvetítenek. Az internet működését körülbelül 550 ilyen kábel biztosítja. Ugyanakkor a globalizáció és a bonyolult tenger alatti infrastruktúra működésének alapja a béke, amely ma már nem tekinthető biztosnak. Novemberben egy hajó véletlenül elvágott két tenger alatti kábelt Svédország kizárólagos gazdasági övezetében, emlékeztetve minket egy hasonló incidensre, amely egy évvel korábban történt, és amely egy tenger alatti kábelt valamint egy csővezetéket érintett Svédország, Finnország és Észtország vizein. 2023 februárjában kínai kereskedelmi hajók vágták el a tajvani Matsu-szigeteket a Tajvan szigeteivel összekötő két kábelt, míg az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeket 2022 szeptemberében szabotálták Svédország és Dánia területén. Karácsony napján pedig a finn hatóságok szerint egy úgynevezett "árnyékhajó" több kábelt is elvágott a Finn-öbölben.

A finn hatóságok bejelentették, hogy lefoglalták az Eagle S nevű tartályhajót, amely Oroszországgal áll kapcsolatban. A 20 éves, Cook-szigetek zászlaja alatt közlekedő tanker gyanú szerint horgonyt húzva hajózott át Oroszországból a Finn-öbölbe, ezzel megrongálva az Estlink 2 kábelt és megszakítva a Finnországból Észtországba irányuló áramellátást. "Ez az első eset, amikor a hatóságok tenger alatti infrastruktúra szabotálásával gyanúsított hajót foglaltak le" - nyilatkozta Kristen Michal, Észtország miniszterelnöke. A nemzetközi tengeri jogszabályok értelmében a hajók lefoglalása nem engedélyezett, amennyiben az ártatlan áthaladás jogát gyakorolják a felségvizeken. A múlt évben a kábelek szabotálásával gyanúsított hajók már elhagyták a területet anélkül, hogy alapos vizsgálaton estek volna át.

Az orosz olajat szállító tartályhajók úgynevezett sötét vagy árnyékflottájából sokan nem rendelkeznek ismert biztosítással, és a haszonhúzó tulajdonosok a világ különböző pontjain működő fedőcégek rétegei mögött rejtőznek. Amikor a finn határőrség felszólította az Eagle S-t, hogy emelje fel a horgonyt, csak a horgonylánc került a felszínre - hangzott el a rendőrség sajtótájékoztatóján Helsinkiben. "A nyomozás jelenlegi szakaszában a büntető törvénykönyv szerint súlyos vandalizmusról van szó". Az Eagle S kizárólag orosz olaj szállítására szolgál, és rosszul karbantartott. A finn vámhatóságok szerint ólommentes benzinből álló rakományt rakodott be december 23-án az oroszországi Uszt-Luga balti kikötőben.

Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint a tenger alatti infrastruktúrát ért károk nem véletlenek. "Szisztematikussá váltak, és ezeket az infrastruktúránk elleni támadásnak kell tekintenünk" - mondta. Az Eagle S egy 26 tartályhajóból álló flotta része, amely három, egymással kapcsolatban álló indiai és dubaji fedőcéghez kapcsolódik, köztük két olyanhoz, amelyeket az Egyesült Királyság 2023 decemberében szankciókkal sújtott Putyin háborús gépezetének támogatása miatt. Az egyetlen hajó bejegyzett tulajdonosa a dubaji székhelyű Caravella LLC FZ fedőcég, amely a címét egy luxusszálloda, a The Meydan Centre üzleti központjaként adja meg.

Nem meglepő, hogy a feszültség egyre nő, és egyre többen érzik magukat idegesnek. A karácsonyi eseményekre reagálva Mark Rutte, a NATO főtitkára, azt nyilatkozta, hogy a szövetség „megerősíti katonai jelenlétét a Balti-tengeren”. Azonban a megfigyelés csupán az első lépés, amely viszonylag egyszerű. Mi történik, ha újabb gyanús eseményeket is azonosítanak? Az érintett országok természetesen hivatkozhatnak arra, hogy a tenger alatti szabotázs manapság komoly geopolitikai kérdéseket vet fel, és nem csupán bűncselekményként kell azt kezelni. A fokozott megfigyelés révén valószínűleg számos olyan gyanús tevékenységre bukkannak, amelyek valószínűtlen, hogy csupán hétköznapi bűnözők műve lenne. Az ilyen politikai motivációjú elkövetők felderítése viszont arra kényszerítené az országokat, hogy határozott válaszlépéseket tegyenek, mivel attól tartanak, hogy gyengének tűnnek a saját állampolgáraik és az ellenséges államok előtt. „Ha egy hajót rajtakapunk, ami támadja az infrastruktúránkat, akkor cselekednünk kell” – figyelmeztet Nils Christian Wang, a dán haditengerészet nyugalmazott ellentengernagya.

Ez egy dilemma. Az óvatosság a tenger alatti infrastruktúra fokozott felügyeletét követeli meg, de a szabotázs katonai erővel történő megbosszulása a háború kockázatát hordozza magában. És még ha a NATO-nak meg is van a katonai ereje ahhoz, hogy kárt tegyen más országokban, jogi és politikai szempontból nehezen tudná igazolni egy tenger alatti szabotázsra adott ilyen válaszlépést. Továbbá kérdéses, hogy az országoknak jogukban áll-e katonai erőt alkalmazni szabotőrök ellen a gazdasági kizárási övezetükben, nemhogy a nyílt tengeren, ahol a tenger alatti kábelek és csővezetékek nagy része található. Ezek a létesítmények nem nemzeti vagyon, hanem magántulajdon. "Ez még nehezebbé teszi, hogy katonai eszközökkel megbosszulják a támadásokat" - jegyzi meg Wang.

Alaposan át kell gondolni, hogy a visszaélések felfedezése esetén minek mi a következménye. "Ha nem akarunk erőszakot alkalmazni, jobb, ha nem tudjuk, mi történik" - fogalmaz Wang. Az országoknak inkább arra kellene összpontosítaniuk, ami lehetséges. Haditengerészetük és parti őrségük járőrözhet az érzékeny vizeken. Figyelemmel kísérhetik a gyanús hajókat és legénységet, kiemelve a hajók tulajdonosát, lobogóját és a legénység nemzetiségét. A volt dán ellentengernagy szerint az elkövető kapitányok felelősségre vonása sokkal kevésbé veszélyes, mint a háború kockázata.