A magyar oktatási rendszer előtt álló kihívások közé tartozik a tanári kar folyamatosan öregedő összetétele, valamint a tanulók körében megfigyelhető, egyre növekvő számú különleges figyelmet igénylő gyermek. Az iskolákban dolgozó pedagógusok tapasztalata
A legújabb Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett jelentés rávilágít, hogy Magyarországon a diplomás fiatalok száma meglehetősen alacsony, miközben a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók aránya folyamatosan növekszik. Érdekes, hogy az általános iskolákban a 60 éves vagy annál idősebb pedagógusok száma több mint kétszerese a 30 év alatti kollégákénak, ami figyelemre méltó ellentmondásokat mutat a tanári állomány korösszetételében. A KSH legfrissebb, a 2024-2025-ös tanévre vonatkozó helyzetjelentése egyértelműen hangsúlyozza ezeket a trendeket.
A 2024-2025-ös tanévben a pedagógusok körében tapasztalható elöregedés aggasztó méreteket ölt. A tanárok közel fele 50 éves vagy annál idősebb, míg a 30 évnél fiatalabb kollégák aránya csupán 7,2 százalékra rúg. A számok beszédesek: jelenleg 12 185 főállású általános iskolai tanár lépi túl a hatvanadik életévét, ami jelentős növekedést mutat az előző tanévhez képest, amikor még csak 10 039-en voltak ebben a korosztályban. Ez a változás körülbelül 10, illetve 20 százalékos emelkedést jelent az utóbbi két évben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az általános iskolákban több mint kétszer annyi 60 éves vagy annál idősebb pedagógus dolgozik főállásban, mint azok, akik 30 év alattiak. Ez a tendencia komoly kihívások elé állítja az oktatási rendszert, és sürgeti a fiatal tehetségek bevonzását.
A 2024-2025-ös tanévben jelentős növekedést mutat azoknak a fiataloknak a száma, akik különleges bánásmódra szorulnak. Ezek a fiatalok mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, valamint autizmus spektrumzavarral küzdenek, vagy más pszichés fejlődési problémákkal, például súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavarokkal találkoznak. Ezen okok miatt elengedhetetlen számukra a speciális nevelés és fejlesztés biztosítása.
Már több mint 65 ezren számítanak sajátos nevelési igényű tanulónak, azaz SNI-snek. Többségük, mintegy 48 ezren, vagyis 73 százalékuk integrált iskolába jár. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavar, 10 százalékukat autizmus spektrumzavarral diagnosztizálták, 8,5 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos.
A nappali oktatás keretein belül tanuló általános iskolás diákok körében a sajátos nevelési igényűek aránya 9,2 százalék. Az első évfolyamon ez az arány 8,1 százalékra tehető, míg a 8. évfolyamon már meghaladja a 11 százalékot. Érdekes módon, a nemek közötti eltérések is jelentősek: a lányok esetében ez az arány 6,3 százalék, míg a fiúknál 12 százalékra emelkedik.
Az adatokból az is kiderül, hogy 2023-ban 30 százalék volt a fiatal diplomások aránya, ami az uniós átlagnál 13 százalékkal kevesebb. Az európai uniós tendenciához hasonlóan több nő szerzett felsőfokú végzettséget, mint férfi. 2023-ban Magyarországon a 25-34 évesek közül a felsőfokú végzettségűek aránya nem meglepő módon Budapesten volt a legmagasabb (61 százalék). A legalacsonyabb pedig Észak-Magyarországon (17 százalék), illetve az Észak-Alföldön (19 százalék).
