Nyugdíj: Svájcból, Kanadából vagy Mongóliából is érkezhet a nyugdíja? Íme néhány fontos szempont, amire érdemes odafigyelnie!

Jelenleg hazánkban több mint 750 ezer olyan magyar él, aki külföldön dolgozik vagy ingázik, és fontos, hogy tisztában legyenek a nemzetközi nyugdíjmegállapítás uniós szabályaival. Ezt hangsúlyozza Farkas András nyugdíjszakértő. De mi történik akkor, ha valaki az Európai Unión kívül szerzett nyugdíjjogosultságot? Nézzük meg a részleteket!
Ha egy magyar több EU/EGT tagállamban (az EU 27 tagállama mellett ide tartozik Liechtenstein, Norvégia és Izland, továbbá Svájc, valamint a Brexit kilépési egyezmény keretei között az Egyesült Királyság) szerzett biztosítási időtartamokat, akkor minden érintett államtól jogosult lehet résznyugdíjra. A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárás egységes elveit és alapszabályait az EU szociális biztonsági koordinációs rendeletei határozzák meg - hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében.
Ha külföldön dolgozott, fontos, hogy figyelembe vegye a nyugdíj igénylésével kapcsolatos speciális szempontokat.
A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni - az adott tagállamban szerzett biztosítási idő igazolásával együtt -, amelyben az igénylő biztosítási időt szerzett. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik az nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette. Vagyis
Ha valaki több országban is jogosult nyugdíjra, elegendő, ha a lakóhelye szerinti állam nyugdíjhatóságánál nyújtja be a nyugdíjigénylését. Ily módon az összes érintett állammal kapcsolatos ügyintézés a helyi hatóságon keresztül történik.
Az EU/EGT államok területén az ellátásra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából felmerült lényeges biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.
A nyugdíjbiztosítási intézmények a nyugdíj összegének megállapítása érdekében két különböző számítási módszert alkalmaznak. Amikor a nemzeti vagy független ellátásra vonatkozóan történik a számítás, a nyugdíj összegét kizárólag az adott ország biztosítási időszakának szabályai szerint határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor figyelembe veszik az adott tagállamban szerzett biztosítási időt, az átlagkeresetet, a járulékalapot, a nyugdíjjóváírást, valamint a nyugdíjpontokat, hogy kiszámolják a nemzeti szabályoknak megfelelően járó ellátást.
A nemzetközi nyugdíjszámítás során figyelembe veszik az összes érintett tagállamban szerzett biztosítási időt. A nyugdíj összegét az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányának alapján határozzák meg.
Ez azt jelenti, hogy először meghatároznak egy elméleti nyugdíjat, ami az lenne, ha az igénylő a különböző érintett tagállamokban szerzett szolgálati idejét mind a számítást végző államban gyűjtötte volna. Ezt követően kiszámítják ennek az elméleti nyugdíjnak egy arányos részét, figyelembe véve, hogy a számítást végző tagállamban eltöltött szolgálati idő hogyan viszonyul az összes szolgálati időhöz. Ezt az időarányos, pro rata temporis nyugellátást nevezik.
A két számítást követően a nyugdíjigénylőnek a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg.
Ha valaki nem szerzett önálló nyugdíjjogosultságot az adott államban, akkor csak a második számítást végzi el az érintett állam nyugdíjhatósága - feltéve, hogy a minimális feltétel (jellemzően 12 biztosítási hónap szerzése) teljesült az adott államban.
Minden érintett ország esetében a megállapított nyugdíjat külön-külön, az adott ország jogszabályai alapján folyósítják a jogosult személyeknek. Amennyiben az Európai Unió tagállamaiban élő nyugdíjasok kérelmet nyújtanak be, a nyugdíjat az ellátást folyósító országon kívüli lakóhelyük szerinti tagállamba kell kifizetni.
Harmadik országokból származó jövedelem utáni nyugdíj
Harmadik országban, vagyis az uniós rendeletek területi hatálya alá nem tartozó államban szerzett szolgálati idő figyelembe vételére
Egyedi megfogalmazásban: A lehetőség akkor válik elérhetővé, amikor a nyugdíjszámítást végző ország szociális biztonsági megállapodást létesít az érintett állammal.
A harmadik országban szerzett szolgálati idő csupán a nyugellátásra való jogosultság megállapításában játszik szerepet, azonban a nyugellátás összegét nem érintheti.
A magyar állampolgárok szociális biztonságát érintően a magyar kormány kétoldalú egyezményeket kötött különféle államokkal. Jelenleg az alábbi országokkal van érvényben ilyen jellegű együttműködés: Albánia, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, Észak-Macedónia, India, Japán, Jugoszlávia (még érvényes Koszovó vonatkozásában), Kanada (külön figyelembe véve Québecet), Dél-Korea, Moldova, Mongólia, Montenegro, Orosz Föderáció, Szerbia, Szovjetunió (még hatályban Ukrajna esetében), Törökország és az Egyesült Államok. Ezek az egyezmények lehetővé teszik a magyar állampolgárok számára a szociális juttatások és biztosítékok koordinálását a különböző országok között.