Kínos módon kerülték el a munkácsi rakétatámadásról való beszélgetést a...
A legutóbbi kormánypárti podcast epizódban Szijjártó Péter külügyminiszter hosszasan beszélgetett, azonban meglepő módon a munkácsi rakétatámadás, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatai nem kerültek terítékre. Kárpátalja egyik jelentős városa a múlt héten először szenvedett el rakétacsapást, ami során egy amerikai vállalat telephelyén több ember is megsérült.
A legutóbbi kormánypárti podcast epizódban Szijjártó Péter külügyminiszter hosszasan beszélgetett, azonban meglepő módon a munkácsi rakétatámadás, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatai nem kerültek terítékre. Kárpátalja egyik jelentős városa a múlt héten először szenvedett el rakétacsapást, ami során egy amerikai vállalat telephelyén több ember is megsérült.
Miközben a Barátság kőolajvezeték elleni lépésekről, energiabiztonsági kérdésekről és nemzetközi eseményekről folyt a diskurzus, a kárpátaljai helyzet szinte teljesen háttérbe szorult a külügyminiszter nyilatkozataiban. Ez nem először történik meg, hiszen a támadások utáni közvetítések során is elmaradt a téma, holott akkor már számos nemzetközi hírforrás részletesen foglalkozott vele - olvasható a 444 riportjában.
A kormány hivatalos válaszai nem tűntek túl határozottnak. Szijjártó Péter csupán általános megfogalmazásokban beszélt a béke szükségességéről, anélkül, hogy konkrét helyszínt vagy elkövetőt említett volna. Orbán Viktor később utalt arra, hogy orosz rakéták csapódtak be Munkácson, de addigra a kabinet többi tagja is óvatosan, gyakran csak kerülőutakon reagált a kialakult helyzetre.
Az orosz nagykövetet végül nem kérették be, amit Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolt, hogy a kormány minden nemzetközi fórumon elítéli a háborút, és nincs szükség "látványos" gesztusokra. Egyúttal jelezte: ha sor kerül találkozóra, akkor a külügyminiszter szóvá teszi a támadást.
Az ellenzék és számos szakértő véleménye szerint Magyarország diplomáciai megfontolásai elsősorban Oroszország érdekeit szolgálják, nem pedig a kárpátaljai magyar közösség védelmét. A kormány hivatalosan a béke szószólójaként lép fel, ugyanakkor nyilvánvalóan elkerüli azokat a lépéseket, amelyek Moszkvát nehéz helyzetbe hozhatnák.
