A munkájuk gyümölcsfája folyamatosan ontja bőséges terméseit.

A Szent Korona Kórus két alapítójával, Molnár Ottó karnaggyal és Czibulya Márk kóruselnökkel, valamint az énekkar másik szakmai vezetőjével, Pászti Károllyal ültünk le egy beszélgetésre, hogy a közelgő 30. jubileumról meséljenek. Az énekkar története és fejlődése izgalmas témákat kínál, és a beszélgetés során betekintést nyertünk a kórus kulisszái mögé is.

A Szent Korona Kórus megalakulása 2018-ra tehető, amikor is a kórus ötletét egy lelkes zenei közösség tagjai fogalmazták meg. Céljuk az volt, hogy népszerűsítsék a magyar kórusmuzsikát és gazdagítsák a helyi kulturális életet. A kezdeményezés mögött álló személyek szenvedélyes zenei háttérrel rendelkeztek, és elkötelezettek voltak a hagyományok ápolása mellett. Az első próbák során hamar kiderült, hogy a közös éneklés öröme és a zene iránti szeretet összeköti őket, így a kórus gyorsan népszerűvé vált a környéken.

Molnár Ottó: A Szent Korona Kórus a Musica Sacra elkötelezett tolmácsolója, 1997-ben alakult. A 90-es évek elején az énekkar megalapítását Mons. Montskó Tibor pápai káplán szorgalmazta, aki egyben az énekkar szellemi atyja is volt.

Hogyan idézitek fel a kezdeteket, hiszen mindketten az alapító tagok közé tartoztok?

az énekkarnak?

Czibulya Márk: A karnagy inspiráló felhívása hatására gimnazistaként úgy döntöttem, csatlakozom a kórushoz. Kezdetben az érdeklődés és a zenei kíváncsiság hajtott, de ez a kezdeti lelkesedés gyorsan mély elköteleződéssé, sőt igazi elhivatottsággá alakult. Az első időszakban a kórus fő fellépési lehetőségeit a helyi és környékbeli templomok liturgikus zenei szolgálatai adták. Ahogy telt az idő, a kórus lehetőségei egyre bővültek, és számos szomszédos országban is bemutatkoztunk.

A próbák és az együtténeklés élménye fokozatosan a mindennapjaink szerves részévé vált, és nem csupán zenei, hanem személyes és intellektuális fejlődésünkben is meghatározó szerepet játszottak. Az énekkari lét egyaránt formálta, és mind a mai napig formálja világlátásunkat, lelkületünket és közösségi identitásunkat is.

A kórus névválasztásának hátterében többféle inspiráció állhat. Gyakran a név tükrözi a csoport céljait, zenei stílusát vagy akár a közösség értékeit is. Például, egy kórus neve utalhat a helyszínre, ahol működik, vagy a repertoárjára, amit előad. Emellett sok esetben a név egyedi elemeket is magában foglal, amelyek segítenek a csoport azonosításában, és megkülönböztetik őket más kórusoktól. A névválasztás tehát nem csupán egy egyszerű cím, hanem a közösség identitásának és zenei küldetésének fontos része.

Az énekkar, mely ma Csáky Zsolt alapító basszusénekes nevével ismert, Zselízen debütált a közönség előtt. Noha a kórus már 2-3 évvel korábban rendszeres próbákat tartott, liturgikus zenei szolgálatokat végzett, és kisebb egyházzenei koncerteket is rendezett, hivatalos létezését 1997-től számítjuk.

A névválasztás abból a tényből táplálkozik, miszerint az énekkar működésének helyszínéül szolgáló Ipolybalog templomának tornyát 1464 óta a magyar Szent Korona másolata ékesíti, arra a történelmi tényre emlékezvén, hogy 1304 augusztusában az eredeti Szent Koronát Ipolybalog templomában őrizték.

Milyen különleges dallamok és kórusművek gazdagítják a kórus repertoárját?

Hálás vagyok, hogy megoszthatom: az énekkarunk igazi zenei kalandor! Repertoárunk a gregorián dallamok titokzatos világától kezdve a barokk és klasszicista mesterek csodás kompozícióin át, egészen a romantika nagyjainak művein keresztül, a 20. századi magyar kórusművekig terjed. A kórustagok szívükbe zárták G. P. da Palestrina, William Byrd, J. S. Bach, Henry Purcell, W. A. Mozart, Gabriel Fauré, S. Rachmaninov, Mikuláš Schneider-Trnavský, valamint Kodály Zoltán, Bárdos Lajos és Daróci Bárdos Tamás alkotásait, így mindig izgalmas és változatos programokkal állunk elő.

Az énekkar annak a több évszázados közkincsnek, egyházi kórusirodalomnak ismert és kevésbé ismert darabjait, gyöngyszemeit is műsorára tűzi, melyeket a napi zenei élet, koncertélet esetleg marginalizál, vagy egyáltalán nem tart műsoron.

A legutóbbi koncerteken feltűnt, hogy a kórusban számos fiatal tehetség is helyet kapott. Ez biztató jel, hiszen úgy tűnik, hogy az utánpótlás biztosítva van. Érdekes lenne tudni, hogy az énekkarban vannak-e alapító tagok, vagy esetleg olyan "idegenlégiósok", akik friss színt hoznak a csapatba?

M. O.: A kezdeti időkben a kórust főleg közép- és főiskolás diákok, tizenéves fiatalok alkották. Az elmúlt évek során az énekkar korfája nagyot változott. Az átlagéletkor 30-40 év, de a 17 és az 50 feletti énekes ugyanolyan elkötelezetten jár az énekkarba. Jó ideje áldásos jelenségként konstatálható, hogy szülő és gyermek együtt énekel a kórusban.

Lévén az énekkar nem főállású, fizetett énekesekből áll, a rendszeres munka a tagok részéről sok-sok lemondást igényel. Ez egy hozzáadott érték, mely az elért eredmények hitelességét nagyban növeli. A színtér, mely az énekesek részéről folyamatos egyeztetést igényel, egyrészt a család, másrészt a munkahely.

Sok esetben a háttérország, a család az a bástya, amely - jelentős áldozatokat hozva, a családi kötelezettségeket vállalva - lehetővé teszi az énekes számára, hogy a próbák és koncertek által megkövetelt szabad időt birtokolja. Ha a helyzet úgy kívánja, az énekkar örömmel működik együtt vendégénekesekkel is. Külön köszönet illeti azokat az alapító kórustagokat, akik az énekkar életének kezdeti szakaszától fogva elkötelezetten részt vesznek benne; nekik különös tisztelet és megbecsülés jár.

Ők a szakmai, lelki és közösségi jogfolytonosság elsődleges képviselőiként formálják az énekkar arculatát és színvonalát, már a kezdetektől fogva jelentős hatással vannak annak fejlődésére.

A kórus megalakulása óta eltelt három évtized során nem csupán hazai színpadokon aratott sikereket, hanem számos nemzetközi fellépésen is bemutatkozott. Széleskörű tapasztalatot szerzett különböző országokban, ahol a zene és a kultúra iránti szenvedélyét oszthatta meg a közönséggel. Felléptek például Európa számos városában, mint Párizs, Berlin és Bécs, de távolabbra is elmerészkedtek, így a tengeren túl, az Egyesült Államokban és Kanadában is megfordultak. Minden egyes előadás során nemcsak a zenei tudásukat csillogtatták, hanem a különböző kultúrák iránti nyitottságukat és tiszteletüket is kifejezték.

C. M.: Az énekkar számos különleges helyszínen mutatkozott be, így Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Olaszország, Kárpátalja, Erdély, Belgium és Németország színpadain is élvezhették a produkcióikat.

Emlékezetes pillanatokkal teli helyszínek találhatók Budapesten, mint például a lenyűgöző Szent István-bazilika. De nem csupán itt, hanem Páduában, Rómában is felfedezhetjük a történelem és a művészet csodáit: a Szent Péter-bazilikát, a Szent Pál-bazilikát, a Santa Maria Maggiore-t és a lateráni bazilikát. A Pesti Vigadó és a Debreceni Református Nagytemplom is különleges élményekkel várnak, ahogyan a Mátyás-templom is, amely Budapest egyik gyöngyszeme. Olmützben a Szent Móricz-székesegyház, Kassán pedig a Szent Erzsébet-főszékesegyház hívogatóan állnak a látogatók előtt. Brünnben a Szent Péter és Pál-katedrális impozáns tornyai, Bécsben pedig a Stephansdom lenyűgöző architektúrája várja az érdeklődőket. A budapesti Zeneakadémia és a pozsonyi Szent Márton-dóm is megannyi felejthetetlen élményt kínál, ahogyan a Váci Nagyboldogasszony-székesegyház és a Győri Nagyboldogasszony-székesegyház is emlékezetes helyszínek. Székesfehérváron a városháza díszterme, Veszprémben pedig a Hangvilla ad otthont különleges eseményeknek. Brüsszelben a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház, valamint az Európai Parlament épülete is színhelyéül szolgál a kultúra ünneplésének. Szabadkán a Szent Teréz-székesegyház, Krakkóban pedig a híres waweli székesegyház, más néven a Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház, mind-mind olyan helyek, ahol a történelem és a spiritualitás találkozik. A salzburgi dómban, a budapesti Nádor Teremben és az Erkel Színházban rendezett vendégszereplések pedig újabb színes eseményekkel gazdagítják a kultúra palettáját.

Az énekkar számos hazai és nemzetközi kórusversenyen képviselte magát, és jelentős díjakat, valamint elismeréseket nyert el. Különösen büszkék a legutóbbi megmérettetés során szerzett aranyéremre, amely nemcsak a zenei teljesítményüket tükrözi, hanem a közösségük összetartását és elkötelezettségét is. A legemlékezetesebb pillanatok közé tartozik az a díj is, amelyet a legjobb előadásért kaptak, hiszen ez a kórus művészi fejlődésének és szorgalmának egyaránt elismerése.

M. O.: Tény és való, hogy kórustársaim elkötelezettsége, alázata és áldozatos munkája, valamint a három évtizedes kitartó erőfeszítések gyümölcsöző eredményei folyamatosan táplálják az énekkar fejlődését. Egy előadóművész számára a közönség visszajelzései alapvető fontosságúak, hiszen ezek formálják az estét. Azonban ahhoz, hogy a szakmai fejlődésünk a helyes irányban haladjon, elengedhetetlen a rendszeres szakmai értékelés és megmérettetés, amely segít biztosítani, hogy ne térjünk le a helyes útról.

Ezek az alkalmak nem csupán az előadókat erősítik meg, hanem új, értékes tudással is gazdagítják őket, miközben a szakmai kapcsolati hálójukat is szélesítik. Az elmúlt évek során az énekkar számos hazai és nemzetközi versenyen kiemelkedő eredményeket ért el, amelyek nemcsak büszkeséget, hanem felelősséget is hordoznak. Ezek a sikerek ösztönözzék a tagokat a további alázatra és példamutatásra. A mai rohanó világban fontos feladatunk, hogy megmutassuk: a kitartó, szakszerű munkának mindig van értéke, és az elért eredmények a verejtékünk gyümölcsei.

C. M.: Az énekkar számos hazai és nemzetközi kórusverseny elismerésével büszkélkedhet. 1999-ben a XI. Kodály Napokon, majd 2001-ben a Námesztói Nemzetközi Kórusversenyen ezüstkoszorús minősítést kapott. 2002-ben a XII. Kodály Napokon a zsűri dicséretét is elnyerve aranykoszorús minősítést ért el. 2003-ban Olmützben a XXXI. MUNDI CANTANT nemzetközi kórusversenyen az egyházzene kategóriában aranykoszorús minősítést nyert. Két évvel később, 2005-ben a XIII. Kodály Napokon ismét aranykoszorús minősítéssel gazdagodott.

2014-ben a kórus itt, ezen a helyszínen aranykoszorús minősítést kapott, a zsűri elismerésével, mint a harmadik legmagasabb pontszámot elérő együttes. Három évvel később, 2017-ben, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenyén a zsűri aranykoszorús minősítéssel és diplomával jutalmazta a kórus teljesítményét, emellett a Veszprémi HANGVILLA különdíját is elnyerte. Legutóbb, 2023-ban a XIX. Kodály Napokon ismét aranykoszorús minősítést kapott a zsűri dicséretével, így nemcsak a legmagasabb pontszámot elérő kórus lett, hanem a zenei portál, az ATEMPO.sk különdíját is megkapta.

2012-ben az énekkar teljesítményét a Szent Korona Emlékéremmel ismerték el, ezzel is méltatva zenei hozzájárulásukat. A következő kiemelkedő esemény 2022. január 22-én következett be, amikor a magyar kultúra napján a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) különleges elismerésben részesítette a Szent Korona Kórust. A díjat Czibulya Márk kóruselnök, valamint a művészeti vezetők, Molnár Ottó és Pászti Károly karnagyok kapták, ezzel is hangsúlyozva a kórus és vezetői iránti tiszteletet és elismerést.

2022. szeptember 24-én a Kárpát-medencei Vitézi Rend különleges elismerésben részesítette az énekkar minden tagját, amikor átadta számukra a Magyarságért Érdemérmet. Ezt követően, 2023. január 15-én a Hittel a Nemzetért Alapítvány, a Rákosszentmihályért Kulturális Egyesület és a Kovász Egyesület közösen rendezett ünnepséget a Wass Albert születésének 115. évfordulója tiszteletére, ahol az énekkar Wass Albert-díjat vehetett át.

2023. január 22-én, a magyar kultúra napján a Remény katolikus hetilap és a Dunaszerdahelyi Felsőoktatási Központ a kórusnak Remény-díjat adományozott.

Egy 30 fős énekkar működtetése valóban nem egyszerű feladat, hiszen a próbák időpontjainak egyeztetése igazi kihívás lehet. Ráadásul a csapat utaztatása is komoly logisztikai feladatot jelent. De vajon milyen támogatási formák segítik az énekkar működését?

C. M.: A kórus finanszírozása egy több lábon álló modellre épül, amelynek legfontosabb eleme a pályázati támogatások. E támogatások között megtalálhatóak a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alap által kínált források, valamint a magyarországi Bethlen Gábor Alapítvány által rendelkezésre bocsátott pénzügyi lehetőségek. Ezek a források kulcsszerepet játszanak a kórus művészeti projektjeinek megvalósításában.

A kórus működésének támogatásában Ipolybalog Önkormányzata jelentős szerepet vállal, mind pénzügyi, mind infrastrukturális forrásokkal. Ezzel hozzájárul a kulturális identitás megőrzéséhez, valamint a helyi közösség művészeti értékeinek folyamatos ápolásához és fejlesztéséhez.

Az énekkar karnagyaként hogyan éli meg a kórussal folytatott közös munkát?

Pászty Károly szavaival élve: Minden elhivatott és hiteles karnagy álma, hogy olyan kórus élén vezesse az éneklő közösséget, amely nem csupán művészileg és szakmailag áll a helyzet magaslatán, hanem emberileg is érett ahhoz, hogy egy jelentős zeneszerző mélyreható üzenetekkel teli művét - amely képes megérinteni a közönség szívét - teljes odaadással és lélekkel adja elő.

E közös élményt a Szent Korona Kórussal - amely a 2024-es felvidéki magyar kórusok országos minősítő versenyén, a galántai Kodály Napokon joggal érdemelte ki a legmagasabb pontszámot elért kórus díját - minden alkalommal felejthetetlenül átélem. Számomra minden egyes pillanat, amit a kórussal tölthetek, igazi lelki felüdülés, mennyei táplálék, és a zenei eufória, valamint a katarzisélmény tökéletes egyensúlyban van.

Olyan leírhatatlan pozitív erő forrása, mely a mindennapos, folytonosan zakatoló zajok és zörejek ártalmas felhangjait elfeledteti, megnyugtatja, felfrissíti a szellemet, s a földi lét szebbé tétele érdekében nemcsak bátorít, hanem új jövőbeli utakat is kijelöl.

A mindennapi munkavégzés során a szakmai és a lelki, intellektuális tartalmak milyen módon fonódnak össze és hogyan hatnak egymásra? Milyen szerepet játszanak ezek a tényezők a hatékonyságunkban és a személyes fejlődésünkben? Érdemes megvizsgálni, hogyan tudják a szakmai tudásunkat kiegészíteni a lelki és intellektuális aspektusok, és miként formálják a munkakörnyezetünket. Az egyensúly megtalálása a két terület között kulcsfontosságú lehet a kreativitás és a problémamegoldás terén, ezáltal gazdagítva a mindennapi tevékenységeinket.

P. K.: A feladat egyszerűen nagyszerű: egy kompozíciót mutass be úgy a közönségnek, hogy az abban rejlő üzenetek évtizedeken, évszázadokon vagy akár évezredeken átívelve jussanak el a hallgatóság szívéhez és elméjéhez. Ne a saját éned kifejezésére törekedj, és ne hagyd, hogy mások művészete helyett a saját színpadodra lépj. Inkább lépj a háttérbe, és válj a darabok mélységeinek és eszmei mondanivalójának hiteles közvetítőjévé. Az igazi művészet nem a felhajtásról szól, hanem arról, hogy a közönség átélhesse és megérthesse a művek mondanivalóját, és ezáltal egy kollektív élmény részese lehessen.

A kifinomult és önzetlen zenei intelligencia messze túlmutat a puszta technikai tudáson, hiszen ha az alázat és tisztelet nem győzi le a szakmai egoizmust, az előadó csupán egy üres felütés marad a mű elején, semmi több.

Molnár Ottó karnagy már a kezdetektől fogva irányítja a kórus munkáját. A karnagyi szerep nem csupán a zene irányítását jelenti; ez a feladat rengeteg felelősséggel és követelménnyel jár. A karnagynak nemcsak kiváló zenei tudással kell rendelkeznie, hanem képesnek kell lennie a kórus tagjaival való hatékony kommunikációra és motiválásra is. Fontos, hogy a karnagy ismerje a különböző zenei stílusokat és repertoárokat, valamint képes legyen a zeneelméleti és technikai tudását alkalmazni a próbák során. Ezen kívül szükséges a jó szervezőkészség, hogy a próbákat és fellépéseket zökkenőmentesen lebonyolíthassa. A karnagynak empatikusnak és türelmesnek kell lennie, hiszen a kórus tagjai között különböző szintű zenei tapasztalattal rendelkező emberek is lehetnek. Az ideális karnagy tehát nemcsak egy szakmai tudással megáldott vezető, hanem egy olyan személy, aki képes közösséget formálni, és inspirálni a kórus tagjait a közös zenei élményeik során.

M. O.: Az énekkar szakmai irányítását Pászti Károly kollégám mellett látom el, technikai működtetése Czibulya Márk kóruselnök érdeme. A karnagyi munka alapvetően zenei jellegű, ám ugyanakkor egy nagy adag emberismeretet, empátiát és szigort is igényel. Nyilván - ahogy az manapság egy általános kortünet - az időhiány okozta nehézségek az énekkar életében is megoldandó feladatnak, komoly kihívásnak számítanak.

Az a munkafolyamat, mely egy-egy műsor, egy-egy koncert szakmailag/művészileg és érzelmileg igényes megszületésének a záloga, nagyon precíz, tudatos tervezési, logisztikai, ütemezési háttérmunkát igényel. Bajtársaim motiválása szép kihívás, egyénre szabott feladat, mindenkit más módon, más eszközökkel kell támogatni, buzdítani.

Ám azt gondolom, hogy kórustársaim számára a legnagyobb felhajtó-, motiváló, kohéziós erő annak a lélektől lélekig ható, nonverbális formában testet öltő, szellemi, művészi, interperszonális tápláléknak (melyet a mai világ nagyon helytelenül és hiú módon sikerként aposztrofál) a megízlelése, melyet egy-egy koncert során előadó és közönség egyaránt nagy-nagy szeretettel fogyaszt, s mely táplálék - ahogy a fizikai táplálék is - az emberi létezés, az egyén lételméleti szempontjából nézve nélkülözhetetlen.

Kodály Zoltán szavaival élve: "A zene olyan, mint a lélek tápláló eledele, amit semmi más nem tud pótolni. Az, aki nem él ezzel az ajándékkal, az lelkileg kimerült állapotban létezik, és ezzel együtt halad. A teljes lelki létezés nem képzelhető el zene nélkül. Léteznek olyan mélységek a lélekben, ahova csak a zene tud fényt hozni."

Szeretném kifejezni hálámat az énekkar minden jelenlegi és egykori tagjának, valamint családjaiknak, akik fáradhatatlanul és önzetlenül áldozzák idejüket és energiájukat a művészet, a szellemi értékek és az értékteremtő szemléletmód támogatására évek óta! Az ő elkötelezettségük és szenvedélyük nélkül nem lenne olyan gazdag és inspiráló a közösségünk.

A Szent Korona Kórus idei naptárában számos izgalmas esemény és program található. A kórus tagjai különféle koncerteken lépnek fel, amelyek során a klasszikus és modern zenei művek egyaránt helyet kapnak. Emellett terveznek közönségtalálkozókat, ahol a rajongók közelebbről megismerhetik a kórust és munkájukat. Fontos szerepet kapnak a hagyományos ünnepi műsorok is, mint például a karácsonyi koncert, ahol a Szent Korona Kórus különleges dallamokkal varázsolja el a közönséget. Az év során több jótékonysági esemény is várható, amelyeken a kórus teljesítménye révén támogatják a helyi közösségeket. Emellett a kórus tagjai különböző workshopokon és zenei képzéseken vesznek részt, hogy folyamatosan fejlesszék tehetségüket és tudásukat. A naptár tele van színes programokkal, amelyek remek lehetőséget biztosítanak a zene iránti szenvedély megélésére és a közönséggel való találkozásra.

C. M.: Hálás szívvel mondhatjuk, hogy az énekkar hosszú idő óta élénk és sokszínű szakmai tevékenységet folytat. Mint ahogyan azt sokan tudják, Szent László, a magyar király, 1095-ben Nyitrán távozott az élők sorából. Az énekkar július végén emlékezetes koncertet ad, hogy méltó módon ünnepelje halálának 930. évfordulóját Nyitrán.

Augusztus 3-án a XIX. Szent Korona Ünnepen Ipolybalogon fog zenei szolgálatot teljesíteni. Szeptember közepén egy újabb, Szent László királyra emlékező koncertet ad, mégpedig Győrött. December első felében pedig egy adventi koncertkörutat tart, melynek során a tervek szerint Lipcsében és Drezdában is közönség elé lép. Aki az énekkar napi életét szeretné figyelemmel követni, a kórus Facebook-oldalán megteheti.

Mi az, amit nem kérdeztem, de fontosnak tartják elmondani?

P. K.: A választott üzenetek hatékony eljuttatásához elengedhetetlen, hogy az iskolákban újra megerősítsük a művészeti oktatás jelentőségét. A múlt értékes tanulságait nem tudjuk kellőképpen átadni, ha nem neveljük ki hozzá azokat, akik értékelni tudják őket.

Sajnálatos módon a kontroll nélküli digitális kultúra és a túlzottan szabados világnézet nem kedvez a modern társadalmak egykor komoly mércék alapján megformált, civilizált gondolkodásának. Különösen aggasztó ez, ha az általános nihilizmus fenyegeti az egyén, a család és a közösség alapvető identitását (legyen szó nemi, nemzeti vagy vallási hovatartozásról). Ez a jelenség komoly kihívások elé állítja a társadalmi kohéziót és a közös értékek megtartását.

Karnagyként, az emberi történelem végtelen szövedékében, csupán apró, szélfútta porszemek vagyunk. De ha a zene hatalmas erejét segítségül hívjuk, és empátiával teli, számtalan virágpalántát ültetünk el, akkor minden este nyugodtan hajthatjuk álomra a fejünket. Tudjuk, hogy tettünk valamit, és bízva nézhetünk egy olyan szigetre, ahol ezek a magvak, és az általuk kibontakozó új virágok életre kelnek, zöldellő oázist teremtve a világban.