A szaharai homok nem csupán az autók fényezését tönkreteszi, hanem jelentős károkat is idéz elő az árampiacon.
Március 6-án egy különleges esemény vár ránk, ahol a fenntarthatóság és a zöld átállás kulcsfontosságú elemeit vesszük górcső alá. Az ESG-szempontok, azok betartása és a gyakorlati megoldások kerülnek a középpontba. Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy első kézből értesülj a legfrissebb trendekről! Részletek a konferenciánkról a linkre kattintva találhatók.
A kutatók több kérdést is megvizsgáltak a téma kapcsán. A kutatás során arra jutottak, hogy foglalkozni kell az egyre gyakoribb szaharai porviharok hatásaival is. Ugyanis ez a jelenség lényegesen befolyásolhatja a termelést, és a besugárzási viszonyok területi ingadozásában is nagy szerepet játszik
A megértés mélyebb szintje érdekében a kutatói csapat 2020 és 2023 között 46 szaharai porvihar részletes elemzését végezte el, amelynek eredményeként számos javaslatot dolgoztak ki.
A szakértők véleménye szerint a termelési és fogyasztási folyamatok állandó egyensúlyának megőrzéséhez elengedhetetlenek a precíz előrejelzések.
A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a légköri por hozzájárulása a teljes sugárzási mérleghez nehezen mérhető és pontosan meghatározható.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat pénteki közleményében a kutatók részletesen kifejtették, hogy a porfelhőkben változatos összetételű ásványi részecskék találhatók. Ezek között megtalálhatóak például a kvarc, kalcit, gipsz, agyagásványok és csillámok, amelyek mind különböző formákkal és optikai tulajdonságokkal bírnak. A sötétebb színű szemcsék, mint a hematit és goethit, hajlamosak több sugárzást elnyelni, és így lokálisan hőtermelő hatásúak. Ezzel szemben a világosabb szemcsék esetében a hőmérséklet csökkenését előidéző visszatükrözés és szórás a jellemző folyamat, ami izgalmas összefüggéseket teremt a légkör hőmérsékleti viszonyainak alakulásában.
A légköri por apró részecskéi a légkörbe kerülve kondenzációs magokként funkcionálhatnak, amelyek nélkülözhetetlenek a felhőképződés folyamatában. E nélkül a por nélkül a felhők cseppekké való alakulása nem valósulhatna meg. Amikor a kondenzációs magvak száma megnövekszik egy adott vízgőztartalom mellett, az több, ám kisebb méretű felhőcsepp kialakulásához vezet, ami a felhő színének világosabbá válását eredményezi.
Tehát a megnövekedett visszaverődés következtében csökkent a földfelszínre jutó napsugárzás mennyisége.
A kisebb cseppek másik tulajdonsága, hogy légköri tartózkodási idejük viszonylag hosszú. Ennek következményeként a felhő radiatív, azaz a földi sugárzás egyensúlyára gyakorolt hatása tovább tart. Emellett a csapadék valószínűsége csökken, így nem lesz képes lemosni a napelempaneleket.
Alapvető probléma, hogy a porviharok során a besugárzás csökken, ez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével, ennek mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos lenne ismerni és előrejelezni.
Egy-egy porvihar következtében a kiesés mértéke több száz megawattot is elérhet, sőt, bizonyos esetekben akár 1 gigawattot is meghaladhat. Ennek oka nem csupán a por közvetlen hatása, hanem a porviharok kialakulásához vezető kedvezőtlen meteorológiai körülmények is hozzájárulnak.
Varga György, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetének kutatója így fogalmaz: "A légköri por jelentős hatással van a felhőzet jellemzőire, és ennek következtében kiterjedtebb felhőtakaró képződik."
A menetrendek a legkevésbé megbízhatóan mutatják meg a jövőt.
- hangsúlyozza a szakértő.
