Kötelező kivitelezői biztosítás: az építőipari szereplőknek sürgősen rendezniük kell a díjakat.
Az építőiparban dolgozóknak január 15-ig kötelező kivitelezői felelősségbiztosítást kötniük. A kamara még tavaly értesítette az érintett vállalkozásokat erről a kötelezettségről, és figyelmeztette őket, hogy aki elmulasztja ezt, annak felfüggesztik az építőipari regisztrációját. E nélkül pedig nem lehet legálisan munkát vállalni. A vállalkozások véleménye szerint elengedhetetlen lenne a határidő meghosszabbítása, valamint a jogszabályok finomítása, mivel a jelenlegi szabályozás aránytalan terhet ró azokra, akik csupán javítással és karbantartással foglalkoznak. A biztosítás költsége legalább 50-60 ezer forint körül alakulhat.
Egy szeptember 30-i kormányrendelet-módosítás szerint január 15-ig olyan felelősségbiztosítást kell kötniük az építőipari kivitelezési tevékenységgel foglalkozó vállalkozásoknak, amely fedezetet nyújt a kivitelezési szerződés megszegése miatt keletkező személyi sérüléses és dologi károkra, az ezekkel összefüggésben felmerült sérelemdíjakra. E károk, sérelemdíjak megtérítése a jogszabály szerint a vállalkozó felelőssége.
A rendeletmódosítás 100 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem esetén káreseményenként minimum 20 millió forint, időszakos felelősségbiztosítás esetén pedig 40 millió forint fedezetig ír elő biztosítást, aztán sávosan emelkednek az összegek egészen 10 milliárd forint feletti forgalomig, ahol már 200, illetve 400 milliós fedezet szükséges.
Plusz, úgy néz ki, az időnk is rendkívül korlátozott. A kamara hivatalos oldalán, amikor cikkünket megírtuk, még az állt, hogy...
a kivitelezői felelősségbiztosítás nyilvántartásához kapcsolódó dokumentumokat (árbevétel nyilatkozat, kötvény, fedezetigazolás) várhatóan 2025. január 10-től tudjuk fogadni a kivitelezői névjegyzékben, elektronikus ügyintézés keretében, a honlapunkon keresztül. Az elérhetőségét hamarosan közzétesszük. Az e-mail formájában megküldött kötvényeket nem áll módunkban feldolgozni!
Emellett fontos megemlíteni, hogy nem minden biztosító kínál ilyen típusú biztosítást.
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnökének, Németh Lászlónak a tájékoztatása szerint nem minden biztosítótársaság nyújt építőipari kivitelezői felelősségbiztosítást. Ő úgy véli, hogy körülbelül 120 ezer ilyen biztosítást kellene létrehozni a január 15-i határidőig, ami szerinte gyakorlatilag lehetetlen feladat.
Szerinte gond az is, hogy a rendelet nem tett különbséget kivitelező és kivitelező között. Főleg az idősebb, nyugdíjas vállalkozók körében jellemző, hogy többnyire karbantartást, javítást végeznek régebbi ügyfeleiknek, mintegy nyugdíjkiegészítésként. Új kivitelezést ők már jellemzően nem vállalnak, hiszen nem bírnák elvégezni. Vegyünk mondjuk egy idősebb bádogost, asztalost, vagy kőművest, akinek van évi 1-2 millió forintnyi bevétele a javításokból, karbantartásokból. Ebből kellene kifizetniük éves szinten 60-70 ezer forint biztosítást, ami nem biztos, hogy belefér nekik, inkább visszaadják az iparengedélyüket. Ezeknek a vállalkozóknak ugyanis már elegük van a különböző díjakból, díjemelésekből (víz, áram, kémény, biztosítás, stb.), amiket nem tudnak kigazdálkodni. Németh László szerint mindez oda vezethet, hogy a lakosság kiszolgálásában jelentős szerepet vállaló idősebb iparosokat kiszorítják a piacról, vagy pedig átkényszerítik őket a feketegazdaságba.
Október hónapban, ahogy ő is tapasztalta, az alkuszok és biztosítók nem igazán voltak felkészülve az új biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó kínálatra. A vállalkozók többsége pedig alig hallott róla, mivel elsődleges feladatuknak a munkavégzést tartják, és nem igazán figyelnek arra, mi jelenik meg a Magyar Közlönyben, ami őket érintheti. Jellemzően csak a kamara decemberi értesítőjéből szereztek tudomást az új kötelezettségeikről. Többen kifejezték frusztrációjukat, miszerint miközben a kormány az adminisztráció csökkentéséről beszél, egyre több új adminisztratív terhet ró rájuk, ahelyett, hogy egyszerűen hagynák őket a munkájukra koncentrálni.
Építőipari szakemberként már eddig is rendelkezett felelősségbiztosítással, ám a helyzet most változik, hiszen új biztosítást kell választania. Úgy érzi, hogy az új szerződés valószínűleg magasabb költségekkel jár majd, mint a korábbi.
Németh László nem vonja kétségbe, hogy kell a felelősségbiztosítás, hiszen aki dolgozik, az kárt is okozhat. De azt nem érti, miért 100 millió forint nettó jövedelemig van az első határösszeg - a legkisebb fedezetű biztosításokra -, miközben van rengeteg mikrovállalkozás, akinek a bevétele fényévekre van ettől az összegtől.
A kamarával beszélgetve felmerült egy esetleges határidő-hosszabbítás, illetve hogy a kötelezettek körén is kellene módosítani, hogy például zárcserére ne kelljen biztosítás. Kérdezte erről a 24.hu az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) is, de cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk választ.
Az üzemanyag jövedéki adójának emelkedése és a bérek növekedése újabb nehézségeket hoz a legkisebb vállalkozók számára. Már így is rengeteg kihívással néznek szembe, és most itt van még egy, ráadásul nem is kicsi teher, amit cipelniük kell. Az ilyen plusz költségek nem éppen üdvözítőek a kisvállalkozások számára.
- jegyezte meg Németh László.
A Pannon-Safe alkuszcég közleményében hangsúlyozza, a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie többek között a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az alvállalkozókra is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az építőipari vállalkozások száma 2022 végén elérte a 147,4 ezret; ezek több mint 90 százaléka öt főnél kisebb létszámú, míg a legalább ötven fővel működő vállalkozások aránya fél százalék alatt van. Az építőipari cégek jelentős része mikro- és kisvállalkozás, amelyek gyakran egyéni vállalkozásként működnek (utóbbiak száma 2023 végén meghaladta a 85 ezret), tevékenységi körüket tekintve például
Az építőiparban dolgozók létszáma 2022-re 375 ezer főre emelkedett, ami körülbelül 35 ezer fős növekedést tükröz a Covid előtt mért adatokhoz viszonyítva.
Ők is kitértek rá, hogy a kormányrendelet értelmében az építőipari cégek mellett kivitelezőnek számítanak a kisebb munkákat vagy felújításokat végző - akár másodállású - egyéni vállalkozók is, tehát január 15-től nekik is rendelkezniük kell kivitelezői felelősségbiztosítással. Becslésük szerint január elejéig legfeljebb a piac 10 százaléka kötötte meg a kötelező felelősségbiztosítást, ezért a következő másfél hét során több tízezer érdeklődőre számítanak, hiszen január 15-ig még több mint százezer hazai építőipari vállalkozásnak kell biztosítást kötnie Póta Zsolt cégvezető szerint.
A kormányrendelet a cég vagy vállalkozó utolsó lezárt üzleti évében elért nettó árbevétele alapján határozza meg a biztosítás fedezetét, vagyis a biztosító által károkozás esetén térítendő összeg felső határát.
A magyar építőiparban tevékenykedő kivitelezők többsége valószínűleg a legalacsonyabb biztosítási kategóriába sorolódik, amelynek jellemzője, hogy az előző évben elért árbevételük nem haladja meg a nettó 100 millió forintot. Ezen túlmenően, a biztosítási kötelezettségek értelmében minden káreseményre minimum 20 millió forintos, míg az éves fedezetnek legalább 40 millió forintos összegűnek kell lennie.
Tehát például egy 11 millió forint nettó árbevétellel rendelkező villanyszerelő egyéni vállalkozónak 20-40 millió forintos fedezetre kell felelősségbiztosítást kötnie.
A kalkulátor használatával kideríthetjük, hogy az éves árbevételük 100 millió forint alatti egyéni vállalkozók és cégek számára a legköltséghatékonyabb biztosítás éves díja 51 075 forint. Ehhez azonban 10 százalékos, de minimum 100 ezer forintos önrész is társul. Azok számára, akik szeretnék elkerülni az önrész megfizetését egy esetleges kárnál, lehetőség van önrészmentes biztosítás választására is, ami évente 66 040 forintba kerül. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerződéshez szükséges adatok, a nettó árbevétel és a tevékenységi kör megadása után érdemes alaposan összevetni a kínált díjakat a kalkulátor segítségével, mivel a legmagasabb árú biztosítás éves díja akár 300 ezer forintot is elérheti.