KAP-reform: Lehetőségek és kihívások a hazai mezőgazdaság számára – Túlélhetjük a brüsszeli átalakulásokat? A közös agrárpolitika (KAP) reformja számos vitát generál, különösen a hazai mezőgazdaság jövőjét illetően. Míg sokan a változások előnyeit hangsú
Sok gazda véleménye szerint a támogatások megszüntetésével mintha "lekapcsolnák a lélegeztetőgépről" az agráriumot, ezzel súlyos következményeket idézve elő a mezőgazdaság számára.
Nemrégiben az Európai Bizottság olyan agrárreform-javaslatot terjesztett elő, amely forradalmi módon átalakítaná a Közös Agrárpolitikát (KAP) és különösen a területalapú támogatások rendszerét. A javaslat heves vitákat generált szerte Európában: számos országban gazdatüntetések robbantak ki, és a gazdaszervezetek a termelők "arculcsapásaként" értékelték a tervezetet. Magyarországon is fellángolt a diskurzus, mivel a reformok jelentős hatással lehetnek a hazai mezőgazdaságra. Az alábbiakban áttekintjük a tervezett reform legfontosabb aspektusait, valamint a magyar érvek mellett és ellen felhozott érveket.
A reformterv tartalma összetett és sokrétű, célja a meglévő rendszerek és struktúrák korszerűsítése. A javasolt intézkedések között szerepel a gazdasági fejlődés ösztönzése, a társadalmi igazságosság növelése, valamint a környezeti fenntarthatóság elősegítése. A terv részletezi az oktatás, az egészségügy és a közszolgáltatások fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket is, kiemelve az innováció és a digitális átalakulás fontosságát. A cél, hogy a reformok révén egy inkluzívabb és hatékonyabb társadalmat építsünk, ahol mindenki számára biztosítottak a lehetőségek.
A kiszivárgott bizottsági javaslat alapján várhatóan csökkenteni fogják a területalapú támogatások mértékét, különös figyelmet fordítva a nagyobb gazdaságok helyzetére.
A 450 hektárnál nagyobb területtel rendelkező birtokok nem részesülnének közvetlen támogatásban. Ezen kívül már a 133 hektár feletti területek esetében is fokozatosan csökkenne az egy hektárra jutó támogatási összeg.
A támogatási keret maximális összege 100 ezer euróra lenne korlátozva, ahol a nagyobb kifizetések esetében 25-50-75%-os levonásokra kerülne sor. A keletkező forrásokat elsősorban kisebb gazdaságok, fiatal és új belépő gazdák, valamint családi gazdálkodók támogatására irányítanák. A jövőbeni tervek között szerepel egy új lehetőség, amely akár 300 ezer eurós induló fejlesztési támogatást biztosítana fiatal gazdák számára, szemben a jelenlegi területalapú támogatások 100 ezer eurós felső határával.
Ezen kívül kiemelt figyelmet kapna a biodiverzitás védelme és a talajmegóvás, valamint létrejönne egy speciális válságkezelési alap a mezőgazdasági válságok gyorsabb orvoslására. A Bizottság szándéka az, hogy a nyilatkozatok értelmében egy "rugalmasabb, egyszerűbb és modern" támogatási rendszert alakítson ki, amely jobban alkalmazkodik a korunk kihívásaihoz – mint például az élelmezésbiztonság és a klímavédelmi célok. Fontos újdonság, hogy 2032-től kezdődően nem kapnának támogatást azok a gazdák, akik elérték a nyugdíjkorhatárt a saját országukban – ezáltal is elősegítve a generációváltást az agrárszektorban.
Magyarországon a tervezet következményei vegyes képet mutatnának, mivel a birtokméretek eltérő eloszlása jelentős hatással lenne a helyzet alakulására.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a mezőgazdasági területek körülbelül egyharmadán olyan gazdaságok működnek, amelyek területe nem haladja meg a 100 hektárt; ezeket a változások alig érintenék. Ezzel szemben a földek másik harmadán található 100-500 hektáros közepes birtokok többsége már számolhat a sávos csökkentés következményeivel, ami kevesebb támogatást jelent számukra. Végül, a mezőgazdasági területek negyedén 500 hektárnál nagyobb nagybirtokok találhatók, amelyek a tervezet alapján teljes mértékben elveszíthetik a jelenlegi területalapú támogatásaikat.
Magyarországon körülbelül 160 ezer gazdálkodó élvezi a területalapú támogatások előnyeit, amelyek éves szinten összesen 550 milliárd forintot tesznek ki. Ennek fényében nem meglepő, hogy a legújabb javaslat széleskörű aggodalmat keltett a mezőgazdasági közösségben. Az alábbiakban áttekintjük a hazai szereplők által megfogalmazott legfontosabb érveket a reform támogatása mellett és ellen.
Fotó: Shutterstock
Érvek a változtatások mellett Igazságosabb elosztás és hatékonyság: A jelenlegi rendszer legnagyobb haszonélvezői a nagyüzemek - az EU-ban a gazdaságok 10%-a kapja meg a támogatások 80%-át, itthon pedig a támogatások harmada negyednyi területen koncentrálódik. Sokan indokoltnak tartják a források átcsoportosítását a kisebb termelők javára, és felvetik a támogatások jövedelemalapú célzását a puszta hektáralapú kiosztás helyett. Ezáltal a pénz azokhoz juthatna, akiknek a megélhetése valóban múlik rajta, nem pedig a legnagyobb birtokok profitját duzzasztaná tovább. Innovációra ösztönzés: Kökény Attila talajmegújító gazdálkodási szakértő szerint az eddigi KAP-támogatások "teljességgel ellustították" az európai mezőgazdaságot.
Sok gazdaság a mai napig az 1960-as évek technológiai megoldásaira támaszkodik, mivel a támogatásoknak köszönhetően még mindig képesek fennmaradni.
Amennyiben csökkenne a "könnyen hozzáférhető pénz" mennyisége, a gazdák kényszerhelyzetbe kerülnének a versenyképesség fenntartása érdekében. Ez a helyzet rávilágítana a költséghatékony és korszerű technológiák, mint például a precíziós gazdálkodás és a no-till talajművelés, bevezetésének fontosságára. Kökény Attila szerint az innováció elengedhetetlen, mivel Európa mezőgazdasága jelenleg "drámai mértékben lemaradt a globális szinttől". A reformok tehát hosszú távon nemcsak hatékonyabbá, hanem versenyképesebbé is tehetik a gazdaságokat. A generációváltás és a kisgazdák támogatása is kulcsfontosságú: a javaslat keretében kiemelt figyelmet kapnának a fiatal gazdák és az új belépők. Ők akár jelentős kezdőtőkéhez is hozzájuthatnának különleges fejlesztési támogatások révén, ami segíthet nekik átvenni a stafétát az idősebb generációktól. Magyarország esetében különösen aktuális ez a kérdés, hiszen a 65 év feletti gazdaságvezetők aránya folyamatosan növekszik; 2023-ra már a mezőgazdasági területek 29%-át ők irányították.
A támogatók véleménye szerint a reform gyors ütemben segítheti elő a generációváltást, valamint fokozhatja a vidéki fiatalok megélhetési lehetőségeit.
A családi gazdaságok, női termelők és hátrányos helyzetű térségek számára biztosított plusz források hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar agrárium társadalmi bázisa szélesebb körű legyen, ezáltal erősítve a vidék megtartó erejét. A környezeti szempontok hangsúlyozása is kiemelkedő szerepet kap a tervezetben: különös figyelmet fordítanak a biodiverzitás védelmére és a talaj regenerálására. Az eddigi KAP zöldkomponensei, bár jelen voltak, nem bizonyultak elegendőnek a klímabarát gyakorlatok ösztönzésére. Amennyiben a támogatások szigorúbb környezeti követelményekhez és korszerű talajkímélő technológiákhoz kapcsolódnak, az hosszú távon kedvezően hat a termőföldek minőségére, miközben csökkenti az agrárszektor ökológiai lábnyomát. Kökény Attila hangsúlyozza, hogy a no-till és regeneratív mezőgazdasági technikák bevezetése nemcsak a költségeket mérsékelné, hanem a termelékenységet is növelné, így a versenyképesség és a környezettudatosság együttesen valósulhatna meg.
Érvek a változtatások ellen
A gazdák megélhetésének veszélyeztetése: A magyar agrárszektor érdekképviseletei szerint a területalapú támogatások drasztikus megvonása tömegesen sodorná veszteségbe a hazai gazdaságokat. Máhr András, a termelői szövetség főtitkára már korábban figyelmeztetett: e pénzek nélkül a magyar agrárvállalkozások 80%-a veszteséges lenne - ki jobban, ki kevésbé. A támogatás biztosítja sok gazdánál a nullszaldó feletti működést, fedezi a vetőmag, műtrágya, betakarítás, következő évi talaj-előkészítés költségeit és a földbérleti díjakat. Ha ezt egyik napról a másikra megvonják, számos farm csődhelyzetbe kerülhet, különösen a közepes és nagyobb méretű családi gazdaságok.
Versenyhátrány és igazságtalanság: A támogatások ellenzői hangsúlyozzák, hogy nem lehet szó "ingyenpénzről". Az uniós gazdák komoly környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági követelményeknek felelnek meg, amelyeket teljesíteniük kell a támogatásokért cserébe.
Ezek a szabályok lényegesen szigorúbbak, mint amilyeneket sok unión kívüli versenytárs betart, így az európai termelők már eleve hátrányos helyzetből kezdik meg a versenyt. A területalapú támogatások pontosan e pluszköltségek fedezésére szolgálnak – érvelnek a magyar gazdasági szervezetek. Amennyiben ezeket a kompenzációkat csökkentik, akkor könnyen olcsó importtermékek áraszthatják el a piacot.
Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárkamara elnöke éles kritikát fogalmazott meg a bizottsági tervezettel kapcsolatban, melyet úgy jellemzett, mint ami "elvonja a forrásokat, ezzel tönkreteszi a vidéket, átengedi piacainkat, és veszélyezteti családjainkat kétes eredetű élelmiszerekkel". A magyar vélemények egyértelműen arra mutatnak, hogy a reform aláásná az élelmiszer-önrendelkezést, igazságtalanul sújtva azokat a termelőket, akik már most is fenntarthatóbb módon gazdálkodnak a meglévő előírások betartásával. A vidéki életforma és az élelmiszer-biztonság megóvása kulcsfontosságú szempont, hiszen az EU-ban a lakosság egyötöde vidéken él, és a mezőgazdaság nem csupán gazdasági aspektus, hanem a vidéki közösségek jólétének alapja is. Ha a forráskivonás következtében a gazdák tömegesen hagynák abba a termelést, az nemcsak a falvak megélhetését, hanem a hagyományos kultúrtájaink megőrzését is veszélyeztetné. Jakab István, a Magosz elnöke hangsúlyozta, hogy nem engedhető meg, hogy "Brüsszel a gazdák feje fölött, lopakodó jogalkotással" olyan döntéseket hozzon, amelyek róluk, de nélkülük születnek. A magyar agrárvezetők egyöntetűen arra figyelmeztetnek, hogy "Európa élelmezésbiztonsága nem tartható fenn az uniós mezőgazdasági ágazat támogatása nélkül", ami azt jelenti, hogy a kontinens stabil élelmiszer-ellátásához elengedhetetlen a gazdák támogatása és megbecsülése. A reform jelenlegi formájában azonban ezt a biztonságot veszélyeztetheti, miközben a fogyasztók is kiszolgáltatottabbá válnak a külső piacokkal szemben. Továbbá, sokan aggodalmuknak adtak hangot a javaslat homályos részletei és a túl rövid átmeneti időszak miatt. Például Magyarországon a nyugdíjas gazdák támogatásának 2032-es megszüntetése hatalmas sokkot okozna, hiszen a földek mintegy egyharmadát 65 év felettiek művelik. Felmerül a kérdés: ki fogja átvenni ezeket a birtokokat ilyen rövid idő alatt? Ezen kívül aggasztó a közvetlen agrártámogatások átalakítása is, hiszen a Bizottság a támogatásokat egy nagy nemzeti alapba kívánja beolvasztani, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági források más célokra is átkerülhetnek a tagállami költségvetésekben.
Nagy István agrárminiszter szerint a terv felszámolná a KAP bevált kétpilléres rendszerét, és az agrárforrások eltűnhetnek a versengő minisztériumi igények között. A kritikusok ezért elhibázottnak tartják a javaslatot jelenlegi formájában, és attól tartanak, hogy a kapkodó reform több kárt okozna, mint amennyi hasznot hajtana.
Merre tovább? Milyen irányba lépjünk most, hogy felfedezzük a jövő lehetőségeit? Az út tele van kérdésekkel és lehetőségekkel, melyek csak arra várnak, hogy felfedezzük őket. Ideje átgondolni, merre szeretnénk haladni, és milyen célokat tűzünk ki magunk elé. Minden lépés egy új kaland, ami formálja a jövőnket. Készen állsz az új kihívásokra?
A vita tehát még messze nem zárult le: a reformtervezet hosszú és részletes tárgyalássorozatra számíthat az uniós tagállamok között, és a végleges megállapodás elérése akár 2027-ig is eltarthat. A jelenlegi javaslat sokak szerint csupán egy "taktikai nyitó lépés", amely során számos engedményt kínálnak majd a tárgyalások folyamán. Minden érintett fél azonban egyetértene abban, hogy a Közös Agrárpolitikát modernizálni szükséges, hogy az megfeleljen a kor kihívásainak. A lényeg az, hogyan valósítható meg ez a frissítés úgy, hogy közben ne károsodjon az európai, és különösen a magyar mezőgazdaság. A következő évek agrárvitái ebben a szellemben fognak formálódni.
Forrás: hang.hu; agrarszektor.hu; agronaplo.hu; portfolio.hu
Természetesen! Íme egy egyedi változat: **Indexkép forrása: Pixabay**
