Az informatikai szektorban a tehetségekért folytatott verseny egyre élesebb, és a cégek nem riadnak vissza attól, hogy a legjobban képzett szakemberek megszerzéséért mindent megtegyenek. A modern vállalatok számára az alapozás, vagyis a fiatal tehetségek

Az IT-óriások szokatlan módszerekhez folyamodnak, amelyek veszélybe sodorják a Szilícium-völgy startup-kultúráját. A kielégíthetetlen étvágy az MI-tehetségek iránt azzal fenyeget, hogy megölik az aranytojást tojó tyúkot.

A technológiai óriások összességében hatalmas összegeket, milliárdokat fektetnek az MI-kutatók bérébe, és gyakran szokatlan stratégiákat alkalmaznak a legtehetségesebb szakemberek megszerzésére. Ezek a lépések rövid távon előnyhöz juttathatják őket az MI-innovációk versenyében, ám hosszú távon veszélyeztethetik a Szilícium-völgy innovációs motorját, amelyre elengedhetetlenül szükségük van. A sokmillió dolláros állásajánlatok mellett a Microsoft, a Meta Platforms, az Amazon.com és a Google anyacége, az Alphabet is részt vesz egy olyan folyamatban, amelyet "fordított felvásárlásként" emlegetnek: ahelyett, hogy startupokat vásárolnának fel, inkább elcsábítják azok alapítóit és legkiválóbb MI-kutatóit, vagy licencelik a startupok által kifejlesztett technológiákat. Így a startupok megmaradt keretei új lehetőségek keresésére vagy más cégek általi felvásárlására koncentrálódnak.

A Microsoft tavalyi lépése az Inflection AI-vel figyelemre méltó, amikor Mustafa Suleyman vezérigazgatót kinevezte a Copilot üzletág élére, és 650 millió dolláros licencdíjat fizetett a cégnek. Hasonlóan, a Meta júniusban egy jelentős ajánlatot tett a Scale AI számára, amely az MI-adatok címkézésére specializálódott, 14,8 milliárd dolláros befektetéssel, cserébe Alexandr Wang vezérigazgatóért és a Scale csapatáért. Ezek a lépések illeszkednek a vezető technológiai vállalatok aktuális stratégiáihoz, amelyek a mesterséges intelligencia terén zajló versenyt egy generációnként adódó lehetőségnek tekintik. Az ilyen együttműködések viszonylag egyszerűek: a cégek hozzáférnek a szükséges tehetségekhez és technológiákhoz anélkül, hogy a felvásárlások utáni integrációs kihívásokkal kellene szembenézniük. Talán a leglényegesebb, hogy ezek a tranzakciók nem igényelnek szabályozói jóváhagyást egy olyan időszakban, amikor a legtöbb vállalat antitröszt-vizsgálatok kereszttüzében áll.

A startupok világában számos ösztönző mechanizmus működik. Azok a kutatók, akiket sikerül elcsábítani, sok esetben olyan jövedelemhez jutnak, amely a profi sportolók szintjén mozog. Az iparág szakértői szerint a kockázati tőke befektetők gyakran nem érnek el kiemelkedő nyereséget ezekben a tranzakciókban, de a teljes veszteség elkerülése is jellemző. A valódi kihívás azonban az, hogy ezek a stratégiák kétségbe vonják a Szilícium-völgy kulturális alapelveit. A régió üzleti modellje mindig is azon alapult, hogy óriási kockázatokat vállaljanak, bízva abban, hogy a lehetséges nyereség is arányosan nagy lesz. Bár a legtöbb startup végül kudarcot vall, azok, amelyek valóban sikeresek, elképesztő nyereséget termelhetnek, akár százszoros vagy még nagyobb hozamot biztosítva az elsődleges befektetők számára, miközben gazdaggá teszik a munkavállalóikat is, akiket a részvényopciók vonzó ígérete csábított el.

Ez a helyzet különösen kockázatos a kockázati tőkével támogatott startupok egyszerű munkavállalói számára, akik szoros kapcsolatban állnak egy adott vállalat sikerével, szemben a diverzifikált portfólióval rendelkező befektetőkkel. Számos startup dolgozója, akiket a visszafordított felvásárlások során háttérbe szorítottak, vagy akik a nagy technológiai cégek toborzási hullámaiban figyelmen kívül maradtak, tapasztalhatja, hogy a potenciális hozamok korántsem olyan vonzóak, mint amilyennek elsőre tűnnek.

Amikor a Google júliusban 2,4 milliárd dolláros üzlet keretében megvette a Windsurf nevű startup értékes részeit, a megmaradt alkalmazottak egy része sírva fakadt a startup irodájában. A vállalat maradékát gyorsan felvásárolta egy másik MI-startup, majd pár héttel később közölték, hogy kirúgnak mindenkit. A Google-üzlet előtt az OpenAI tárgyalásokat folytatott a Windsurf 3 milliárd dolláros felvásárlásáról, ami egy szokásos szilícium-völgyi akvizíció lett volna.

Lehet, hogy egy csapat technológiai alkalmazott fizetésének elvesztése nem tűnik olyan jelentősnek. De a Szilícium-völgy innovációs gépezete csak akkor működik, ha van egy sereg olyan ember, aki nem alapító vagy vezető kutató, hanem a gépezetet mozgatja, azaz az alkalmazottak, akik az értékesítést, a marketinget, a humánerőforrásokat kezelik, vagy nagy mérnöki csapatok tagjai. Ők azok, akik rosszul járnak. "Rengeteg alkalmazott van, aki elfogadja ezt a rendszert. A történelem és a hagyomány szerint idejönnek, megpróbálnak valami értékeset létrehozni, és ha sikerül, mindenki nyer" - mondta Jon Sakoda, a Decibel kockázati tőke társaság alapító partnere. "Ha azt hitted, hogy részesedésed van egy vállalatban, de valójában nem volt részesedésed, akkor elveszik a bizalom."

Amennyiben a fordított akvizíciós tendencia továbbra is megmarad, valószínű, hogy sokan, akik korábban bátorságot merítettek ahhoz, hogy egy kockázatos startup csapatához csatlakozzanak, most inkább más lehetőségeket keresnek. Lehet, hogy a nagy technológiai cégeknél próbálnak szerencsét, ami számukra biztonságosabb választásnak tűnik, ugyanakkor ez a döntés a startupok számára elérhető tehetségek körének szűkülését eredményezheti. Azonban a nagy techvállalatok toborzási stratégiája nemcsak a kockázati tőke befektetők és a startupok számára jelenthet kihívást, hanem maguknak a techóriásoknak is. A Dealogic statisztikái alapján a Microsoft, az Alphabet, a Meta és az Amazon 2020 óta már több mint 100 céget vásároltak fel, és több száz másik vállalkozásba fektettek be.

Az Android alig volt ismert, amikor a Google 2005-ben 50 millió dollárt fizetett érte, de mára a vállalat mobiltelefon-stratégiájának központi elemévé vált. Az Amazon 2015-ben vette meg 350 millió dollárért az Annapurna Labs-t, ezzel megalapozva széles körű egyedi chip-fejlesztési törekvéseit. Egyértelmű, hogy a Big Tech miért alkalmazza jelenlegi stratégiáját az MI-őrületben. De minden alkalommal, amikor ezt teszi, aláássa azt a startup kultúrát, amely a Szilícium-völgyet a technológiai innováció páratlan forrásává tette.