Meglepő hír: október 27. után a magyar nők "ingyen" végzik el munkájukat.
Az Egyenlő Díjazás Napja idén október 27-re esik, amely szimbolikusan arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a bérkülönbség jelenleg 17,8%, ami évente több mint 1,5 millió forintos különbséget jelent a férfiak javára.
A nemek közötti bérszakadék nem csupán pénzügyi eltéréseket takar, hanem mélyebb társadalmi egyenlőtlenségekre is rávilágít. Az Európai Unió tervei szerint 2027-től a nagyobb cégeknek kötelezően nyilvánosságra kell hozniuk a bérkülönbségekkel kapcsolatos információkat, és a munkavállalók jogot kapnak arra, hogy betekinthessenek a bérek nemek szerinti megoszlásába. Ez a lépés jelentős előrelépés lehet a transzparencia és az egyenlőség irányába, hozzájárulva ezzel egy igazságosabb munkahelyi környezet kialakításához.
"A nők felülreprezentáltak az alulfizetett szektorokban, mint amilyen az oktatás vagy a szociális szféra, de ha ezek a szektorok nem lennének alulfizetettek, már az is sokat számítana. Emellett fontos lenne, hogy a gyerekgondozási és háztartási feladatok ne automatikusan a nőkre háruljanak. Ahogy az is, hogy a nők arányát növeljék a döntéshozó pozíciókban. (...) A Nemzeti alaptantervben is lehetne szerepe a nemi sztereotípiák lebontásának, de jelenleg inkább megerősítik azokat" - mondta Csernus Fanni a Pénzcentrumnak. Hozzátette, hogy a bérszakadék csökkentéséhez több intézkedés szükséges, például a női döntéshozók arányának növelése és a nemi sztereotípiák lebontása.
Emellett a gyerekgondozási és háztartási feladatok aránytalanul a nőkre hárulnak, és a döntéshozói pozíciókban is alacsony a nők aránya. A tőzsdei cégek vezetői között mindössze 11%, a parlamenti képviselők között pedig csak 14% a nők aránya.
Az uniós irányelvek átvétele és a bérek átláthatóságának növelése kulcsfontosságú lépés lehet a bérszakadék csökkentésében: a fő cél a nemek közötti egyenlőség elérése, és ez hosszú távon a társadalmi egyenlőség alapjait is megerősítheti.
