A mezőgazdaság és a rock and roll találkozása egy különleges és vibráló világot teremt, ahol a föld és a zene harmóniában él egymással. Képzelj el egy naplementében táncoló parasztot, aki a kombájn mellett gitározik, miközben a szántóföldek felett a napfé
Fényes tűzijáték ragyog a mólón, miközben a földeken agrárforradalom zajlik, és a varázslatos manók titkos táncot járnak a rétek szélén.
Ezen a napon egy pillanatra mindig felvillan bennem Tímár Péter korszakalkotó filmjének, az Egészséges erotikának néhány jelenete. Gusztus húsz. Kotmányunk ünnepe. A komcsik ugyanis létrehoztak maguknak pár saját ünnepet, a régieket pedig kisajátították. Így lett augusztus huszadikából megemlékezés a férc alkotmányukra, az új kenyér még éppen belefért Szent István és a Szent Korona helyett.
A naplemente varázslatos fényei alatt Révfülöpön tűzijátékra készülünk. Unokákkal együtt útnak indulunk, és szerencsére ismerjük a környéket, így könnyedén találunk parkolóhelyet egy kellemes séta távolságra a rendezvénytől. A mólón azonban óriási tömeg fogad minket; a turizmus úgy tűnik, az idei év utolsó nagy rohamát éli meg. A vendéglátóhelyek tele vannak, a fagyizó előtt pedig kígyózó sorok várakoznak a hűsítő finomságokra. Ez a hely nem a gazdagok felvonulása; inkább a felzárkózó középosztály utolsó közös élménye a munka, iskola és óvoda előtt. A nyomorúság jelei nem látszanak, sőt, rengeteg gyermek örömteli nevetése tölti be a teret. A megújult rózsakert csodálatos látványt nyújt, még az esőcseppek is csak fokozzák a hangulatot. A déli partról érkező árvaszúnyogok hada felforgatja a békét, és mindenki mintha törzsi rituáléba kezdene, de mi nem hátrálunk meg. A hajó érkezése, bár borzalmas zenét hoz magával, nem ront a kedvünkön. Pontban kilenc órakor kezdetét veszi a tűzijáték, amely tíz percre elvarázsol minket, gyönyörködtetve a színek és fények kavalkádjában. Szép, igazán emlékezetes pillanatok. Kifelé menet három rendőr ügyesen irányítja a forgalmat a bonyolult helyzet ellenére is. Minden jól alakul, és a nap végére szívünkben marad a boldogság.
Augusztus 21.
1674 tavaszán, a napfényes Berkshire vidékén, Basildon városában jött világra Jethro Tull, akinek születésének pontos időpontja a homályba vész. A keresztelője március 30-án zajlott, ami arra utal, hogy valószínűleg nem sokkal korábban látta meg a napvilágot, hiszen akkoriban a keresztelési ceremóniák nem húzódtak el, hogy elkerüljék a balszerencsét. Jethro Oxfordban folytatta tanulmányait, ahol jogi és politikai pályafutásra készült, de a család anyagi gondjai kénytelenítették őt, hogy a mezőgazdaság felé forduljon. Hamarosan észrevette, hogy a hagyományos, kézi vetés nemcsak fáradságos, hanem pazarló is, ezért elhatározta, hogy gépesített megoldást keres. Így született meg a vetőgép, amelynek első prototípusát a helyi templom orgonájának egyes alkatrészeiből készítette el. A gép egy forgó hengert tartalmazott, amelybe mélyedéseket vésett, lehetővé téve, hogy a magok a tartályból egy csatornába jussanak, ahonnan a gép elején található késekhez vezettek, majd a végén a barázdát is betakarták. Bár a munkásai nem fogadták lelkesen az újítást, és többször is megrongálták a gépet, ez nem volt meglepő a géprombolás korában. Jethro Tull azonban nem hagyta, hogy a nehézségek, az anyagi gondok vagy a tüdőelégtelensége letartóztassák. Sőt, újabb innovációval rukkolt elő: nyugdíjba küldte az ökröket, és feltalálta a lóvontatású kapát, valamint kidolgozta a híres norfolki négyes vetésforgót. 1731-ben megjelent a rendszerét és találmányait bemutató könyve, amely a modern mezőgazdaság egyik alapművévé vált. E találmányok és újítások révén elindult a mezőgazdasági forradalom, de Jethro Tull, akinek munkásságának köszönhetően milliók jutottak élelemhez, életének utolsó éveit nyomorban töltötte, és szegénységben hunyt el. Halála körülményei éppoly rejtélyesek, mint születésének dátuma: 1741. február 21-én távozott, ám sírkövén 1740. március 9. dátuma szerepel.
