A romániai politikai táj képét a káosz és az alkotmányos válság határozza meg, amely az ország stabilitását és demokratikus intézményeit fenyegeti. Az elmúlt időszak eseményei rávilágítanak arra, hogy a jogállamiság és a politikai kultúra kihívásokkal néz

Miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás kimenetelét, Romániában rendkívüli zűrzavar keletkezett. A kérdés most az, hogy meddig töltheti be hivatali idejét a jelenlegi elnök, és ki fogja átvenni a vezetést december 20. után, amennyiben nem sikerül új elnököt választani. Az ország politikai jövője bizonytalan, és a helyzet sürgető megoldásokat kíván.

Szerdán Romániában Klaus Iohannis államfő döntése nyomán feloldották a Legfelsőbb Védelmi Tanács által korábban tárgyalt dokumentumok titkosítását. Ezek a dokumentumok azt mutatják, hogy az elnökválasztás első fordulójában külföldi állami beavatkozásra került sor. A jelentések olyan mechanizmusok működéséről számolnak be, amelyek már régóta kiépítés alatt álltak. Különösen a TikTok és a Telegram platformokon aktiválódtak a választások előtti két hétben, és Calin Georgescu elnökjelöltet helyezték előtérbe. A dokumentumok nem neveznek meg konkrét országokat, de hangsúlyozzák, hogy állami szereplők álltak a háttérben – mondta el Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője lapunknak.

November 24-én volt az elnökválasztás első fordulója, a rákövetkező vasárnap, december 1-én parlamenti választásokat tartottak, és december 8-án lett volna az elnökválasztás második fordulója. A Legfőbb Védelmi Tanács egy héttel korábban összeült, és az ő jelzésüket követően az az alkotmánybíróság, amely most megsemmisítette a választás eredményét, hétfőn még jóváhagyta az eredményeket - közölte a szakértő.

A döntés alapján az egész választási folyamatot meg kell ismételni, azonban az még nem világos, hogy ez pontosan mit is jelent. Vajon új jelöltállítás is lesz, vagy ugyanazok a jelöltek fognak indulni, akik az első fordulóban is. Előreláthatóan valószínűleg jövő év februárjában fogják tudni megrendezni az újabb voksolást.

A helyzet bonyolultságát az adja, hogy Klaus Iohannis jelenlegi elnöki mandátuma december 20-án lejár. Az alkotmány értelmében, ha az elnök megbízatása véget ér, és nincs új választott elnök, akkor a szenátus elnöke automatikusan átvállalja az elnöki feladatokat. Azonban a legutóbbi parlamenti választásokra vasárnap került sor, így a szenátus még nem ült össze. Ez azt jelenti, hogy jelenleg senki sem töltheti be az ideiglenes elnöki posztot.

Ráadásul az alaptörvény egyértelműen stipulálja, hogy az elnöki mandátum csak kivételes körülmények között hosszabbítható meg: háború idején és természeti katasztrófa bekövetkeztekor. Jelenleg azonban egyik ilyen kritikus helyzet sem áll fenn. Így felvetődik a kérdés, hogy...

Ez a helyzet valóban egyedi, mivel az alkotmány nem rendelkezik világosan erről a kérdésről. Ráadásul az is bonyolítja a dolgokat, hogy az elnök feladata az alakuló ülés összehívása. Ezért a körülmények rendkívül zűrzavarosak. A helyzet komolyságát jól tükrözi, hogy még a román alkotmányjogászok is aktívan keresik a megoldást erre a kihívásra.

A szakértő kifejtette, hogy a második fordulóba jutott másik jelölt, Elena Lasconi, éles kritikával illette az alkotmánybíróság határozatát. Az önmagát demokratikusnak és EU-pártinak valló jelölt szavaival élve, az eseményeket alkotmányos puccsnak nevezte.

Felmerül az a kérdés is, hogy hol voltak a román hírszerző szolgálatok. Valójában nem látták el a feladatukat, mert nem látták azt, hogy egy idegen állam be akar avatkozni a választásba. Ez azért is különösen súlyos, mert a titkosítás alól feloldott dokumentumokban az szerepel, hogy a befolyásolási manőver előkészületei már 2016-ban elkezdődtek. Az a kérdés, hogy a szolgálatok mennyire professzionálisan végezték a feladatukat - fogalmazott Szakáli István Loránd.