Sokan tudják, de mégis rengetegen áthágják ezt a szabályt.
Küszöbön áll a régóta várt KRESZ-módosítás, amely számos szabályt érint, de természetesen sok előírás változatlanul megmarad - így például a jobbra tartási kötelezettség is. Az autópályákon és autóutakon sokan tapasztalhatták már, milyen frusztráló, amikor valaki huzamosabb ideig a belső sávban halad, miközben a jobb oldali sáv teljesen üres. A KRESZ világosan fogalmaz: itthon a közlekedés alapelve a jobbra tartás, ami annyit jelent, hogy mindig a legszélső jobb sávban kell haladni, és csupán az előzés idejére szabad áttérni a balra eső sávra. Az Automeister szervizhálózat mostani írásában, biztos ami biztos, összegzi az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, amelyek úgy tűnik, hosszú távon is érvényesek maradnak.
A közlekedés folyamatossága és biztonsága szorosan összefonódik azzal, hogy a járművek a megfelelő sávokat választják. Amennyiben valaki huzamosabb ideig a belső sávot foglalja el, nem csupán a mögötte haladó, gyorsabb autók útját állja, hanem potenciális veszélyforrást is teremt. Ez a "torlódás-effektus" arra kényszeríti a gyorsabb sofőröket, hogy hirtelen fékezzenek vagy sávot váltanak, ami könnyen balesethez vezethet. A közlekedési kultúra fejlesztése érdekében elengedhetetlen, hogy mindenki tudatosan alkalmazza a sávhasználati szabályokat.
Sokan azt hiszik, hogy ha a megengedett legnagyobb sebességgel, például 130 km/h-val haladnak az autópályán, akkor jogosan tartózkodhatnak a belső sávban, hiszen "nem haladnak lassan". Ez azonban egy téves felfogás. A közlekedési szabályok nem csupán a sebességről szólnak, hanem arról is, hogy az előzés befejezése után mindenkinek kötelessége visszatérni a jobb sávba. Az, hogy valaki betartja a sebességhatárt, nem menti fel a jobbra tartás kötelezettsége alól.
Érdemes megemlíteni, hogy Nyugat-Európában sokkal szigorúbban veszik a szabály betartását. Németországban vagy Ausztriában például komoly pénzbírság járhat azért, ha valaki indokolatlanul marad a belső sávban. Nem véletlenül: a fegyelmezett jobbra tartásnak köszönhetően ott az autópálya forgalma sokkal gördülékenyebb, még akkor is, ha jóval nagyobb a járműsűrűség, mint itthon.
Magyarországon a közlekedési szabályok betartása kiemelten fontos, így nem elhanyagolható, hogy huzamosabb ideig a belső sávban való indokolatlan haladás szabálysértésnek számít. A rendőrség egyre fokozottabban figyel a forgalomra, és az ilyen jellegű szabályszegések nemcsak bosszantó helyzeteket teremthetnek, hanem komoly veszélyforrást is jelenthetnek az utakon. Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy "úgysem büntetnek meg", ám a valóság az, hogy a szabálysértési bírságok mértéke akár több tízezer forintra is rúghat, így érdemes tudatosan közlekedni.
A helyes közlekedési gyakorlat alapja rendkívül egyszerű: mindig a jobb szélső sávban érdemes haladni, és ha előzésre van szükség, akkor átsorolunk a bal oldali sávba. Az előzést követően azonban azonnal vissza kell térni a jobb sávba. Ez nem csupán a közlekedési szabályok betartása miatt lényeges, hanem a közlekedés biztonságának szempontjából is. A jobb oldalon való haladás segít fenntartani a forgalom folyamatosságát, és csökkenti a felesleges konfliktusokat a járművezetők között.
A jobbra tartási kötelezettség az egyik legegyszerűbb és leglogikusabb KRESZ-szabály, mégis sokan figyelmen kívül hagyják. Pedig, ha mindenki betartaná, az autópályák sokkal biztonságosabbak és gyorsabbak lehetnének. A szabály lényege nem a sebességkorlátozásról szól, hanem arról, hogy mindenki megtalálja a helyét a forgalomban, a lehető legjobbra húzódva.
