Pénzügyi egyensúly és politikai számítások: Az idei költségvetés kihívásai és lehetőségei.

Ahhoz, hogy helyreállítsuk az ország szavahihetőségét, és hogy a nemzetközi piacon ismét büszkén tudjuk bemutatni államkötvényeinket, elengedhetetlen a fokozatos költségvetési deficit csökkentése. Emellett fontos, hogy az állam adósságát és a pénzügyi fenntarthatóságot egyensúlyba hozzuk. Az idei költségvetés kulcsfontosságú új korszakot kell, hogy jelentsen Románia történetében - hangsúlyozta Tánczos Barna az Erdély TV 24plusz című műsorában. Rácz Béla Gergely közgazdász pedig úgy véli, hogy bár egy kicsit optimista, az idei költségvetési törvény a gazdasági növekedés szempontjából reálisan megvalósítható.
Tánczos Barna pénzügyminiszter az Erdély Tv 24plusz című műsorában kifejtette, hogy Románia az utóbbi évek során folyamatosan ígérgette a költségvetési hiány korlátozását és fenntartását, ám valójában nem tudta teljesíteni ezeket az ígéreteket. A kormány többször is azt hangoztatta, hogy csökkenteni fogja az állami kiadásokat, miközben a beruházásokat szinten tartja vagy növeli, de a valóságban a kiadások állandóan emelkedtek. Továbbá, Románia azt ígérte, hogy olyan reformokat vezet be, amelyek révén hatékonyabbá válik az állam, a szolgáltatások megmaradnak, és a közigazgatásban tisztességes viszonyokat alakítanak ki az állampolgárok és a vállalkozók között. Ezen törekvések azonban nem bizonyultak sikeresnek. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormányzás első évének kulcskérdése, hogy ezt a kihívást teljesítse, különösen olyan időszakban, amikor a költségvetési hiányt 2,5 százalékkal kell csökkenteni a tavalyi évhez képest. Ez komoly erőfeszítést igényel, de Tánczos szerint sokkal kisebb nehézséget jelent, mintha ezt évről évre, folyamatosan kellene végrehajtani.
A szakminiszter hangsúlyozta, hogy Románia a következő években fokozatos deficitcsökkentési nyomás alatt lesz, tehát nem hirtelen, azonnali költségcsökkentést, jövedelememelést kell végrehajtaniuk. "Természetesen, hogy a költségek csökkentése egyik napról a másikra rettenetesen bonyolult, ezért én mindig a fokozatos költségcsökkentés híve voltam, és nem feltétlenül a fizetést kell csökkenteni, hanem a személyi költségekre szánt összeget. Összességében itt már képbe jön a menedzseri tevékenység, képbe jön az, hogy egy-egy intézmény vezetője hogyan tudja megoldani ezeket a problémákat akár a saját intézményén belül, de kell hozzá egy nagyon szigorú költségellenőrzés is. Hónapról hónapra nyilván kell tartani, be kell tartani ezt a költségvetést, vagy ha úgy tetszik, ezt rá is kell kényszeríteni az intézményekre" - hangsúlyozta Tánczos Barna.
Az idei költségvetés egy új korszak kezdetét jelzi az önkormányzati pénzek elosztásában – hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter. "Mostantól nem csupán elméleti, statisztikai adatok alapján kapják az önkormányzatok a fejkvótát, hanem a népszámlálás tényleges adatai alapján. Ez sokkal inkább megfelel a valóságnak, mint bármely korábbi statisztikai mutató. Például sikerült kiszűrni azokat az ezres tételeket, amelyek egy-egy címre bejegyzett román állampolgárságot szerző személyeket tükröztek. Vannak olyan megyék, ahol a lakosság 25-30 százalékát fiktív lakosok jelentették, és ezeket a korrekciókat szeretnénk végrehajtani. Mindeközben egy jól működő és fejlődő gazdaságra is figyelmet kell fordítani, hiszen ez az ország értékes kincse" - részletezte a pénzügyminiszter az Erdély TV-nek adott interjújában.
Általános szokás nemcsak Romániában, hanem máshol is, hogy a kormány kicsit talán optimistábban látja mindig azt, hogy a gazdaság hogyan fog teljesíteni, mint ahogy nagyon sokszor a valóságban teljesít. Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa szerint a kormány által elfogadott költségvetés kiegyensúlyozott. "Ez talán könnyebben teljesíthető költségvetés, mint a tavalyi, amit többször módosítottak, és aztán a hiány jóval nagyobb lett, mint azt megtervezték. Ez egy kicsit optimista, a gazdasági növekedést tekintve viszont megvalósítható költségvetési törvény, sokkal racionálisabb, mint a tavalyi, és sokkal inkább látok esélyt arra, hogy ezek a sarokszámok teljesüljenek" - érvelt Rácz Béla Gergely.
Rámutatott arra is, hogy a költségvetést nemcsak közgazdász szakemberek rakják össze, hanem mindig politikai alku következménye is. "Úgy vélem, hogy a költségvetés megtervezésénél, amit ki lehetett belőle hozni, azt többé kevésbé sikerült kihozniuk, mert van két fontos dolog. Az egyik az, hogy a költségeket, ha csökkenteni kell, az állam kiadásait csökkenteni kell, az mindig a gazdaság növekedését is visszaveti. Tehát meg kell találni azt az egyensúlyt, azt a harmóniát, hogy úgy történjen meg az államháztartási kiadások csökkentése, hogy a gazdaság növekedését ne vesse vissza nagymértékben. Ez egyféle egyensúlykeresés, ami a költségvetés összeállításánál rendkívül fontos. A másik pedig a politikai alkuk, amelyek bár nem közgazdasági kérdések, de a költségvetés törvényén keresztül gyakorlatilag gazdasági kérdéssé válnak, ahol a különböző politikai érdekeknek is eleget kell tenni. És ezt a költségvetést szerintem úgy tervezték meg és fogadták el, hogy ezeket az egyensúlyokat és az alkukat is meg kellett hozniuk" - fogalmazott Rácz Béla Gergely.
A kérdésre, hogy az állam működésének racionalizálása elegendő teret biztosít-e a gazdaság fejlődésének, a pénzügyminiszter határozott igennel reagált. "Nem szabad erőltetni olyan elemeket a költségvetésbe, amelyek a gazdaság rovására mennek. A fokozatos költségcsökkentés a kulcs ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célokat anélkül, hogy ártanánk a gazdaság stabilitásának, például a munkanélküliség növelésével. Fontos, hogy az átszervezések után ne csökkenjen a fogyasztás, és ne hozzunk olyan döntéseket, amelyek családokat sodornak nehéz helyzetbe. Ugyanakkor a beruházási alap szinten tartása vagy folyamatos növelése is elengedhetetlen. Romániának most van a legjobb lehetősége, hiszen az európai uniós alapok lehívásának csúcspontja 2025-re várható, és ha a minisztériumok hatékonyan dolgoznak, akkor rekordösszegű beruházásokra nyílik lehetőség, ami végső soron a valós gazdaságba kerül vissza Romániában" - hangsúlyozta Tánczos Barna.
A pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az állami intézmények többsége kényszerből fogadja el a költségcsökkentésre irányuló intézkedéseket. "Itt elengedhetetlen a vezetők, a miniszterek és a koalíció felelősségteljes hozzáállása. Például, ha az útügyi hatóságot vesszük alapul, ahol már decemberben is több ezer eurós díjakat hagytak jóvá, és a díjszabások emelésére is tettek kísérleteket, akkor a szállításügyi miniszternek olyan határozott fellépésre van szüksége, mint amilyet Ilie Bolojan is képviselt, aki már a szenátusban is sikeresen elfogadtatta az átszervezést. Kiemelendő, hogy itt nem lehet kivételeket tenni. A pénzügyminiszter önállóan nem képes csodát tenni, de ha a koalíció és a többi érintett komolyan veszi a helyzetet, akkor jelentős költségmegtakarítások érhetők el anélkül, hogy ez bármilyen módon veszélyeztetné az intézmények működését vagy a közszolgáltatások hatékonyságát" - fogalmazott az RMDSZ-es pénzügyminiszter.
Rácz Béla Gergely közgazdász véleménye szerint érdemes óvatosan megközelíteni az állami szektor leépítésére irányuló elképzelések hatékonyságát. "Fontos hangsúlyozni, hogy ha Ilie Bolojan belép a parlamentbe, és nyilvánosan 200 embert elbocsát, az csupán egy apró részlet a több százezer közalkalmazottat számláló szférából. Nem feltétlenül helyes úgy végigszáguldani az állami közszolgáltatásokon, mint egy buldózerrel. Hiszen senki sem gondolja komolyan, hogy túl sok orvos dolgozik az állami szektorban, vagy hogy a tanárok, esetleg a tűzoltók száma is meghaladná a szükséges mértéket. Érdemes különbséget tenni, hiszen vannak olyan területek, ahol a közalkalmazottak száma valóban túlságosan magas, például a polgármesteri hivatalok és az önkormányzatok esetében. Ugyanakkor vannak olyan szektorok is, ahol éppen ellenkezőleg, hiány van, mint például az egészségügyben vagy az oktatásban. Ott nem biztos, hogy a társadalom azt várja el az államtól, hogy csökkentse a létszámot. A részletek rendkívül fontosak: a karcsúsításnak ott kell megtörténnie, ahol valóban szükség van rá" - hívta fel a figyelmet Rácz Béla Gergely.