Bemutatjuk az első, valóban működő hiperszonikus repülőgép-hajtóművet!
A houstoni központú Venus Aerospace startup sikeresen végrehajtotta az Egyesült Államok első forgó detonációs rakétahajtóművének (RDRE) repülési tesztjét - ez komoly mérföldkő a hiperszonikus repülés terén.
A tesztet az új-mexikói Spaceport America űrközpontban hajtották végre, és bebizonyosodott, hogy a hajtómű valós repülési körülmények között is megbízhatóan működik - írja az Interesting Engineering. A hajtómű segítségével a jövő repülőgépei közvetlenül hagyományos kifutópályákról indulva is elérhetik a 4-6 Mach-os sebességet (azaz körülbelül 4900-7400 km/h-t) - eddig ugyanis a hiperszonikus sebesség elérése általában nem közvetlenül a felszállópályáról történt, hanem több lépcsős vagy segédhajtóműves indítással.
Bár az RDRE technológiát már az 1980-as évek óta fejlesztik, ez volt az első ismert alkalom, hogy sikeresen alkalmazták repülés közben. A hajtómű kisebb méretű és hatékonyabb, mint a hagyományos rakéták, ezért védelmi és kereskedelmi célokra egyaránt ígéretes. A Venus Aerospace RDRE-jét úgy tervezték, hogy együttműködjön a VDR2 típusú ramjet hajtóművel, így egy olyan integrált meghajtórendszer építhető, amely lehetővé teszi a kifutópályáról történő felszállást és a hiperszonikus sebességű utazás közötti zökkenőmentes átmenetet - mindezt rakétahajtómű nélkül.
"Ez a pillanat az, amelynek megvalósításán öt éve dolgozunk" - nyilatkozta Sassie Duggleby, a vállalat vezérigazgatója és egyik alapítója. "Bizonyítékot szolgáltattunk arra, hogy ez a technológia nem csupán a laboratóriumi környezetben, hanem a levegőben is hatékonyan működik."
A Venus ambiciózus célja, hogy kifejlessze a Stargazer M4-et, egy innovatív, újrafelhasználható hiperszonikus utasszállító repülőgépet. Ez a futurisztikus jármű képes lenne elérni a 4 Mach sebességet, lehetővé téve, hogy a Los Angeles és Tokió közötti távot kevesebb mint két óra alatt teljesítse.
A Venus csak egyike azon feltörekvő amerikai cégeknek, amelyek a hiperszonikus technológiai fejlődés motorjai. Más hasonló projektek közé tartozik például az Anduril Industries fejlesztése is, amely a haditengerészet számára tesztelt egy hiperszonikus szilárd hajtóanyagú rakétamotort, 5-7 Mach közötti célsebességgel. A korábbi SpaceX mérnökök által alapított Castelion pedig egy alacsony költségű hiperszonikus csapásmérő fegyver fejlesztésén dolgozik, amelyhez már 100 millió dolláros finanszírozást is sikerült megszereznie.
Közben az Ursa Major Hadley hajtóműve is elérte a hiperszonikus sebességet a tesztelési folyamat során, míg legújabb, Draper néven ismert hajtóművüket már a légkör és az űr küldetéseihez tervezik. A georgiai székhelyű Hermeus cég a Quarterhorse és Halcyon típusú repülőgép-modellek fejlesztésén dolgozik, amelyek célja, hogy elérjék az 5 Mach sebességet - ezáltal a London és New York közötti repülőút akár 90 percre is csökkenthető. A hiperszonikus technológiák előmozdítása érdekében a Pentagon 1,45 milliárd dolláros megállapodást kötött a Kratos Defense vállalattal. Az Erinyes kísérleti járművük már túllépett az 5 Mach-os sebességen, és jelenleg egy alacsony költségű hiperszonikus drón kifejlesztésén dolgoznak.
