Magyar Péter után most Gyurcsány Ferenc is az előrehozott választások mellett foglalt állást; a Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy kezdeményezi az Országgyűlés feloszlatását.
A DK vezetője úgy gondolja, hogy feladatuk az előrehozott választások kezdeményezése, ezért ennek megfelelően cselekszenek.
A DK javaslatot terjeszt elő az Országgyűlés idő előtti feloszlatására, és a szükséges határozati indítványt is benyújtja.
Gyurcsány Ferenc, a párt vezetője, péntek esti, mindössze néhány perces Facebook-közvetítésében osztotta meg véleményét a kialakult helyzetről. Kijelentette, hogy a kormány képtelen kezelni a válságot, amelyet saját döntései idéztek elő, és nem külső tényezők, mint Ukrajna vagy Brüsszel felelősek érte. Rámutatott a kereskedelmi és fogyasztási mutatók aggasztó alakulására, valamint arra, hogy a közelmúltban 400 milliárd forint veszteséget könyvelhettünk el a kormány korruptsága miatt. „Ha mi ilyen kárt okoznánk ennek az országnak, biztosan megvesszőztek volna” – fogalmazott. Véleménye szerint nem meglepő, hogy a közvélemény hangulata azt kívánja, hogy „ez a kormány távozzon”.
A felmerülő igények tükrében Gyurcsány úgy gondolja, hogy eljött az ideje annak, hogy kezdeményezzék az Országgyűlés feloszlatását, és tartsanak előrehozott választásokat.
„Ez a dolgok természetes menete” – fűzte hozzá. Véleménye szerint, ha a kormány a lakosságra hivatkozik, akkor figyeljen oda a nép véleményére, és ne riadjon vissza attól, ha a közösség kifejezi nemtetszését.
Azt a Vox Populi szúrta ki még december végén, hogy a 2025-ös költségvetésben több összeg is el van különítve a választások előkészítésével kapcsolatban. Erre kapaszkodott rá Magyar Péter, amikor a politikai szereplők közül elsőként újévi beszédében előrehozott választások kiírását követelte a kormánytól. A kormány gyorsan cáfolt - mondván nem terveznek előrehozott választásokat - , később pedig a Nemzeti Választási Iroda is igyekezett elmagyarázni, mire is kellenek a költségvetésben elkülönített források.
Gyurcsány jelenleg világosan a magyar politikai diskurzus által generált hullámot kívánja kihasználni, még akkor is, ha korábban heves kritikát fogalmazott meg a Tisza és annak vezetése ellen.
Arról, hogy milyen feltételek szükségesek az előrehozott választások kiírásához, már írtunk részletesebben. Érdemes azonban néhány lépésben áttekinteni, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) törekvése min csúszhat el. Fontos megjegyezni, hogy az Országgyűlésnek nem kell túl nagy többséget felmutatnia a döntéshez; elegendő az egyszerű többség is. Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy a Fidesz nem fogja ezt lehetővé tenni.
Persze a legegyszerűbb, ha egy önfeloszlatást célzó ellenzéki döntés el se jut a szavazásig. Ugyanis, miként bármilyen más javaslat, úgy az ilyen is először az illetékes szakbizottság elé kerül, és csak az ottani jóváhagyás, tárgysorozatba vétel után kerülhet a plenáris ülés elé szavazásra. A NER idején kezdeményezett már önfeloszlatást ellenzéki képviselők egy csoportja: 2015-ben, arra hivatkozva, hogy a Quaestor-botrányért az Orbán-kormánynak vállalnia kell a politikai felelősséget. Ám a javaslatot leszavazta a kormánypárti többségű szakbizottság, így az szavazás nélkül elbukott.
A jobboldal is megélt hasonló kudarcsorozatot, amikor ellenzékben volt. 2008 szeptemberében az MDF, majd 2009 januárjában a Fidesz-KDNP képviselői nyújtották be a feloszlásra vonatkozó javaslatukat. Ezek a kezdeményezések eljutottak a szavazásig, de a képviselők többsége mindkettőt elutasította. A Fidesz-KDNP második próbálkozását 2009 áprilisában a baloldali többség már nem is vette tárgysorozatba. Érdekes megjegyezni, hogy bár népszavazás nem volt lehetséges ebben a kérdésben, a népi kezdeményezés formájában mégis próbálkozhattak vele - ám ez is a képviselők elutasításával zárult 2009 februárjában. Miután a Fidesz hatalomra került, 2014-től eltörölte a népi kezdeményezés intézményét.
Nyilvánvaló, hogy a parlament önfeloszlatásához szükséges többség elérését elsősorban a kormányzó erők képesek biztosítani, hiszen ők rendelkeznek a szükséges mandátummal. A magyar Országgyűlés eddigi történetében csupán egy alkalommal, 1989. december 21-én történt meg a feloszlás hivatalos kinyilvánítása, amelyet különleges konszenzus övezett. Ez a lépés elengedhetetlenné vált annak érdekében, hogy a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások keretében elfogadott alkotmánymódosítás és az új választási törvény alapján minél hamarabb lebonyolíthassák az első szabad választásokat.