Újra megcsodálható a Sarlós Isten szobra a szentesi Koszta-múzeumban!
A Szegvár-Tűzkövesen felfedezett Sarlós Isten szobra, egy másik női alakot megformázó idol, valamint egy karcos edény a chicagói Field Múzeum által szervezett „Európa első királyai” című kiállításon mutatkozott be, hirdetve Szentest, a Koszta József Múzeumot és a tiszai kultúra gazdagságát. A tárlat Chicago mellett New Yorkban és Ottawában is óriási érdeklődést váltott ki, hiszen körülbelül négyszázezer látogató tekintette meg - nyilatkozta a muzeológus.
Hergott Kristóf, a múzeum régészeti osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a Szegvár-Tűzkövesen felfedezett újkőkori leletek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a magyar régészeti kutatás terén, és a legfontosabb emlékek közé sorolhatók.
A Sarlós Isten szobra és négy másik idol felfedezése Szegvár-Tűzkövesen, az alföldi újkőkorszak egyik legnagyobb kiterjedésű telepén, 1955 és 1989 között zajló ásatások eredményeként valósult meg. A szobrok különlegessége abban rejlik, hogy míg a hasonló műalkotások általában erősen sérültek, ezek a figurák épen kerültek elő – nyilatkozta a régész.
Szegvár-Tűzköves, Szentes és Szegvár között terül el, a Tisza bal partján, egy festői magasparton, amely az egykori Kontra-tó szomszédságában található. E helyszínt már Rómer Flóris is megemlítette 1878-as lelőhelykataszterében, de az első komolyabb próbaásatásra csak 1955-ben került sor, amikor Csalog József, a Koszta-múzeum egykori igazgatója végezte el a munkálatokat.
A következő évben találta meg a Sarlós Isten szobrát, amely nevét a figura vállára hajló eszközről kapta. A trónon ülő férfi arcán maszk van, kezében pedig valamiféle hatalmi jelvényt tart. A szobor vagy egy a korabeli társadalomban magasabb rendű személynek állított emléket vagy valamiféle istenséget ábrázol, egyes feltételezések szerint a sarló a földművesek körében a föld és ég elválasztásának mítoszához kapcsolódik.
A következő évek ásatásai során két ülő női alak szobra került napvilágra. Kiemelkedő esemény volt az 1978-as feltárás, amelyet Hegedűs Katalin régész vezetett, és ekkor bukkantak rá egy hermafrodita jegyeket mutató kis szoborra. Az utolsó felfedezés, amelyet Baltás Istennek neveztek el, egy 1989-es szórványlelet részeként került elő.
Az Észak-Amerikából visszatért műtárgyak május végéig láthatók a múzeum Egy "majdnemvolt" város című időszaki régészeti kiállításán, amely a Szegvár határában feltárt újkőkori települést mutatja be - közölte a szakember.
