A Volkswagen Kínából merít inspirációt.
A Volkswagen célja, hogy az ID.1 modell fejlesztését jelentősen felgyorsítsa a hagyományos autógyártási ciklusokhoz képest. Az első koncepciótól számítva mindössze 36 hónapon belül szeretnék piacra dobni az új elektromos autót, és a jövőben még gyorsabb fejlesztési ütemet terveznek.
Thomas Kamla két évtizedet töltött az Audi csapatában, mielőtt 2020-ban a Volkswagenhez csatlakozott. Jelenleg nem csupán az alapmárka folyamataival és szerszámozási kihívásaival foglalkozik, hanem kulcsszerepet játszik az ID.1 projekt fejlesztésében is, amely a VW egyik legfontosabb kezdeményezése.
Kamla véleménye szerint az autógyártás során a megfelelő szerszámozás kulcsfontosságú tényező. A megfelelő eszközök, kezdve a csavarhúzóktól egészen az adatfeldolgozó rendszerekig, nem csupán költségek kérdését jelentenek, hanem valódi értékforrást is képviselnek.
"El kell engednünk azt a régi felfogást, miszerint az eszközök csupán anyagi kiadások. Valójában értéket hoznak létre." - hangsúlyozta.
A cél egy teljesen adatvezérelt fejlesztői környezet kialakítása, ugyanakkor a modern eszközök önmagukban nem készítenek gyors autót. A működő modell is döntő jelentőségű. A Volkswagen most agilis módszereket oktat wolfsburgi telephelyén. Emellett a szekvenciális fejlesztési szakaszok helyett párhuzamosan futnak a folyamatok az ID.1 esetében: a koncepció, a dizájn és a műszaki fejlesztés tökéletesen illeszkedik egymáshoz.
Egy újabb kulcs a gyorsabb fejlődéshez: lépjünk túl a hagyományos prototípusokon és tesztjárműveken. A VW ehelyett a virtuális tesztelési platformokra és szimulációkra helyezi a hangsúlyt. "Célunk, hogy legalább a felére csökkentsük a fizikai prototípusok számát – a legjobb esetben pedig teljesen megszüntessük őket" – mondja Kamla.
Természetesen hardver nélkül nem működik a dolog. Jelenleg a szerelvénytartók, mint például az ID.2 tesztjárművek, egyre nagyobb szerepet kapnak ezen a téren, lehetővé téve, hogy az ID.1-hez kapcsolódó alkatrészeket is alaposan kipróbálhassák.
Kamla számára kiemelkedően fontos volt, hogy a fejlesztési folyamat ne külső partnerekre épüljön, hanem elsősorban Wolfsburg falai között valósuljon meg. Ehhez a feladathoz a korábbi VW Up tervezői is csatlakoztak, akik gazdag tapasztalattal bírnak a kisautók világában.
Thomas Schäfer, a márkafőnök, 2022-es hivatalba lépése után határozta meg a cég számára a 36 hónapos fejlesztési ciklust, még abban az időszakban, amikor a "Kína sebessége" fogalma még nem volt a köztudatban. Az ID.1 projekt előtt nem állt rendelkezésre olyan kezdeményezés, amely lehetővé tette volna az új normák tesztelését és bevezetését. Így a rövid fejlesztési időszak valójában hozzájárult az ID.1 projekt sikeres megvalósításához.
A vállalat jelentős költségnyomás alatt áll; a legalább 250 kilométeres hatótávolsággal rendelkező szériaváltozat várhatóan körülbelül 20 ezer eurós áron fog megjelenni a piacon.
Annak ellenére, hogy Schäfer akkor még nem nevezte "Kína sebességnek", a Volkswagen sokat tanult kínai versenytársaitól a 36 hónapos cél felé vezető úton. "Az erős lokalizáció, a célcsoportokra való egyértelmű összpontosítás és a gyors döntések, például a tervezési folyamatban, óriási tempót eredményeznek Kínában" - magyarázza Kamla. Míg Németországban a döntések gyakran hónapokig tartanak, Kínában nagyon gyorsan haladnak a dolgok.
A jövőben minden új projektnél a 36 hónap lesz a cél, az "új normális". Sőt, a fejlesztési idő még tovább rövidülhet. A kínai gyártók azt mondják, hogy mostanra elérték a 24 hónapot - írja az Automobilwoche.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kínaiak rendkívül gyors tempója mellett egy új gyártó a zöldmezős beruházásaival teljesen új és hatékony folyamatokat alakíthat ki a kezdetektől. Ezzel szemben egy hagyományos OEM, mint például a Volkswagen, már meglévő gyárakkal és hosszú történelemmel bír, ami megnehezíti a hirtelen átalakulást. Az ilyen cégek számára nem olyan egyszerű egyik napról a másikra radikálisan megváltoztatni a működési modelljüket.
