Magyar Péter véleménye szerint az ukrán háború következményeként kialakult inflációs helyzet súlyosabb, mint a hazai, ám a legújabb statisztikák eltérő képet festenek erről.

A tiszás országjáráson a pártelnök azt mondta, Ukrajnában kisebb a drágulás mértéke, mint Magyarországon. De 2021 eleje óta ez csak 14 hónapban volt így. Az ukrán adat tavaly nyáron elhúzott.

Magyar Péter augusztus 4-én Orosházán a "orbáni infláció" témájáról beszélgetett, ahol kifejtette a kormány által megadott indokokat. A Facebook élő videó 27:30-tól 28:00-ig terjedő részében részletesen elemezte a helyzetet és az ezt övező politikai narratívát.

Hozzátette azt is: "Sehol máshol Európában nem nőnek így az árak és még mindig Európa-rekorder az infláció."

Az Eurostat és az ukrán hivatalos inflációs statisztikák valójában arra utalnak, hogy...

A magyar gazdasági adatokkal kapcsolatban nem először hallhatunk eltúlzott megfogalmazásokat. Júniusban például a GDP-csökkenésről és az élelmiszerárak emelkedéséről szóló nyilatkozatok félreérthetők voltak: bár a magyar gazdaság valóban gyengébben teljesít az EU-s átlaghoz képest, és a sereghajtók között helyezkedik el a GDP alakulását illetően, az állítás, miszerint az utolsók lennénk, nem állja meg a helyét. Ráadásul február óta az élelmiszer-infláció nálunk nem a legmagasabb, így érdemes óvatosan értékelni az ilyen kijelentéseket.

2021 januárjától 2025 júniusáig elemeztük a két ország inflációs mutatóit, a helyi statisztikai hivatalok, nevezetesen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ukrstat adatai alapján. E vizsgálat során arra a következtetésre jutottunk, hogy az elmúlt négy és fél év, azaz 54 hónap alatt csupán 14 hónapban tapasztaltunk Magyarországon magasabb fogyasztói árindexet, mint Ukrajnában.

Az utóbbi hónapok során az ukrán infláció körülbelül 10 százalékkal emelkedett a magyarországi szinthez képest.

2021 januárjától kezdődően folyamatos növekedést mutatott az infláció Magyarországon és Ukrajnában, amely a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború hatására még inkább felgyorsult. Ez a drágulási tendencia egészen 2022 végéig tartott, amikor mindkét országban észlelhetően mérséklődött az árak emelkedésének üteme.

Valóban volt tehát egy 11 hónapos időszak 2023. februártól 2023. decemberig, amikor valamelyest magasabb volt a magyar infláció, mint az ukrán. Ezt még egy rövidebb, három hónapos periódus követte 2024. március és 2024. május között, amikor szintén a magyar infláció volt a magasabb.

Ráadásul a különbség folyamatosan nőtt. 2024 júniusában még alig egy százalékpontos eltérés volt, ám azóta a helyzet drámaian megváltozott. A legnagyobb különbséget májusban tapasztaltuk: ekkor Magyarországon 4,4 százalékos inflációt könyvelhettünk el, míg Ukrajnában ez a szám 11,5 százalékpontos emelkedést mutatott, közel 16 százalékra ugorva – mindez elsősorban a fokozódó élelmiszerárak miatt.

A magyar kormány márciusban, az élelmiszer-inflációra hivatkozva, bevezette az árrésstopot, amely keretében a boltok maximum 10 százalék árrést alkalmazhatnak 30 alapvető élelmiszer esetében. Ezt a lépést májusban kiterjesztették drogériás termékekre is. Elemzők véleménye szerint azonban ez a gazdaságpolitikai intézkedés nem fogja tartósan megfékezni az inflációt; ugyanakkor az intézkedés következtében a statisztikák kedvezőbb képet mutathatnak egy ideig. Az idei év márciusában és áprilisában tapasztalt inflációs csökkenést követően májusban és júniusban már növekedést regisztráltak. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője rámutatott, hogy az árszabályozásnak volt egy nem várt következménye: "Az árrésstop alá nem tartozó élelmiszerek esetében áprilisban a márciusihoz képest jelentős áremelkedések figyelhetők meg. Ezért az árrésstop vártnál gyengébb hatása, valamint a költségek áthárítása állhat az inflációs meglepetés hátterében" – mondta a szakértő a 444-nek.

A Tisza Párt a Lakmusz által feltett kérdésre reagálva világossá tette, hogy Magyar Péter kijelentése nem a jelenlegi állapotokat tükrözte, hanem inkább a 2023-as helyzetre vonatkozott. A párt hangsúlyozta, hogy céljuk egy kiszámítható gazdaságpolitika kialakítása, amely segítségével kezelni kívánják a magyar inflációt. Ezen felül javasolják az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfakulcsának 5 százalékra, míg a gyógyszerek áfájának 0 százalékra csökkentését is.

Magyarország állítása szerint "sehol máshol Európában nem tapasztalható ilyen mértékű áremelkedés, és az infláció tekintetében még mindig Európa éllovasa vagyunk."

Átvizsgáltuk a 2024-es évre vonatkozó átlagos fogyasztóiár-index alakulását az Európai Unió 27 tagállamában, Ukrajnában, valamint még tíz másik európai országban, amelyek adatait az Eurostat gyűjti össze.

A vizsgált 38 ország közül 2024-ben Törökországban volt kimagaslóan a legnagyobb drágulás, 58,5 százalékos inflációt mértek a tavalyi évben. Az országban évek óta hatalmas az infláció, 2022-ben 80 százalék felett is járt. (Recep Tayyip Erdoğan elnök korrigált korábbi gazdaságpolitikáján, és a jegybank már nem tartja politikai utasításokra alacsonyan a kamatokat.)

Az éves fogyasztóiár-index Ukrajnában 6,5 százalékos volt, ezzel a második legmagasabb a listán. Ezt követte Románia 5,8 százalékkal és Szerbia 4,8 százalékkal. Izland (4,5 százalék), Belgium (4,3 százalék), Észak-Macedónia (4,2 százalék) és Horvátország (4 százalék) után

Az Európai Unió tagállamaiban 2024-re az átlagos inflációs ráta 2,6 százalék körül alakult. A vizsgált európai országok közül Olaszország és Svájc egyaránt 1,1 százalékos inflációval büszkélkedhetett, míg Finnország 1 százalékon, Litvánia pedig 0,9 százalékon állt, ezzel ők képviselték a legalacsonyabb inflációs szintet a kontinensen.

Az előző években Magyarország valóban kiemelkedett az EU-tagállamok sorában: 2023-ban a lista élén 17 százalékos részesedéssel, míg 2021-ben 5,2 százalékos aránnyal büszkélkedhetett.

A legfrissebb június havi - előző év júniusához hasonlított - adatból szintén azt láthatjuk, hogy Törökország magasan az első, majd Ukrajna következik. Magyarország ezen a listán a hetedik helyen szerepel.

Több európai ország inflációs adatait vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy 2023-ban Magyarország az EU-s tagállamok közül a legnagyobb közeliséget mutatta az ukrán inflációhoz. Azonban az elmúlt egy év során a magyar inflációs ráta már távolodott az ukrán magas szinttől, és inkább az EU-átlaghoz közelít. Ezen a téren Magyarország az uniós országok élvonalában helyezkedik el.