Magyar kutatók már embereken végzik a látásvisszaállító protézis tesztelését.
Ha a magyarországi kísérletek jól mennek, azt egy hosszabb vizsgálat követi Spanyolországban, ahol az implantátumokat legalább hat hónapra egy látását teljesen elvesztett önkéntes agyába ültetik be.
Megkezdődhet a belga ReVision Implant startup által kifejlesztett látásvisszaállító protézis emberi tesztelése, miután a konzorcium közel 2,5 millió eurós támogatást nyert az Európai Innovációs Tanács EIC Transition pályázatán. A konzorcium a gyártó startup mellett három kutatócsoportból áll, köztük a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Integratív Idegtudományi Kutatócsoportjával, amely a projekt tudományos hátterét biztosítja.
A rangos európai támogatás új lehetőségeket nyit meg a konzorcium számára, lehetővé téve egy innovatív protézis fejlesztését, amelyet emberi felhasználásra szánnak. A projekt keretein belül a HUN-REN TTK kutatócsoportja és egy spanyol kutatócsoport közösen dolgozik majd az első emberi betegeken végzett kísérletek lebonyolításán.
A tervek szerint 2026 elején, miután a szükséges hatósági engedélyeket megkapják, Magyarországon megkezdődik a tesztelés. A kutatás irányítását Wittner Lucia vezeti. A kezdeti kísérletek célja, hogy feltérképezzék, miként reagál az emberi agyszövet a protézisek beültetésére, továbbá az úttörő mikroelektródák mechanikai sajátosságait is alaposan tesztelik, melyeket kifejezetten emberi felhasználásra terveztek és gyártottak. Noha az állati modellek és az emberi agy között sok hasonlóság található, a biztonság és a hosszú távú alkalmazás szempontjából elengedhetetlen, hogy részletesen megértsük a mikroelektródák és az emberi agyszövet közötti kölcsönhatásokat.
A vizsgálatokat önkénteseken végzik, akiket tumor, illetve az epilepsziás góc eltávolítása érdekében műtenek meg a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikáján.
Ha a magyarországi kísérletek jól mennek, azt egy hosszabb vizsgálat követi Spanyolországban, ahol az implantátumokat legalább hat hónapra egy látását teljesen elvesztett önkéntes agyába ültetik be. A spanyol kutatócsoport vezetője, Eduardo Fernandez már tapasztalt a vizuális protézisek kutatásának területén. Egy jóval kevesebb számú elektródát tartalmazó implantátum segítségével kimutatta, hogy egyszerű formák előidézhetők az agyi mikroelektródák megfelelő stimulálásával.
A konzorcium ambiciózus célja, hogy a korábbi eredményekhez képest tízszeres fejlődést érjen el az új eszköz segítségével. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a vakság különböző típusaival foglalkozzanak, nem csupán a konkrét okokhoz kötődő látásvesztést kezelve, mint ahogyan az számos jelenlegi fejlesztés esetében megfigyelhető.
A belga ReVision Implant startup az utolsó öt év során dolgozott ki egy innovatív agyi protézist, amelynek fő célja, hogy részlegesen helyreállítsa a látásukat elvesztett emberek látási képességeit.
"A hosszú távú stabilitásra összpontosítunk, és egy erre a célra létrehozott, szabadalmaztatott rendszerrel is rendelkezünk, amely az elektródákat a helyükön tartja az agyszöveten belül. Olyan döntéseket hoztunk és hozunk a tervezés során, hogy az implantátum élettartama meghaladja a 20 évet. És intelligensebb módon stimulálunk: többet hozunk ki a rendszerből anélkül, hogy tovább kellene növelnünk az elektródák számát" - mondta Maarten Schelles, a ReVision Implant műszaki igazgatója.
Az elmúlt öt év során két leuveni kutatócsoport együttműködésével egy innovatív koncepciót dolgoztunk ki, amely előre jelzi az agyi protézisek potenciális sikerét. E periódus alatt végzett állatkísérletek megerősítették, hogy az implantálható protézis ténylegesen képes aktiválni a neuronális fénypontokat az agyban, ráadásul kiemelkedő biokompatibilitással is rendelkezik.
- mondta Frederik Ceyssens, a cég társalapítója és vezérigazgatója.
A ReVision Implant jelenleg két aktív stratégiai kutatási partnerséget alakít ki olyan nyilvánosan jegyzett orvostechnikai vállalatokkal, amelyek érdeklődnek innovatív platformja iránt. A cég jelenleg új finanszírozási körbe lépett, amelynek célja, hogy prototípusaikat piacképes termékekké alakítsa.
