Orbán Viktor ügyesen megtréfálta Donald Trumpot egy IMF-tanulmány révén?

Örömmel értesítjük, hogy küldtünk Önnek egy e-mailt! Kérjük, nyissa meg az üzenetet, és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozásának megerősítéséhez. Köszönjük!

Ezt követően reggel és este is megérkeznek hozzá az Economx.hu hírlevelei.

Az Energia- és Klímapolitika Üzletágvezetője hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszak eseményei kapcsán több fontos kérdést érdemes tisztázni. Véleménye szerint Donald Trump legújabb nyilatkozata hazánkkal kapcsolatban még világosabbá tette, hogy az amerikai kormány elsősorban nem Magyarország és Szlovákia orosz olajvásárlásaival foglalkozik, hiszen ezek volumene elenyésző. "Az Egyesült Államok érdekeit valójában azok a nyugat-európai államok sértik, amelyek papíron ugyan megszabadultak az orosz olajtól, de a valóságban közvetítők – mint például India, Kazahsztán vagy Törökország – révén továbbra is jelentős mennyiségben vásárolnak ebből a forrásból" – fejtette ki.

Hortay Olivér véleménye szerint fontos észben tartani, hogy Ursula von der Leyen utalásai arra engednek következtetni, mintha az amerikai felhívás kifejezetten Magyarországra irányult volna. Az Európai Bizottság elnöke ezzel a lépéssel próbálta árnyékot vetni a két érintett ország helyzetére.

- nyilatkozta a szakértő.

Fontos megjegyezni, hogy lényeges eltérés van a kommunikációs megnyilvánulások és a tényleges jogi intézkedések között. Hortay Olivér véleménye szerint, amikor Trump arra ösztönözte a NATO-tagállamokat, hogy csökkentsék orosz energiahordozókra való támaszkodásukat, vagy amikor az energiaügyi minisztere azt javasolta, hogy az európai államok amerikai gázt vásároljanak, az Egyesült Államok csupán ajánlásokat tett. Ezek az ajánlások leginkább politikai nyomásgyakorlásként értelmezhetők, azonban jogi értelemben nem sértik más országok szuverenitását.

- Figyelmeztetett Hortay Olivér, miközben komolyan nézett rám.

Hazánk kiszolgáltatottságának kérdéskörében a Századvég üzletágvezetője kiemelte, hogy a magyar olaj- és gázellátást érdemes külön figyelembe venni.

Ezek szerint a magyar érdek az, hogy ne váljunk le az orosz energiáról?

Intenzív szakmai diskurzus zajlik arról, hogy hosszú távú, jelentős anyagi ráfordítás mellett vajon lehetséges-e teljesen függetlenné válni az orosz energiától. Azonban az alapvető kérdés nem csupán ez, hanem sokkal inkább az, hogy a teljes körű tiltás valóban ésszerű döntés-e - reagált Hortay Olivér.

A szakértő szerint az orosz energia teljes tiltására egyértelműen az a válasz, hogy nem.

Ursula von der Leyen és Dan Jorgensen, az energiaügyi biztos, szavaival élve, világossá tették, hogy...

"örök időkre vonatkozó szankciókkal terhelnék Oroszországot"

függetlenül attól, hogyan alakul a háború,

"soha többé, egyetlen molekula orosz olajat, vagy gázt sem akarnak az európai piacon látni".

Az energetikai szakértő véleménye szerint világosan látszik, hogy ez a törekvés mögött politikai indíttatás áll, amelyet ideológiai és emocionális megfontolások vezérelnek, ugyanakkor szakmai vagy gazdasági alapja nincs. Kiemelte, hogy az unió orosz energiafüggőségének csökkentésére a diverzifikáció a legjobb megoldás, azaz biztosítani kell, hogy minél több beszállító és különböző útvonalak révén jussanak el a termékek a piacra. Ezzel a közösség elkerülheti a súlyos károkat és újabb függőségi helyzeteket, miközben javítja az ellátását. „Magyarország már régóta ezen dolgozik: fejlesztette a határkeresztező kapacitásait, új partnerekkel alakít ki kedvező kapcsolatokat és köt szerződéseket. A MOL fokozatosan módosította a finomítóiban a bekeverési arányokat, hiszen ezek a létesítmények tizenöt éve még teljes mértékben orosz olajjal működtek. A teljes tilalom tehát nemcsak ésszerűtlen, hanem rossz irányú célkitűzés is; a helyes megközelítés hazánk energiapolitikai mozgásterének bővítése, amelyen Magyarország már az elmúlt tizenöt évben is dolgozott” - részletezte Hortay Olivér.

A helyes döntések meghozatalához a kormányzat számít a magyar társadalom támogatására is. Ezt megerősíti az októberben indult Nemzeti Konzultáció egyik kérdése, amely kifejezetten erre a témára irányul:

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábban tájékoztatta portálunkat arról, hogy háttértanulmányokat készítettek a leválás lehetőségeiről. 2022-ben megállapították, hogy a rezsicsökkentés fenntarthatóságához elengedhetetlen az orosz energiaforrások használata. A kormány egy új IMF-tanulmányra is hivatkozik, amely azt mutatta ki, hogy az átállás a magyar GDP 4 százalékos csökkenésével járna, ami szerintük nem lenne kifizetődő. Hortay Olivér véleménye szerint...

ez a 4 százalékos kiesés óriási költség, több, mint 3200 milliárd forint.

Ez a rezsicsökkentési program költségeinek négyszerese, és körülbelül a teljes nyugdíjkiadás felét teszi ki. Nagyjából akkora összeg, mint amennyit Magyarország a családok támogatására fordít.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptember 9-én közzétett tanulmánya mélyrehatóan elemzi Magyarország energiasérülékenységét, figyelembe véve az orosz-ukrán konfliktust és az orosz energiaimport 2027-ig tervezett uniós leállítását. Az eredmények sajnos nem mutatnak kedvező képet az ország helyzetéről és a lehetséges szakpolitikai válaszokról.

Az IMF elemzése szerint az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus rávilágított Magyarország gazdasági sebezhetőségére. A 2022 közepén bekövetkezett áremelkedés, amelyet az ellátási láncok zavarai és az európai gázvezeték-hálózat működésének megszakítása miatti aggodalmak gerjesztettek, drámaian megemelte a folyó fizetési mérleg hiányát a GDP-hez viszonyítva, amely így -8,5 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan a lakossági gáz-, villamosenergia- és üzemanyag-támogatások mértéke is ugrásszerűen, a GDP 0,1 százalékáról 1,1 százalékra emelkedett 2022-ben, majd 2023-ban elérte az 1,9 százalékot.

A tanulmány szerint a közelmúltbeli diverzifikáció ellenére Magyarország továbbra is jelentős mértékben támaszkodik orosz energiára. Tavaly a gáz- és olajfogyasztás mintegy háromnegyede importból származott; a gáz 74 százaléka, az olaj 86 százaléka Oroszországból érkezett (2018-ban ez 64 és 66 százalék volt). A beáramlás néhány kritikus tranzitútvonalon (pl. Török Áramlat Szerbián át; Adria-vezeték Horvátországon át) keresztül valósul meg, növelve a zavarok kockázatát. A diverzifikációs törekvések - például Azerbajdzsánból és Törökországból - jelenleg korlátozott léptékűek. Az áramtermelés döntően hazai (nukleáris és növekvő napenergia), ugyanakkor az orosz energia továbbra is domináns a teljes energiamixben.

Az IMF elemzése szerint Magyarország az Európai Unió egyik legnagyobb energiafelhasználású gazdasága. Az ország egységnyi GDP-re vetítve jelentősen több energiát fogyaszt, mint az uniós átlag. A legrosszabb helyzetben Bulgária áll, míg Írország vezeti a rangsort, Magyarország pedig hét másik tagállamot megelőz, köztük Lengyelországot, Szlovákiát, Csehországot és Lettországot. A jelenség hátterében a szerkezeti hatékonyság hiányosságai és az energiaigényes ipari örökség húzódik meg. Különösen az ipar játszik kulcsszerepet a végső energiafogyasztásban, kiemelkedően a vegyipar, az alapfémipar és az autóipar, ahol az energiaköltségek jelentős hatással vannak a kibocsátási és beruházási döntésekre - fejtették ki a szakértők.

A kormányzat által is említett megállapítások alapján majd kiderül, hogy...

A Nemzetközi Valutalap 4 százalék feletti GDP-visszaeséssel számol.

Az IMF azonban hangsúlyozza, hogy éppen ez a kitettség az, amely szükségessé teszi a diverzifikációt, a hatékonyság növelését és a regionális áramintegráció gyorsítását.

Magyarország jelenlegi ellátási sérülékenységi indexe szembetűnően magas, majdnem a duplája a négy legnagyobb uniós gazdaság átlagának, és több mint kétszerese a kontinens többi országának. Az energiakiadások a GDP-hez viszonyítva szintén aggasztóan magasak, körülbelül a nyugat-európai szint kétszeresét teszik ki.

Az uniós szintű kezdeményezések, mint a mélyebb villamosenergia-integráció és a magasabb ETS-árak (2030-ra tervezett 110 euró tonnánként), csak akkor érhetik el a kívánt hatást, ha hazai intézkedésekkel is kiegészítjük őket. A célzott intézkedések, mint az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások engedélyezési folyamatának felgyorsítása (különösen a szél- és napenergia esetében, ahol a 40%-kal gyorsabb ütem 2030-ra 10%-os termeléstöbbletet eredményezhet), a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetése 2030-ig, valamint az épületstandardok szigorítása együttesen hozzájárulnak a kockázatok és az energiaköltségek csökkentéséhez. Ezen intézkedések nemcsak a dekarbonizációt segítik elő, hanem biztosítják a hosszú távú versenyképességet is.

Az IMF előrejelzése szerint a javasolt politikai intézkedések révén akár 30%-kal csökkenthető az energiasérülékenység, és 10%-kal mérsékelhetők az energiakiadások a GDP-hez viszonyítva öt éven belül. A legnagyobb előnyöket a háztartási energiahatékonyság, különösen a hőszivattyú-beruházások terén érhetjük el, amelyek kulcsszerepet játszanak a gázfüggőség csökkentésében. A fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetése hozzájárul az energiaszektor ellenálló képességének növeléséhez, míg az engedélyezési folyamatok felgyorsítása segíti a biztonságos hazai termelés erősödését. Ezen kívül az uniós hálózat- és piac-integráció akár 7%-kal mérsékelheti a kínálati kockázatokat, valamint 3%-kal csökkentheti a GDP-arányos energiakiadásokat 2030-ra. Ha a politikai intézkedések változatlanok maradnak, a sérülékenység jelentősen fokozódik, míg a komplex csomag bevezetése lehetővé teszi az orosz energiaellátás leállásából eredő sokk hatékony kezelését, köszönhetően a hatékonyság, a diverzifikáció és az uniós integráció együttes védelmi hatásainak – állítja az IMF.

A legnagyobb növekedési nyereség a fosszilis támogatások kivezetéséből adódik (erőforrás-allokáció javul, deficit csökken). Sőt, végül arra jutnak, hogy többek között a fosszilis támogatás-kivezetés és az ETS-bevételek körülbelül nettó 1,7 százalékos GDP egyenlegjavulást eredményezhet 2030-ra, még a hőszivattyú-beruházások közkiadásait is figyelembe véve.