Nicolas Sarkozy megkezdte a börtönbüntetése letöltését, amely új fejezetet nyit életében és politikai pályafutásában.

Kedden megkezdte börtönbüntetésének letöltését Nicolas Sarkozy, Franciaország korábbi elnöke, akit öt év szabadságvesztésre ítéltek. A büntetése egy bűnszövetségben elkövetett bűncselekményhez kapcsolódik, amely a 2007-es elnökválasztási kampánya líbiai finanszírozásával áll összefüggésben.

Az Európai Unió történetében egyedülálló esemény történt: először kerül rácsok mögé egy korábbi államfő. A 70 esztendős volt elnök, aki 2007 és 2012 között töltötte be hivatalát, ügyvédje, Christophe Ingrain szerint "legalább három hét vagy akár egy hónap" vár rá a börtönben.

Nicolas Sarkozy, aki határozottan állítja az ártatlanságát, kedden történt letartóztatását követően azonnal kérvényt nyújtott be a szabadlábra helyezés érdekében. A párizsi fellebbviteli bíróság előtt most két hónap áll rendelkezésre a döntés meghozatalára, amely általában körülbelül három hét alatt szokott megszületni hasonló ügyekben.

Nicolas Sarkozy nem sokkal 9 óra 40 perc előtt érkezett meg autóval a párizsi Santé börtön kapuihoz. Érkezésekor a rabok lelkesen üdvözölték: "Ó, itt van Sarkozy!", "Jön Sarkozy!" kiáltásokkal köszöntötték őt celláikból.

Az exelnök félórával korábban lépett ki elegáns, nyugat-párizsi villalakásából, kézenfogva feleségével, Carla Bruni énekesnővel. Az utcán több száz támogatója üdvözölte és tapsolta meg. Mielőtt beszállt volna autójába, a volt elnök üdvözölte a tömeget, amely elénekelte a francia himnuszt, és "Szabadítsák ki Nicolas-t!" kiáltásokkal fogadta.

A tömegben jelen volt Nicolas Sarkozy egész családja, a támogató rendezvényt pedig egyik fia, Louis Sarkozy indította el egy Facebook-poszt segítségével.

A párizsi büntetőbíróság szeptember 25-én öt év börtönbüntetésre ítélte a volt államfőt, aki bűnszövetségben való részvételért felelős, a 2007-es elnökválasztási kampányának törvénytelen líbiai finanszírozása miatt indított eljárás keretében.

Bár az elsőfokú ítélet született, a bíróság - olyan "kivételesen súlyos körülményekre" hivatkozva, amelyek "megingathatják az állampolgárok bizalmát a politikai képviselőikben" - halasztott letartóztatási parancsot rendelt el az volt elnök ellen. A büntetés azonnali végrehajtást igényel, ami azt jelenti, hogy noha Sarkozy fellebbezett a döntés ellen, az nem akadályozza meg a végrehajtást.

A korábbi elnököt azzal vádolták, hogy megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi az elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert "hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől", elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió euró összegben.

Claude Guéant, aki később az elnöki hivatal élére került, valamint Brice Hortefeux, aki belügyminiszteri posztot töltött be, 2005 végén többször is találkozott Abdallah Szenuszival, Kadhafi sógorával. Szenuszi a líbiai titkosszolgálat akkori irányítója volt, és Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetést kapott a 1989-es UTA DC-10-es repülőgép ellen elkövetett merényletben játszott szerepéért, amely 170 ember, köztük 54 francia állampolgár életét követelte. A vádak szerint a volt elnök kenőpénzért cserébe hozzájárult ahhoz, hogy Líbia visszatérjen a nemzetközi közéletbe, és vállalta, hogy "tisztára mossa" Kadhafi sógorát.

A bíróság végül nem állapította meg bűnösségét a volt elnöknek a közpénzekkel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádjaiban. A nyomozás ugyanis nem tudta alátámasztani, hogy "a Líbiából származó pénzek" valóban Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányának finanszírozására lettek volna felhasználva - emelte ki a bíróság.

A francia jogi rendszerben a bűnszövetség bűncselekményének megállapításához elegendő a szándék és az előkészületek megléte, még abban az esetben is, ha a kitűzött cél nem teljesült.

"Kedden reggel az X-en közzétett bejegyzésében Nicolas Sarkozy azt írta: 'Nem egy volt köztársasági elnököt zárnak börtönbe, hanem egy ártatlant.' Sarkozy rendszeresen párhuzamot von Alfred Dreyfus esetével, aki 1895-ben hamis vádak alapján, a korabeli antiszemita hangulat közepette került börtönbe árulásért. A már három ügyben elítélt volt államfő meggyőződése, hogy őt bírói üldöztetés célpontjává tették."

Nicolas Sarkozy ügyvédje tájékoztatása szerint a volt elnök egy mindössze kilenc négyzetméteres magánzárkába került. Naponta csupán egy órát tölthet a szabadban, ahol egy rácsos udvar várja. Családja hetente három alkalommal látogathatja őt.

A volt államfő elmondta, hogy magával vitte Jézus életrajzát és Alexandre Dumas regényét, a Monte Cristo grófját, amely egy olyan férfi története, aki igazságtalan elítélése után bosszút áll.

A jobboldali politikai táborban komoly közéleti viták robbantak ki az ideiglenes végrehajtás kapcsán, amely arra kötelezi a volt államfőt, hogy börtönbe vonuljon a fellebbezés ellenére. Nicolas Sarkozy az első olyan exelnök Franciaország történetében, akivel ilyen drasztikus intézkedést hoztak. A francia sajtó által megkérdezett jogi szakértők hangsúlyozták, hogy az elsőfokú bíróságok esetében az ítéletek 86 százalékában elrendelik az ideiglenes végrehajtást, amennyiben a büntetés legalább öt év szabadságvesztés; más esetekben viszont ez az arány majdnem 60 százalék. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a franciák 61 százaléka helyesli a bíróság döntését, miszerint Sarkozy ügyében is alkalmazták az ideiglenes végrehajtást.