Raktáron maradt több száz Avar-dombi ezüstpénz | Krónika Online Több száz Avar-dombi ezüstpénz várakozik a raktár mélyén, felfedezésre várva. Ezek az értékes régiségek nemcsak a múlt titkait rejtik, hanem a történelmi örökségünk egy fontos részét is képv
Négy évvel ezelőtt amatőr kincskeresők egy figyelemre méltó felfedezést tettek: összesen 650 ezüstpénzt ástak elő az újszentannai Avar-domb közelében. A megtalált 13. századi érmék igazi ritkaságnak számítanak, azonban hiába adták át őket a hatóságoknak, azóta is az Arad Megyei Múzeum raktárában várják sorsuk beteljesülését. Az Avar-domb nem csupán egy egyszerű földvár, hanem a réz- és vaskor szellemi örökségét őrzi, körülötte pedig egykor egy virágzó település nyomaira bukkantak. Kiterjedtsége miatt gyakran emlegetik "Kárpátok Trójájaként", ami még inkább fokozza a hely történelmi jelentőségét.
Körülbelül Kr.e. 1250-1200 között érte el végső pusztulását a földvár, legalábbis a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján. A helyszínen fellelt arany- és bronzműtárgyak, valamint egyiptomi és mezopotámiai üveggyöngyök ritka gazdagságra utalnak, emellett a mai Csehország területéről származó grafitmaradványok is érdekes nyomokat hagytak maguk után.
2022-ben egy körülbelül 1700 négyzetméteres, fából és agyagból készült épület maradványait tárták fel. Victor Sava régész, az aradi múzeum munkatársa szerint a mükénéi és a trójai civilizáción kívül ez a legnagyobb ismert bronzkori építmény-maradvány. "Különleges célokat szolgálhatott, bizonyíték erre a ciklopszi mérete, a benne egykoron találtatott több helyiség, valamint az, hogy a padlóját különböző mértani alakzatokkal díszítették, fehér, fekete és vörös színekben" - nyilatkozta akkor a szakember. Emellett a földvár temetőjét is megtalálták: az egykori erődítmény délkeleti részén eddig három temetkezési halmot nyitottak meg, amelyek közül az egyik kiemelkedik a 10 ezer négyzetméteres alapterületével.
A nemzetközi kutatócsoport tagjai között szerepelt Dragoș Diaconescu, a temesvári Bánság Múzeumának munkatársa, valamint Rüdiger Krause, aki a frankfurti Goethe Egyetem képviseletében dolgozott. Hegyi Sándor a Kiotói Egyetemről érkezett, továbbá az aradi múzeum munkatársai és egyetemi hallgatók is aktívan részt vettek a kutatásban.
Florin Gogâltan kolozsvári régész szerint nem túlzás a "Kárpátok Trójájának" nevezni az Avar-dombot.
A mágneses tér mérésére használt magnetométerrel dolgoztak, ezzel határozták meg az egykori földvár kontúrjait, és a műszer által meghatározott paraméterek mentén folytatják majd a jövőben is az ásatásokat.
Újszentanna Nobel-díjas szülöttje
Az egykor sváb többségű Újszentannán (románul Sântana) ma már csak az ismert nemzetiségű lakosság 2,73 százaléka német, ugyanis a 2021-es népszámláláson 292-en vallották magukat németnek. A városnak 12 460 állandó lakosa van, de 1797-en nem nyilatkoztak a nemzetiségükről (vagy nem is vettek részt a cenzuson). A magyarok száma 117 (1,09 százalék). Újszentannán született 1962-ben, és ott is végezte az általános iskolát Stefan Hell Németországban élő fizikus, aki 2014-ben a nanoszkópia területén elért eredményéért Eric Betzig amerikai fizikussal és William Moerner amerikai kémiai-fizikussal közösen kapott Nobel-díjat.
