Magyarországon a legutóbbi adatok szerint csökkent az üvegházgázok kibocsátása, ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) is visszaesett. Ez a párhuzamos tendencia felveti a kérdést, hogy milyen hatással vannak egymásra a környezetvédelmi intézkedések és a g
Magyarországon a felmelegedést előidéző légszennyezés mértéke az EU átlagához képest jelentősebb mértékben csökkent, azonban a magyar gazdasági növekedés, azaz a GDP is visszaesett – hívja fel a figyelmet az Eurostat legfrissebb adatai alapján.
Friss adatokat közölt az üvegházhatású gázok kibocsátásáról az Eurostat, az EU statisztikai hivatala.
A kibocsátás 2023 harmadik negyedéve és 2024 harmadik negyedéve között 0,6 %-kal csökkent, összesen 767 millió tonnára.
Az eredmény jelentős mértékben a villamosenergia- és gázellátási lánc kibocsátásának 6,7%-os csökkenésének tudható be, míg a szállítási és tárolási szektor kisebb mértékben, 0,9%-kal járult hozzá a változásokhoz.
Az eredményt azonban rontotta a többi között a vízellátás és hulladékgazdálkodás (+2,1%), valamint az általános szolgáltatások (+1,7%), a bányászat és kőfejtés (+1,1%) területén bekövetkezett kibocsátásnövekedés.
Litvánia kiemelkedő teljesítménnyel büszkélkedhet, hiszen a legnagyobb növekedést érte el 7,8%-kal. Ezt követi Luxemburg, amely 6,6%-os növekedéssel zárta az időszakot, míg Svédország 6%-kal tartja magát a rangsorban.
A kibocsátások csökkenése 16 uniós tagállamban figyelhető meg, legszembetűnőbben Ausztriában, ahol 7,8%-os, Magyarországon 3,3%-os, míg Dániában 2,8%-os mértékben csökkentek az értékek.
Az Eurostat megállapítja, hogy azok között az országok között, amelyek sikeresen csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, négy állam - Magyarország, Ausztria, Észtország és Románia - esetében a bruttó hazai termék (GDP) is visszaesett.
