Nem az volt a felelős az iskolai bombariadókkal kapcsolatos eseményekért, akit legelőször gyanúsítottak.

Valószínűsíthető, hogy a magyar iskolákat célzó bombafenyegetések nem köthetők iszlám radikális csoportokhoz - ezt nyilatkozta Sas Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke a Magyar Hangnak, miután kedden zárt ülést tartottak. Elmondása szerint a fenyegetések közös vonása, hogy mindegyik a Yandex, egy orosz e-mail-szolgáltató révén érkezett, és céljuk a társadalmi feszültség fokozása volt. A hatóságok és a titkosszolgálatok együttműködve, hazai és nemzetközi partnereikkel közösen vizsgálják az ügyet, mivel más országokban is hasonló esetek történtek.

Két héttel ezelőtt több mint 280 budapesti iskola kapott bombariadóval kapcsolatos értesítést, miután robbantással fenyegető e-mailek érkeztek hozzájuk. A magyar nyelvű üzenetekben iszlamista terrorizmusra tett utalások voltak, és nyilvánvalóan fordítóprogram segítségével készültek, hiszen a szöveg stílusa nem volt természetes. A hatóságok alaposan átvizsgálták az összes érintett intézményt, de robbanószert vagy robbanásra alkalmas eszközöket sehol sem találtak.

Szlovéniát is utolérte a bombariadók sora; a magyarországi fenyegetés után mindössze három nappal több száz iskola és óvoda került kiürítésre az országban, ami komoly aggodalmat keltett az oktatási intézmények körében.

A balti államokban 2023 őszén tömegesen érték bombafenyegetések az iskolákat, októberben összességében több ezer iskola, óvoda és hivatal kapott ilyeneket Litvániában, Lettországban és Észtországban. Lettországban a 2024-es tanévkezdéskor ez megismétlődött több mint kétszáz iskolában, és Litvániában is, ahol 26 iskolát érintett.

Szlovákiában még 2024 májusában fenyegettek meg több mint 1500 iskolát, ehhez hasonló esetek újabb hulláma szeptemberben érkezett, akkor 270 iskolát kellett kiüríteni. Csehországban ekkor több mint 2500 iskolát fenyegettek meg.