Nacsa Lőrinc szavai szerint: "Célunk nem csupán a felvidéki magyarság fennmaradása, hanem annak folyamatos gyarapodása is."

A komáromi Selye János Egyetem (SJE) által szervezett „A szlovákiai magyarság helyzetének aktuális kérdései – társadalomtudományi megközelítésből” című konferencia december 12-én zajlott az egyetem központi épületében. Az esemény célja, hogy bemutassa a szlovákiai magyar közösséget érintő társadalomtudományi kutatások eredményeit, amelyek az egyetem kutatási programjainak keretében valósultak meg. A konferencia megvalósítását a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta, hangsúlyozva a téma fontosságát és aktualitását.

A rendezvényen tiszteletét tette több neves személyiség, köztük Nacsa Lőrinc, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője, valamint Tóth László, a Felvidékért felelős főosztály vezetője. Jelen volt Balogh Csaba, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, továbbá Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is. Az esemény díszvendégei között szerepelt Csenger Tibor, az Esterházy Akadémia alapító igazgatója, Nyitra megye alispánja, valamint Keszegh Béla, Komárom város polgármestere is.

Juhász György, a Selye János Egyetem rektora, mint a rendezvény házigazdája, szívélyes üdvözletét fejezte ki a résztvevők felé. Kiemelte, hogy a Felvidék egyedüli, saját jogi személyiséggel bíró magyar felsőoktatási intézménye az utóbbi esztendők során jelentős fejlődésen ment keresztül.

Aktívan hozzájárult a régió társadalmi, gazdasági és kulturális életének formálásához, lehetőséget biztosítva a nemzetközi szemináriumok és konferenciák lebonyolítására.

Kiemelte, egyetemük főként oktatásai, nyelvészeti, gazdasági, hitéleti és természettudományos kutatásokat végez. Ezen kutatások megvalósulásához az anyagi feltételeket javarészt támogatásokból szerzik meg, s ezzel összefüggésben megköszönte a magyar állam támogatását is.

"A nyújtott támogatás révén lehetőség nyílt arra, hogy a felvidéki magyar közösségre vonatkozó társadalomtudományi kutatásokat megkezdjük és megvalósítsuk."

- fogalmazott, megemlítve, hogy az ő egyetemük az egyik ritka szlovákiai intézmény, amely a szlovák oktatásügyi minisztérium jóváhagyása révén hivatalosan is végezhet kutatási munkát.

Nacsa Lőrinc államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a mai nap különleges jelentőséggel bír, hiszen egy fontos kutatás zárult le, amelynek eredményeit most lehetőségünk van megismerni. A kutatók perspektívájából bepillantást nyerhetünk a felvidéki magyarság helyzetébe. Kiemelte, hogy örömmel támogatták a kutatást, és hangsúlyozta az egyetem partnerségének fontosságát is, mivel az ilyen együttműködések alapvetőek a közösség fejlődése szempontjából.

A Selye János Egyetem fenntartását és működését egyaránt támogatja mind a magyar, mind a szlovák állam, ezáltal biztosítva a két nemzet közötti kulturális és tudományos kapcsolatokat.

"Fontos projekt és érdemes felmutatni másoknak is, ez az együttműködés mintaképpen szolgálhat" - jegyezte meg.

Az államtitkár rámutatott: a felvidéki magyarság gazdag intézményhálózattal rendelkezik, ami az elmúlt 14 évben még jobban meg tudott erősödni.

"A felvidéki magyarság közösségi és politikai céljainak támogatása érdekében az intézményhálózat akkor tud hatékonyan működni, ha együttműködésre és összefogásra épít."

- húzta alá. Kifejtette, a magyar nemzet megmaradása tekintetében az oktatási intézmények kiemelt jelentőséggel bírnak, mint ahogy az óvodától az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatásnak is nagy szerepe van a felvidéki magyarság életében és megmaradásában is.

A konferencián elhangzottakra reflektálva hangsúlyozta, hogy a kutatásnak mindig legyen gyakorlati célja, és csak akkor nyer értelmet, ha konkrét cselekvési lehetőségek születnek belőle. "Remélem, hogy a mai esemény eredményeként konkrét feladatok fogalmazódnak meg az intézményhálózatok, az oktatási szakemberek, a politikai döntéshozók, és mindenki számára, aki elkötelezett a felvidéki magyarság jelenének és jövőjének építése iránt."

Célunk nem csupán a felvidéki magyarság megőrzése, hanem annak folyamatos gyarapítása is.

- emelte ki az államtitkár. Nacsa Lőrinc köszöntője végén aláhúzta: partnerséget kell kialakítani a többségi állammal, de nem szabad feladni a végvárainkat, az oktatási, kulturális intézményeinket és az anyanyelvhasználatunkat.

Keszegh Béla polgármester köszöntőjében hangsúlyozta a konferencia témájának kiemelkedő jelentőségét, amelyet megalapozott tényekkel támasztott alá. Gyurgyík László kutatásaira hivatkozva rámutatott, hogy 1994 óta folyamatosan csökken a szlovákiai magyar közösség létszáma, évente körülbelül kétezer fővel. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma meghaladja a születésekét. Ezen túlmenően a szlovákiai magyarok korfája is rendkívül aggasztó tendenciákat mutat - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a szlovákiai magyar közösség születési rátája 1,2-re tehető, ami jelentősen elmarad a többségi nemzet körülbelül 1,6-os értékétől. Hozzátette, hogy...

A legfrissebb előrejelzések alapján a következő népszámlálás során várhatóan 400 ezer alá csökken a szlovákiai magyar közösség lélekszáma.

"Amikor új terveket készítünk, elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük ezeket a számokat" - emelte ki. Az oktatási intézményekre vonatkozó statisztikákra hivatkozva kifejtette, hogy a szlovákiai iskolák körében a magyar tannyelvű intézmények aránya körülbelül 10,5 százalékot tesz ki, viszont ha a diákok számát nézzük, ez az arány már csupán 5,6 százalékra csökken - idézte Fodor Attila kutatásait. A polgármester hangsúlyozta, hogy ezzel a problémával sürgősen foglalkozni kell a közeljövőben. Hozzátette, hogy sok, pontosan...

Jelenleg 36 olyan magyar tannyelvű kisiskola működik, ahol a diákok száma nem haladja meg a húsz főt.

A Pro Civis adataiból az óvodák létszámát kiemelve elmondta, a szlovákiai magyar óvodák mintegy felében nincs 25 gyerek, de 8-10 százalékában még tíz gyerek sincs. Ráadásul az érettségizők száma is a felére csökkent az elmúlt húsz évben - mutatott rá.

"A tények megkerülhetetlenek. Ezek mind olyan adatok, amelyekhez igazodva kell megrajzolni a jövőképünket, stratégiánkat. Ezért is fontosak ezek a szakmai találkozók, ahol ezekről beszélgetni tudunk" - szögezte le.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a konferencia a szlovákiai magyarság legfontosabb stratégiai kihívásaira irányítja a figyelmet. "A politikum képviseletében is kijelenthetem, hogy ez az ügy felülmúlhatatlan jelentőségű. A számottevő kisebbségi mivoltunkkal küzdő közösségnek nem csupán a hagyományos politikai tevékenységekre van szüksége, hanem ennél sokkal többre. Az érdekképviselet mellett elengedhetetlen a közösség építése és annak kohéziójának megerősítése is. E célok érdekében pedig mindannyiunk együttműködése elengedhetetlen."

a szakmai politizálás, szakmai érdekképviseletben kell élen járnia a politikumnak"

- mondta.

A konferencia során hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy a szakma, a politika, az intézmények és az önkormányzatok közösen lépjenek fel, együttműködve a hallgatókkal, hogy megoldásokat találjanak a felvidéki magyar közösséget érintő kihívásokra és stratégiai kérdésekre. Gubík véleménye szerint a szakmai párbeszédre nagyobb figyelmet kell fordítani. Rámutatott, hogy ha a kulcsfontosságú témákban – mint például az oktatási és iskolai hálózatok fenntartása, a demográfiai problémák kezelése, az önkormányzatok finanszírozása és más gazdasági kérdések – nem alakul ki az együttműködés, nem tudunk közösen fellépni, és közös stratégiát kidolgozni, akkor elkerülhetetlen, hogy kudarcra vagyunk ítélve.

Az a célom, hogy mindannyian egy közös úton haladjunk, ahol a szakmai együttműködés és a nyitott párbeszéd révén elérhetjük a sikert. Kívánom, hogy ez a közös erőfeszítés mindenki számára gyümölcsöző legyen.

- ezzel befejezte üdvözlését.

A konferencia első szakaszában Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője, "Nemzetpolitikai kihívások a Kárpát-medencei magyar oktatásban" címmel tartotta meg előadását, amelyben a magyar oktatás jövőbeli kihívásaira fókuszált. Ezt követően Antalík Imre, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának oktatója lépett a pulpitusra, és a szlovákiai magyarlakta régió társadalmi-gazdasági folyamatait, valamint fejlődésének lehetséges stratégiáit ismertette. A program zárásaként Tóth Péter, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának oktatója prezentálta a szlovákiai magyar gimnazisták körében végzett kompetenciafelmérés eredményeit. A rövid szünetet követően Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja a felvidéki lelkészutánpótlás helyzetéről beszélt, átfogó képet adva a 2009-től napjainkig tartó fejlődésről és kihívásokról.

A konferencia második szakasza Jaruska László, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának oktatójának előadásával vette kezdetét, amely a szlovákiai magyar gimnáziumok első és második évfolyamának diákjainak STEM készségeit hivatott felmérni. Ezt követően Petheő Attila és Tömösközi Ferenc, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának kutatói, "Egyházi örökségvédelem és értékmentés a Felvidéken" címmel osztották meg kutatásaik eredményeit. A konferencia záróelőadását Gubo István, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának oktatója tartotta, amelyben az épületek és műtárgyak színes 3D modelljeinek elkészítési módjait ismertette. Ezek a modellek különösen fontosak a kulturális örökség védelme érdekében.