Kis madár, apró ürülék - csekély élelmiszer-biztonsági kockázat.

Érdekes felfedezésre jutottak a kutatók: a legtöbb mezőgazdasági termelőnek nem szükséges madártani diplomával, laboratóriumi tesztekkel vagy speciális alkalmazásokkal rendelkeznie ahhoz, hogy megítélje, jelent-e kockázatot az élelmiszer-biztonságra a terményei környékén található madárürülék. Mindössze egyetlen egyszerű kérdést kell feltenniük: mekkora a mennyiség? Ezt az eredményt a Kaliforniai Egyetem kutatói hozták nyilvánosságra, a Journal of Applied Ecology szaklapban publikált tanulmányuk keretében.
A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a vadon élő madarak és az élelmiszer-biztonsági kockázatok alapos és árnyalt értékelése kulcsfontosságú lehet a termelők számára. Ez a megközelítés lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék a terméskiesést, miközben hatékonyan egyensúlyozhatják az élelmiszer-biztonságot és a biológiai sokféleség védelmét.
2006 óta, amikor az Egyesült Államokban súlyos Escherichia coli-járvány ütött fel, amely a leveles zöldségeket sújtotta, a gazdák kénytelenek alkalmazkodni a helyzethez. Ennek következtében fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a vadon élő állatokat, és ezzel együtt az általuk hordozott élelmiszerrel terjedő kórokozókat távol tartsák a termesztett növényektől.
A termelők számára gyakran hangsúlyozzák, hogy a vadon élő állatok ürülékének körülbelül egy méteres távolságában ne végezzenek betakarítást, hogy elkerüljék az élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseken való megbukást, vagy a felvásárlókkal kötött megállapodások elvesztését. Ennek következtében sok gazda arra hivatkozik, hogy emiatt nem hajlandóak végrehajtani olyan természetvédelmi intézkedéseket, amelyekhez egyébként nem lenne ellenvetésük.
A kutatók különféle terepi és üvegházi kísérleteket, valamint madárszámlálásokat végeztek, hogy alaposan feltérképezzék a leveles zöldségeket termesztő gazdaságokban előforduló potenciális egészségügyi kockázatokat. Vizsgálatuk során összehasonlították a madárürülékben, a salátán, a talajon és a műanyag talajtakarón fellelhető E. coli baktériumok túlélési képességét, hogy megértsék e kórokozók perzisztenciáját a különböző környezetekben.
Ezeknek az alapos kutatásoknak köszönhetően egy világos következtetésre jutottak. A kisebb madarak által termelt ürülék rendkívül alacsony kockázatot jelent az élelmiszer eredetű kórokozók szempontjából, amelyek egyébként is ritkán bukkannak fel a madárpopulációkban. Amennyiben egy madár megfertőződik, a benne lévő kórokozók életképessége nagymértékben függ a madár méretétől.
A kutatók megfigyelései alapján a nagytestű madarak ürüléke gyakran kedvezőbb környezetet biztosít a kórokozók számára, így azok hosszabb ideig megőrzik életképességüket. Ezzel szemben a kisebb madarak ürüléke, mivel apróbb, gyorsabban lebomlik, így a benne található kórokozók is hamar elpusztulnak. A gazdák számára tehát nem szükséges ismerniük a madárfajt, elegendő csupán az ürülék méretére figyelniük. Amennyiben az ürülék viszonylag nagy, érdemes elkerülni a környékén a betakarítást. Ellenben, ha csak egy apró, fehér pöttyöt találnak, akkor a kockázat minimálisnak mondható.
Az ürülék méretén túl az, hogy a madarak mire pottyantanak - termény, talaj vagy műanyag -, a kórokozók túlélése szempontjából is fontos volt. A vizsgálatban az E. coli tovább élt magán a salátán, mint a talajon vagy a műanyag mulcson. Szerencsére a gazdaságokban megfigyelt madarak mintegy 90%-a kicsi volt, és inkább a talajra pottyantott, ahol a kórokozók gyorsan elpusztulnak. És hogy mi ennek a kutatásnak a haszna? Ha nem kell minden ürülék körül védősávot tartani, a levélzöldségek termesztői körülbelül 10%-kal több termést takaríthatnának be a földjeikről.
A madarak általában viszonylag alacsony élelmiszer-biztonsági kockázatot képviselnek. Noha az iparágban gyakoriak az aggodalmak a madarak miatt, a vadon élő és mezőgazdasági környezetben élő madarak esetében a patogén E. coli és szalmonella előfordulása meglehetősen ritka. Ráadásul, ami még érdekesebb, hogy az E. coli a legtöbb madárürülékben viszonylag gyorsan lebomlik.
A tanulmány eredményének környezetvédelmi haszna is van, hiszen nem kell a madarakat távol tartani, a környéken élő állatok élőhelyét megsemmisíteni, sőt. A termelők például műfészkeket helyezhetnek ki, hogy odavonzzák a kis, hasznos rovarevő madarakat, például a fecskéket, amelyek segítenek a kártevők elleni védekezésben anélkül, hogy az élelmiszer-biztonságot kockáztatnák.