Sarkozyt börtönbüntetésre ítélték, ami jelentős fordulatot hozott a francia politikai életben. Az egykori elnök jogi ügyei már hosszú ideje a figyelem középpontjában álltak, és mostani ítélete sokakat meglepett. A döntés nemcsak Sarkozy karrierjére, hanem

A párizsi büntetőbíróság precedenst teremtve öt év börtönbüntetésre ítélte a 2007 és 2012 között hivatalban lévő francia elnököt, akinek teljes neve Nicolas Paul Stéphane Sarközy de Nagy-Bocsa és apai ágon magyar származású jobboldali politikusként tevékenykedett. Hogy az apja hogyan került Franciaországba, legálisan vagy illegálisan, az pillanatnyilag nem világos. - Átlapoztuk a világsajtót Prágától Madridig és Párizstól Budapestig.

A Sarkozy-ügy: Miként árnyékolják be a demokratikus értékeket? - teszi fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a polgári-konzervatív napilap, és így reagál:

Franciaországi mércével mérve ez a korrupciós ügy valóban példa nélküli. A demokráciák világában csak olyan nehezen elképzelhető esetekhez hasonlítható, mint Silvio Berlusconi, aki több mint kilenc éven át Olaszország miniszterelnöke volt, és akit kiskorúak prostitúciójára való kényszerítés miatt hét év börtönre, valamint adócsalásért négy évre ítéltek; ő volt Orbán Viktor első számú szövetségese Nyugat-Európában. Hasonlóképpen Alehandro Toledo, Peru egykori elnöke, akit húsz év börtönre ítéltek korrupciós vádak miatt, és Jacob Zuma, Dél-Afrika ex-elnöke, akit félmillió dollár büntetésre, majd tizenöt hónap börtönre ítéltek a bírósági eljárás megsértése miatt. A tizenegy vádlott között szerepelt egy elnök és három miniszter is. A legfrissebb fejlemények szerint a párizsi büntetőbíróság tegnap Nicolas Sarkozyt bűnösnek találta, és öt év börtönbüntetésre ítélte, közvetlen bebörtönzéssel. Az ítélet alapján az akkori belügyminiszter a 2007-es elnökválasztási kampány előtt "korrupciós paktumot" kötött Moammer al-Kadhafi líbiai diktátorral, milliós nagyságrendű illegális támogatást fogadva el cserébe a remélt választási győzelem utáni kártérítésért.

Ez Sarkozyt azok közé a személyek közé sorolja, akiket ő maga is elítélt belügyminiszterként (2002 és 2007 között), majd elnökként (2007-től 2012-es megbuktatásáig): a visszaeső tettes. Őt már korábban három év börtönbüntetésre ítélték az úgynevezett Bizmut-ügyben: 2014-ben egy magas rangú igazságügyi tisztviselőnek monacói állást ígért annak a cserébe, hogy információkat nyújtson az ellene folyó nyomozások állásáról. Az úgynevezett Bygmalion-botrányban Sarkozyt első és másodfokon is egy-egy év börtönbüntetésre ítélték: a hivatalba lépésre váró jelölt és csapata több mint 90 százalékkal túllépte a kampányfinanszírozásra maximálisan megengedett összegét - és hamisított számlákat nyújtott be az ügy eltussolása érdekében. Az ügyben még várat magára a semmítőszék (ítéletet törlő bíróság egyes országokban) döntése.

De nemcsak Sarkozy ismételt elmarasztalása - olyan bűntényekért, amelyeknek következményeit a média szereti "igazságszolgáltatási problémaként" trivializálni - mérgező hatású a demokráciára. Sarkozy már jó két évtizede aláássa a köztársaság alapvető értékeit. Az igazságszolgáltatási rendszerben a politikus bevezette a visszaeső tettesek minimális büntetését. Ez ellentmond az egyénre szabott ítélethozatal elvének, de Sarkozy ezzel a vizsgálóbíró funkciójának eltörlésére törekedett. A semmítőszék tagjait "sorba állított borsószemekhez" hasonlította - mert azok "azonos színűek, ugyanolyan méretűek, ugyanolyan ízléstelenségűek" -, de röviddel ezután megbízta őket azzal, hogy találjanak módot és eszközöket az Alkotmánybíróság azon határozatának megsemmisítésére, amelyet nem helyeselt.

A biztonságpolitika területén Sarkozy olyan félelmetes képeket festett, mint a "veszélyes őrült" vagy a "rossz bevándorló". Minden egyes, nagy nyilvánosságot kapott gyilkosság után új jogszabályokat hozott létre, amelyek célja a közbiztonság erősítése volt. A rendvédelmi dolgozóknak szigorú kvótákat kellett teljesíteniük, például a rendőrségi őrizetbe vett személyek számát illetően. Az illegális bevándorlók elleni razziák során pedig sokkoló és drámai jelenetek zajlottak, amelyek mély nyomot hagytak a társadalomban.

Oktatáspolitikája elsősorban a megszorítások gyakorlása volt. Öt éven belül körülbelül 80 000 munkahelyet szüntettek meg. A médiaszektorban Franciaország 2010-ben a Reporter sajtószabadság-indexében a 44. helyre csúszott vissza az állandó kormányzati beavatkozások és a mogulokhoz fűződő kapcsolataik miatt, közvetlenül Pápua Új-Guinea után, és messze Namíbia és Mali mögé. A 2009-ben "a nemzeti identitásról szóló jelentős vita" a várakozásoknak megfelelően idegengyűlölethez vezetett.

Sarkozy most először biztosított helyet Franciaország szélsőjobboldali pártjainak a "republikánus ív" keretein belül, és arra ösztönözte a koalíciót, amelybe beletartoznak Macron, Ciotti és Zemmour hívei. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább konzervatív irányba mozdulnak el a centrista politikai erők, a muszlimgyűlöletet képviselő csoportok és a Pétain-támogatók. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Rassemblement national vezetője, aki maga is bűnügyi problémákkal küzd, kifejezte a szolidaritását Sarkozyval, figyelembe véve a saját jogi nehézségeit. Érdekes, hogy Sarkozy már 2012-ben tiszta lapot adott magának, kijelentve, hogy az ügyük "összeegyeztethető a köztársasággal".

Le Pen pártjának egyik szlogenje így hangzik: "tiszta kezek, felemelt fő". Sarkozy mozgalma, a Les Républicains, június óta kampányol az "Őszinte Emberek Franciaországa" szlogennel, annak ellenére, hogy általuk kinevezett két államfőt és két miniszterelnököt a bíróság már elítélt."

A párizsi Le Figaro, a liberális-konzervatív irányvonalat képviselő napilap, éles bírálatot fogalmazott meg Sarkozy ellen hozott ítélettel kapcsolatban:

Sarkozyt a legsúlyosabb vádak – mint a korrupció és a sikkasztás – alól felmentették. Az ítéletet egyetlen gondatlanságra alapozva hozták meg: azt állapították meg, hogy Sarkozy nem volt tisztában azzal, miről tárgyalnak munkatársai Líbia akkori vezetőjével, Kadhafival. Felmerül a kérdés, hogy vajon elegendő-e ez ahhoz, hogy a bíróság a legszigorúbb büntetést szabja ki, és ezzel megalázza Sarkozyt? Az abszurd ítélet körüli helyzet teljesen felfoghatatlan, különösen figyelembe véve, hogy a koronatanúk éppen a tárgyalások előtt hunytak el...

Az ugyancsak párizsi Libération című közép-baloldali, Jean-Paul Sartre és Serge July által alapított napilap ezt jegyzi meg erről:

Vannak, akik örömüket lelik ebben az ítéletben. Mi azonban nem tartozunk közéjük. Ez a döntés csak mélyíti a francia társadalom és politikai képviselőik közötti feszültséget. Olyan szakadék ez, amelyből végül csupán egyetlen győztes emelkedhet ki: a szélsőjobboldal, amely soha nem volt még ilyen közel a hatalomhoz. Az a nézet, miszerint „minden politikus korrupt”, egyre inkább eluralkodik a közgondolkodáson. Az egyetlen dolog, ami örömre adhat okot, az az, hogy ez az ítélet bizonyítja: az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is megőrződött. Elég csak átnézni az Atlanti-óceánon, hogy ráébresszük magunkat ennek a függetlenségnek az értékére.

Börtönbüntetés Sarkozy ellen – a madridi El País, a közép-baloldali napilap, elemzi a volt francia elnök sorsát. Az újság részletesen tárgyalja a politikai karrierjének megrázkódtatásait és a jogi problémáit, amelyek nemcsak Franciaország, hanem az európai politikai tájra is hatással vannak. Sarkozy esete rávilágít arra, milyen kihívásokkal néznek szembe a politikai vezetők, és hogyan formálhatja a jogi felelősségvállalás a közéletet. Az El País mélyrehatóan vizsgálja, hogy a volt elnök helyzete milyen tanulságokkal szolgálhat a jövő politikai generációi számára.

"A francia igazságszolgáltatás történelmi ítéletet hozott, amikor öt év börtönbüntetésre ítélte Nicolas Sarkozy volt elnököt egy bűnszervezetben való részvételért, amely az 1997-es választási kampányának a vérszomjas líbiai diktátor, Moammer Kadhafi általi illegális finanszírozásával kapcsolatos. [...] Ezzel az ítélettel, amelyet tíz évnyi nyomozás után hoztak meg, a francia igazságszolgáltatás eloszlatott minden kétséget a függetlenségével kapcsolatban - ráadásul egy olyan személlyel szemben, aki még mindig jelentős befolyással bír a szomszédos ország üzleti köreiben. [...] Semmi sem indokolja, hogy a francia jobboldal továbbra is példaképének tekintsen egy olyan politikust, aki dicsekvően az őszinteség, a rend és a bűnözés elleni küzdelem zászlaját lengette ideológiája gerinceként, és akit végül korrupcióért ítéltek el."

A budapesti Népszava, egy baloldali napilap, arról számolt be, hogy a bírónőt, aki Nicolas Sarkozyt elítélte, halálos fenyegetésekkel ostromolják.

A francia bírói szakszervezet (USM) pénteken nyilvánosságra hozta, hogy jogi lépéseket kezdeményezett a bírónő ellen irányuló fenyegetések ügyében. A bírónő, aki a közelmúltban öt év börtönbüntetésre ítélte Nicolas Sarkozy korábbi államfőt, és elrendelte a büntetés azonnali végrehajtását, függetlenül attól, hogy a döntés ellen fellebbezés érkezik-e.

"Az USM kifejezi aggodalmát a bírák és az ügyészség politikai ellenfélként való azonosítása miatt, valamint az ezzel járó potenciális következményekkel kapcsolatban, amelyek halálos fenyegetéseket és súlyos erőszakot eredményezhetnek" - áll a közleményben.

"Az USM mindenkit felelősségre és önmérsékletre szólít fel, a bírói hatalom gyengülése ugyanis csak az államhatalom és így Franciaország általános gyengüléséhez járulhat hozzá" - hangsúlyozták a közleményben. Az USM főtitkárhelyettese, Aurélien Martini szerint az ítéletet meghozó bírói testületet vezető bírónőt halálos fenyegetések és erőszakos támadások érték a közösségi médiában, ahol a fényképét is közzétették.

Egy másik bírói szakszervezet, az SM, határozottan elítélte a politikai elit egyes tagjainak támadásait. Jobboldali politikai körökben úgy vélik, hogy a volt elnök elítélése az igazságszolgáltatás kegyetlensége, sőt, egyfajta bosszú. A baloldalhoz közel álló szakszervezet azonban úgy fogalmazott: "Ezek a vádak csupán elterelő manőverek, amelyek nem szabad, hogy bárkit is megtévesszenek."

Az a taktika, amelyet a vádlott alkalmaz, hogy a bírákra terelje a figyelmet, a közszereplők körében régóta ismert megközelítés. Hangsúlyozták, hogy a bírák munkájukat "pártatlanul, szakmai színvonalon és függetlenül, saját véleményüktől távol" végzik. "A fókusznak nem azon kellene lennie, hogy a bírók milyen hatalmi szerepet játszanak, hanem a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények elleni harcon, amelynek célja a legmagasabb állami szintek elérése" - áll a közleményben.

Nicolas Sarkozy azonnal jelezte, hogy fellebbezni kíván az ellene hozott ítélet ellen. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére börtönbe kell vonulnia, mivel a büntetés végrehajtása azonnali hatállyal lép életbe, ami azt jelenti, hogy a fellebbezés nem állítja meg a büntetés végrehajtását. A bíróság október 13-án hívta be őt, hogy tájékoztassák a fogvatartásának kezdetéről.

A prágai Mladá Fronta Dnes című konzervatív napilap így összegzi a Sarkozy elleni vádat:

Az ötéves börtönbüntetés sajnálatos módon véget vet a most 70 esztendős politikus pályafutásának. Ez az eset az ország modern történetének egyik legnagyobb botránya, amely az illegális politikai finanszírozás köré épül. Habár fellebbezett, és annak nincs halasztó hatálya, Sarkozy börtönbe vonul, ezzel ő lesz az Ötödik Köztársaság első államfője, aki rácsok mögött tölti mindennapjait.

Fedezd fel a világ különböző tájain megjelenő napilapokat! (Kép: Pixabay)