Azt mondták, hogy mit kell cselekedni, amikor egy meteor irányt vált és a Föld felé közeledik. Vajon szükséges-e értesíteni Bruce Willist?

Pénteken a békéscsabai könyvtár tetőteraszát egy csillagászati csoda iránt érdeklődő közönség lepte el, akik a hullócsillagok varázsára vágytak. A Békés Megyei Könyvtár is csatlakozott az „Egy hét a csillagok alatt” című országos programsorozathoz, amelynek keretében távcsöves megfigyelésekre invitálták az érdeklődőket. Az esemény során a résztvevők szemtanúi lehettek az égbolt csodáival való találkozásnak, miközben a kutató csillagász izgalmas előadásában számos érdekes témát érintett. Beszélt például arról, mennyire kell komolyan venni a meteorbecsapódásokat, és hogy vajon szükség lenne-e Bruce Willis segítségére a védekezéshez. Az est fénypontja minden bizonnyal a csillagok bűvöletében eltöltött pillanatok voltak, melyek felejthetetlen élményekkel gazdagították a résztvevőket.

A Békés Megyei Könyvtár immár ötödik alkalommal csatlakozott az Egy hét a csillagok alatt országos programsorozathoz. A Perseidák meteorraj, amely minden évben augusztusban tér vissza, az elmúlt napokban tetőzött, így az égbolton most nagyobb eséllyel tűnnek fel hullócsillagok. A békéscsabai bibliotéka második emeleti tetőteraszán ennek apropóján pénteken távcsöves megfigyelést is szerveztek.

Ha az emberiség nem fedez fel egy alternatív utat, valószínűleg nem halad majd előre túlságosan.

A csillagászatról és az űrkutatásról osztott meg érdekességeket előadásában dr. Barna Barnabás, a Szegedi Tudományegyetem kutató csillagásza. Azzal kezdte, hogy bár különlegesnek vélik egyesek, a Föld igazából egy teljesen átlagos bolygó egy teljesen átlagos csillag, a Nap körül. A Naprendszerben

A Föld mellett összesen nyolc bolygó kering a Nap körül.

* több mint 400 hektárnyi terület,

* rengeteg aszteroida

A legközelebbi csillag, amely 4,2 fényév távolságban helyezkedik el, a nagy üresség tengerében fekszik, ahol csak a végtelenség és a csend uralkodik. Ha az emberiség nem talál valami okos megoldást Einstein elméletein belül, úgy tűnik, hogy a csillagok közötti utazás álom marad, és nem igazán léphetünk túl a saját világunk határain.

A Nap színe, amelyet sárgának észlelünk, a légkörünk hatásainak eredménye. Amikor a napfény áthatol a légkörön, a kék fény hullámai szétszóródnak, így a napfény melegebb, sárgás árnyalatot kap. A Nap sugárzása pedig hatalmas: egy másodperc alatt annyi energiát bocsát ki, amennyit az emberiség egy egész év alatt sem tudna felhasználni. Ez a fény és hőforrás nemcsak életet ad a Földön, hanem egyben lenyűgöző csodája is az univerzumnak.

Bár felmerült, hogy a Nap jobban süt, éget most, mint pár évtizeddel ezelőtt, ez tévhit, 100 millió éve ugyanannyi energia - négyzetméterenként átlagosan 1361 W - érkezik a Földre. A Nap minden hullámhosszon sugároz, az UV-tól az infráig, a legtöbb energia viszont a szivárvány színeinek, azon belül is leginkább a sárga és a zöld hullámhosszán érkezik, ezért is tűnik sárgának.

Van rés a pajzson, okozhat gondot a napkitörés

A Nap egy lenyűgöző égitest, amely nyugodt külső megjelenése mögött hatalmas erőket rejt. A felszínén lévő hőmérséklet eléri a 6000 fokot, ahol a plazma folyamatosan fortyog, és hatalmas energiák szabadulnak fel. Időnként napkitörések történnek, amelyek ionizáló, azaz radioaktív sugárzás formájában jelentkeznek, és ez a jelenség komoly veszélyt jelenthet az emberi szervezetre. Szerencsére a Föld körül egy természetes védőpajzs található, amely megóv minket e káros hatásoktól, azonban a sarkok környékén található egy rést, ahol ez a védelem gyengébb. E helyeken a napkitörések fényjátéka varázslatos sarki fény formájában csodálható meg, ami csodálatos látványt nyújt az éjszakai égbolton.

Egy hatalmas napkitörés olyan mértékű pusztítást okozhat, mintha apokaliptikus események közepette találnánk magunkat.

A napkitörések nemcsak a gyönyörű sarki fények forrásai, hanem komoly fenyegetést is jelenthetnek az elektromos berendezések számára. Ha nem lenne Földünk körüli védőpajzs, ezek a természeti jelenségek könnyedén megbolondíthatnák a technológiánkat, és a legnagyobb veszélyben valójában csak a műholdak állnának. Egy figyelemre méltó esemény történt 1859-ben, amikor egy rendkívül erős napkitörés, amit Carrington-eseménynek nevezünk, olyan fényjátékot hozott létre az égen, hogy Kubában és Japán déli vidékén is láthatóvá vált a sarki fény. Ha ma hasonló intenzitású napkitörés következne be, az szinte apokaliptikus következményekkel járna. De van egy jó hír: a napkitörések hatásainak észlelése után két-három nap áll rendelkezésünkre, hogy felkészüljünk a lehetséges károkra. Ez idő alatt talán még a technológiai világunk védelmében is tehetünk lépéseket.