Nagy Feró: Krúbi talán otthon is merészebben szól, de Majka mégis egy fokkal erősebb, bár az ő zenéi is gyorsan a feledés homályába merülnek.

Nagy Feró a hétfői "Forr a dalom - a zene társadalomformáló ereje" című beszélgetésen, amelyet az MCC-ben rendeztek, megosztotta tapasztalatait: "Többször is a rendőrök kezei közé kerültem, és megvertek. Hála Istennek, ez formált belőlem embert." A rendezvény során egy ideig finoman kerülték a politikai vitákat, különösen a "mocskosfideszezést", ám végül ez a téma is előkerült.

"Amikor a 70-es évek végén elegem lett a Beatrice csajos korszakából, elhatároztam, hogy olyan dalokat fogok írni, amelyek a mi életünkről szólnak. Gondoltam, nem leszünk ugyan sztárok, de majd elmegyünk egyetemi klubokba, és ott majd csak fogják érteni a zenénket. Igen hamar kiderült, hogy egyre többen jönnek a koncertjeinkre.

Ragályossá váltunk, mint most Azahriah

- mesélte Nagy Feró a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) rendezett nyilvános beszélgetésen, hogyan is kezdődött a Beatrice lázadó korszaka.

A zenész azt állítja egyébként, hogy ő sosem bántotta Azahriah-t. "Állati jó, hogy megmutatta valaki, hogyan kell háromszor megtölteni a Puskást. Némileg legfeljebb irigykedek rá. De amúgy sem az ilyen vén marháknak kell őt megítélni, mint én, hát, mit tudjuk mi, hogy mi a jó! Sokan viszont tudják, hogy az Introveltált dal a jó. A múltkor meghallgattam: nem is olyan rossz."

Ferót kifejezetten frusztrálja, hogy a világháló olyan formában szabadult el, ahol bárki, aki esetlegesen nem ért a szóban forgó témához, azonnal hozzászólhat. Például, ha ő kifejt egy véleményt Azariah-ról, azonnal megjelennek a reakciók: "Te nem tudsz eleget, féltékeny vagy, te buzi."

Nagy Feró ugyanakkor bevallotta, nem nagyon érti, igaz nem is ítéli el, azokat az előadókat, akik főképp a digitális világ segítségével tűntek fel az utóbbi időben. Azahriah mellett Beton.Hofit említette még, illetve Krúbit, akinek a világa viszont kifejezetten ellenszenves számára.

A közönséget arra neveli, hogy a vulgáris kifejezések használata a menőség jele.

Szerinte emiatt nem érdemes őt fesztiválokra hívni. "Ha már trágárkodni akar, azt tegye otthon vagy másutt. Nem tanította meg neki a magyartanára Arany János vagy József Attila műveit? A bátorság nem a trágárságban rejlik."

Nagy Feró véleménye szerint a jelenlegi kormánykritikus előadók közül Majka emelkedik ki, ám ahogy ő fogalmazott, nem biztos, hogy dalai tartós nyomot hagynak. "Tíz év múlva, ha valakit megkérdeznek, hogy idézzen fel tőle egy dalt, valószínűleg senki sem fog tudni válaszolni. Viszont a Beatrice ikonikus slágere, a 'Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés' még akkor is élénken élni fog az emberek emlékezetében."

A Kossuth-díjas művész a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy számára mindig alapvető volt, hogy a közönséget nem szabad belekeverni ostobaságokba. "Azok, akik jegyet váltanak a koncertedre, megérdemlik a tiszteletet" – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy amikor a '70-es évek végén a Beatricére egyre többen kezdtek el járni, a politika azonnal felfigyelt rájuk. A Kádár-érában ez nem csupán a zenekarok kitiltásával járt, hanem komoly következményekkel is, amelyek messze túlmutattak a lemezeik megjelenésének elmaradásán.

Többször is előállítottak a rendőrök, és megvertek. De senki ne gondolja, hogy ez panaszkodás lenne! Éppen ellenkezőleg, büszkeséggel tölt el, hogy átélhettem mindezt. Hála Istennek, ez formált belőlem igazi embert!

A beszélgetésen Balatoni Mónika, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának kutatótanára kifejtette: a zenészeknek szerinte igenis lehet feladata az, hogy esetenként társadalmi kérdésekben is megnyilvánuljanak.

Egy dal nem válik igazán érdekessé pusztán attól, hogy régi történeteket idéz fel. A zene, akárcsak a színház, egyfajta ideológiai kifejezésmód, ahol az előadó mélyebb gondolatokat oszt meg a társadalom aktuális kihívásairól. Fontos, hogy elérje a közönsége szívét és lelkét. Az évszázadok során a szerelem, a megcsalás és az árulás, valamint az erkölcsi normák megszegése mindig is kulcsfontosságú mozgatórugói voltak az emberi tapasztalatoknak.

Lobenwein Norbert, a kulturális menedzser és fesztiválszervező, úgy véli, hogy a zenészeknek nem kötelező politizálniuk, de annál fontosabb, hogy zenéjük valamilyen üzenetet közvetítsen. Már gimnazista korában is felfedezte azokat a dalokat és előadókat, akik értékes üzeneteket hordoznak, és azóta is kifejezetten az ilyen irányú műveket keresi.

"Először a sorok között hallottuk ki a társadalomkritikát, aztán egyre direktebben hordoztak olyan üzeneteket, amelyek lelkesítettek minket, amely közösséget formált."

Emlékezetes pillanatok idéződtek fel, amikor a rendszerváltás időszakára gondoltam, hiszen akkor is a zene volt a társunk. Az Európa Kiadó, a Sziámi, a Beatrice és a Hobo Blues Band dalai szóltak, mintha csak az idő szövetébe íródtak volna. Érdekes, hogy éppen ekkor alakult meg a soproni Fidesz, és az első rendezvényeik, köztük az első Volt Fesztivál, szoros együttműködésben zajlottak a fideszesek és a helyi kulturális szervezők között. "Zene nélkül egészen más lett volna átélni a rendszerváltást, ezek a dalok pedig elengedhetetlen részei voltak ennek a történelmi pillanatnak."

Balatoni véleménye szerint a fiatalok napjainkban nem csupán ellenállásból cselekszenek. Kiemelte, hogy ebben a korban mindenki saját értékrendjét alakítja ki, amely mellett igyekszik kitartani. Ha ezek az értékek ellentmondásba kerülnek a jelenlegi körülményekkel, akkor a fiatalok kifejezik véleményüket. "Számukra mindig is lényeges volt a szabadság érzése, és az, hogy bátran elmondják, mi az, ami nem felel meg számukra."

Egy érdekes megjegyzésként emelte ki, hogy bár a korábbi előadók is közvetítettek különféle gondolatokat a soraik között, a direkt politikai üzeneteket mégsem hangsúlyozták annyira. "Manapság viszont számos művész nyíltan politizál, miközben a zenéje és a szövege helyett sokszor a politikai állásfoglalás kerül a középpontba."

Szerinte ma egyes előadók a közönségük megtartása érdekében nyilatkoznak meg időnként politikai kérdésekben. Ez ugyanakkor a szólásszabadság része. "Ha viszont ez összefonódik egy, a rajongói bázisra épített olyan rendszerrel, hogy "ma még a dalaimat kedvelitek, holnap már valami kihívásra buzdítalak titeket, aztán már a parlamenti választásról beszélek, holnapután pedig már egyértelműen megmondom, mi a jó és mi a rossz", az már a veszélyes kategória".

Egy ideig a beszélgetés óvatosan került egy kényes témát, de végül Nagy Feró nem bírta tovább tartani magát, és kimondta azt a hírhedt szlogent, amely szinte minden nyári fesztivál szerves részévé vált. Véleménye szerint a "mocskosfideszezés" a fiatalok körében valami forradalmi akcióként jelenik meg. "Felmutatjuk, hogy O1G. Megmutatjuk, hogy bátrak vagyunk." Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a jelenség nem az egész közönségre vonatkozik, csupán egy részükre, és ezzel kapcsolatban nincs is semmi probléma, hiszen ő ezt teljes mértékben megérti.

Lobenwein a fesztiválszervezők perspektívájából közelítette meg a helyzetet. Kifejtette, hogy emiatt az idei év különösen nehéz volt a szervezők számára, mivel a figyelmük nem tudott teljesen a feladatukra összpontosulni.

"Az ugyanis nem jellemző ránk, hogy azt vizsgáljuk, melyik fellépő kinek a kicsodája. A fesztiválok évtizedek óta értéképítést folytatnak, ez ügyben szerintem büszkék lehetünk magunkra. Most meg hirtelen egy-egy fellépő és a közönség megnyilvánulása lett a téma a közbeszédben. Ezzel mi nem tudunk mit kezdeni. Ha pedig olyan elvárás fogalmazódna meg felénk, hogy ilyen vagy olyan okokból ne hívjunk meg valakit, az a mai sokszínű fesztiválkultúrától teljesen idegen lenne."

Balatoni Mónika a beszélgetés során kiemelte, hogy egy friss felmérés szerint a fiatalok egyre inkább igénylik a magyar nemzeti motívumok megjelenését a kortárs zenei színtéren. Emellett említést nyert egy 2023-ban végzett reprezentatív kutatás is, amely a 14-29 éves fiatalok nemzeti identitását vizsgálta, és amelyben arra is rákérdeztek, hogy szerintük ki a legmeghatározóbb magyar zeneszerző.

A fiatalok körében a legnépszerűbb zenei ikonok között Kodály, Bartók, Liszt és Erkel foglalják el az első négy helyet. Balatoni véleménye szerint ez arra utal, hogy a megszerzett tudás és a hagyományos rítusok döntő hatással vannak a fiatalok értékrendjére.

Ami viszont különösen érdekes volt, az az, hogy az ötödik helyen Azahriah szerepelt. Ami még ennél is furább: a hatodikon helyen a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc futott be.