Kínai és német befektetők terjeszkednek a magyar ingatlanpiacon, de nem a megszokott helyszíneken, ahol a legtöbben keresnének. Érdekes módon a figyelem középpontján kívül eső területeken található ingatlanok iránt is nő az érdeklődés, ami új trendet jele

139 millió forint egy budapesti lakásért? A kínai vevők gondolkodás nélkül fizetnek ennyit, miközben a magyarok jóval szerényebb összegekből gazdálkodnak. Bár alig 2 százalék a külföldiek aránya a piacon, vásárlásaik látványosan átrajzolják a statisztikákat. Készpénz, prémium lokációk és nyugdíjas korosztály. Így vásárolnak ma ingatlant Magyarországon a határon túlról.

Bár a külföldi vásárlók továbbra sem gyakorolnak jelentős hatást a magyar ingatlanpiacra, a vásárlásaik értéke és földrajzi eloszlása egyértelműen egy prémium szegmensre utaló, összpontosított keresletet tükröz. Az Otthon Centrum legfrissebb statisztikái szerint a külföldiek átlagosan másfélszer annyit költenek lakóingatlanra, mint a hazai vásárlók, és ez különösen feltűnő a budapesti belvárosi lakások esetében.

2025 első félévében a külföldi állampolgárok átlagosan 89,3 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra, míg a magyar átlagár ennek csak kétharmada volt. A legnagyobb költési hajlandóságot a kínai vevők mutatták. Átlagosan 139 millió forintot fizettek, főként budapesti belvárosi lakásokért. Ezzel szemben a németek átlagosan 60,7 millió forintért vásároltak, döntően Somogy és Zala vármegyében, például Balaton környéki házakat vagy vidéki ingatlanokat.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője rámutatott, hogy a külföldi vásárlók csupán a hazai ingatlanpiac 2,4 százalékát képviselik, és közülük sokan már hosszabb ideje Magyarország területén élnek. A ténylegesen külföldön tartózkodó, de magyar ingatlant vásárló ügyfelek aránya mindössze 0,7 százalékra tehető.

A külföldi vevők körülbelül 90 százalékban két fő területre koncentrálnak. Budapestre és agglomerációs régióra. A másik preferált terület pedig a határmenti térségekre, elsősorban nyugaton (pl. Burgenland közelében)

Más régiókban csupán időszakos vásárlások tapasztalhatók.

A vásárlások túlnyomó része készpénzes tranzakcióként zajlott. A vevők 86%-a hitel igénybevétele nélkül bonyolította le a vásárlásait. Ez a tendencia továbbra is azt mutatja, hogy jellemzően a tehetősebb, stabil anyagi helyzetű külföldiek keresnek fel Magyarországot vásárlási célból.

Az életkor alapján is jól megfigyelhetők a különbségek. A vásárlók 28%-a a 65 év felettiek köréből kerül ki, azonban a magyar nyugdíjasok csupán 10%-ot képviselnek ebben a csoportban. Érdekes, hogy a harminc év alatti vásárlók aránya mindössze 6,9%, ami alatta marad a hazai átlagértéknek.

A legkeresettebb ingatlantípusok között kiemelkedik a használt családi ház, amelyet a vásárlók 55%-a preferál. Budapesten a második legnépszerűbb választás a használt téglalakás, amely a vevők 34,5%-ának tetszik.

Az új építésű lakások iránti kereslet csupán 10,5 százalék, míg a panellakások szinte teljesen kiszorulnak a vásárlók érdeklődéséből.

A kereslet továbbra is elsősorban a magasabb színvonalú, egyedi jellemzőkkel bíró ingatlanokra irányul, különösképpen a külföldön élő vásárlók körében, akik hosszú távon érdeklődnek Magyarország iránt.