Lantos Csaba: Magyarország nem csupán zöld álmok kergetésére szorítkozik | Demokrata A cikkben Lantos Csaba arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország nem engedheti meg magának, hogy pusztán idealista zöld célokat tűzzön ki, hanem pragmatikus megközel

Lantos Csaba hangsúlyozta: alapvető törekvés a külföldi energiaforrásoktól való erős függőség csökkentése, a hazai energiaszuverenitás erősítése, de ésszerű és gazdaságilag fenntartható mértékben.

A magyar energiaszuverenitás két alapvető pillére a nukleáris és a megújuló energiaforrások. Emellett hangsúlyozta, hogy az időjárás függvényében működő energiaforrások, különösen a napelemek, terén jelentős előrelépések történtek az utóbbi években. Ugyanakkor Magyarország rendelkezik más, kiaknázásra váró természeti adottságokkal is, mint például a geotermikus energia, amely szintén fontos szerepet játszhat az ország energiastratégiájában.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a hétfőn bejelentett Jedlik Ányos program keretein belül összesen 440 milliárd forint értékben nyújtanak támogatást a vállalatoknak az energetikai szektor legváltozatosabb ágazataiban.

Lantos Csaba hangsúlyozta, hogy a fenntartható klímapolitika elképzelhetetlen az atomenergia nélkül, és Magyarország mindig is elkötelezett volt a nukleáris energia mellett. A Pakson található négy blokk üzemidejének meghosszabbítása folyamatban van, és ha megvalósul a Paks II. projekt, akkor a hat blokk együtt képes lesz kielégíteni a folyamatosan növekvő hazai áramigény felét – tette hozzá.

A hazai naperőművi összteljesítmény idén meghaladja majd a 8 gigawattot, ami nagyon sok, figyelembe véve, hogy az ország valaha mért legnagyobb áramfogyasztási csúcsa 7,76 gigawatt. Amikor süt a nap, Magyarország teljesen el tudja látni magát, de tavaly már az is előfordult, hogy áramot exportáltunk - jelezte a miniszter. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az adott órában az áramtőzsdén mínuszban voltak az árak.

Lantos Csaba az energiastratégia jövőjét illetően kiemelte, hogy a következő évtized legfontosabb kihívása az áram hatékony tárolásának megoldása. Ezzel a lépéssel sikeresen mérsékelhetők lennének a volatilis árak kedvezőtlen hatásai. Emellett hangsúlyozta, hogy a napelemes kapacitások robbanásszerű növekedése miatt elengedhetetlen a villamosenergia-hálózat átdolgozása és korszerűsítése.

"Edison óta a legnagyobb fordulat előtt áll az elektromos ipar"

- fejtette ki.

A miniszter a Magyarországon megtalálható energiaforrások közül kiemelte a geotermikus energiát és a biogázt, illetve a biometánt is, amelyeknek felhasználásához szintén jók az adottságok. A Jedlik Ányos programban lesz forrás ezekre a területekre is - közölte.

Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a Mol Campusban megrendezett konferencián elmondta, hogy megkezdődött a termelés a ballószögi napelemparkban. A létesítmény elindulásával 66 megawattal bővül, és több mint duplájára nő a vállalat megújulóenergia-termelési kapacitása. A következő években további beruházásokkal szeretnék növelni a Mol megújuló forrásból származó áramtermelését - jelezte.

A vállalat fenntarthatósági stratégiájának keretében tavaly megnyitotta a régió legnagyobb zöld hidrogén üzemét Százhalombattán. Ez az üzem évente 1600 tonna karbonsemleges hidrogént termel, amelyet főként üzemanyaggyártásra használnak fel. Az ügyvezető igazgató bejelentette, hogy a jövőben további zöld hidrogén üzemek létrehozása is szerepel a terveik között.

Áldott Zoltán, a Mol csoport felügyelőbizottságának elnöke a rendezvényen egyebek mellett hangsúlyozta: az európai megújuló szektorban meglévő lehetőségek kiaknázásához nagyon jelentős beruházásokra és az ezeket támogató megfelelő szabályozási háttérre van szükség.

A zöldenergia-termelés és a versenyképesség közötti egyensúly megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük Magyarország sajátos helyzetét a Kárpát-medencében. Az ország természeti adottságai nem teszik lehetővé, hogy a megújuló energiaforrások teljes mértékben helyettesítsék a fosszilis energiahordozókat. Fontos, hogy a zöldenergia-termelést tovább növeljük, de a sikeres és fenntartható átmenethez elengedhetetlen a folyamatos innováció és a megfelelő időkeret – hangsúlyozta a felügyelőbizottság elnöke.