Lakásvásárlók, figyeljetek! Ez a tétel akár több millió forintnyi plusz kiadást is okozhat!
A vagyonszerzési illeték kiemelkedő szerepet játszik az ingatlanvásárlás költségeinek összességében, és gyakran meglepetésként éri azokat, akik első ízben lépnek be a piacra. Ezt a témát alaposan körüljárták a money.hu szakértői, hogy segítsenek a vásárlóknak tisztábban látni a folyamatot.
Októberben jelentős gyorsulást mutatott a lakásárak emelkedése az ingatlan.com legújabb lakásárindexe szerint. Az előző hónaphoz képest a lakóingatlanok ára 2,5%-kal nőtt. Budapesten az eladó lakások átlagos négyzetméterára új rekord közelébe ért, közelítve az 1,1 millió forintos küszöbhöz. Érdekes módon, néhány nagyvárosban az átlagos négyzetméterárak már meghaladják egyes budapesti kerületek árait is. Az emelkedő lakásárak mellett egyre több, a vásárlással kapcsolatos költség is nő, ami komoly terhet jelenthet a vásárlók számára. Különösen figyelembe kell venni a vagyonszerzési illetéket, amely az ingatlanvásárlás egyik legnagyobb járulékos költsége, és sokakat váratlanul érinthet. A vételár 4%-ának befizetése az államnak nem kis összeg: például egy 50 millió forintos ingatlan esetében ez már 2 millió forint többletköltséget jelent - hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.
A vagyonszerzési illeték, hivatalos nevén visszterhes vagyonátruházási illeték az állam egyik speciális bevétele, amely nem minősül adónak. Ez az illetéktípus akkor fizetendő, amikor ellenérték fejében történik vagyonszerzés. Leggyakrabban ingatlanvásárlás esetén találkozhatunk vele, de vonatkozhat más vagyontárgyakra is, mint például gépjárművek vagy értékpapírok.
Az illeték mértéke ingatlanvásárlás esetén alapvetően a megszerzett vagyon forgalmi értékének 4 százaléka. Az 1 milliárd forint feletti ingatlanok esetében különleges szabály érvényesül: az 1 milliárd feletti részre már csak 2 százalékos illetéket kell fizetni, és a teljes illeték összege nem haladhatja meg a 200 millió forintot.
A vagyonszerzés tényét az adásvételi szerződés megkötésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak. Ezt általában az adásvételben közreműködő ügyvéd intézi, aki a szerződés mellett egy speciális, B400-as adatlapot is benyújt. Ezen az adatlapon már jelezni kell az esetleges illetékkedvezményre való jogosultságot is.
Az illeték megállapításánál fontos tudni, hogy a NAV nem feltétlenül a szerződésben szereplő vételárat veszi alapul. Az adóhatóság saját értékbecslést végezhet, amihez használhat összehasonlító adatokat, tarthat helyszíni szemlét, vagy akár külső szakértőt is bevonhat. Az energetikai tanúsítvány adatait is figyelembe veheti a forgalmi érték megállapításánál.
A NAV a vagyonszerzési illeték összegéről fizetési meghagyást küld, amely az adásvételi tranzakció befejezését követően hetekkel, akár hónapokkal később is megérkezhet, ügyfélkapu vagy postai úton. Az illetéket a meghagyás átvételétől számított 30 napon belül szükséges rendezni. Amennyiben valaki első lakástulajdont szerez, automatikusan lehetőséget kap a 12 havi részletfizetésre. Más esetekben is kérhető részletfizetés, de ez maximum 1 millió forintig terjedhet, és legfeljebb 12 hónapra vonatkozik, évente csupán egy alkalommal.
Számos különféle kedvezmény és mentesség áll rendelkezésre az illetékfizetés terhe alól:
Fontos határidők és következmények:
A befizetést többféle módon is teljesíthető: átutalással, bankkártyás fizetéssel (POS, VPOS), házibankos átutalással vagy sárga csekken keresztül. A pontos részletekről a NAV honlapján tájékozódhat.
