Fellángolhat újra a közel-keleti konfliktus? – Az izraeli vezetés és a Hamász számára is kétséges a gyors békekötés szükségessége.

"1948 óta nem tapasztaltunk tartós békét, így kérdéses, miért várnánk, hogy ez most hirtelen megváltozzon. Az izraeli vezetés számára jelenleg nem prioritás a csend és a nyugalom megteremtése. A belső feszültségek, valamint a kormányon és a parlamenten belüli jelentős ellentétek is hozzájárulnak ehhez. A Hamász sem törekszik arra, hogy gyors békét kössön, hiszen ez nem szolgálná érdekeiket - hangsúlyozta Kis-Benedek József a hirado.hu-nak adott interjújában. A biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint valószínűbb, hogy az orosz-ukrán konfliktusban hamarabb születik megállapodás, mint a Közel-Keleten. Ezen kívül megjegyezte, hogy Donald Trump ötlete, miszerint a Gázai övezetből mediterrán üdülőközpontot alakítana ki, lehet, hogy csupán blöff, mivel az egész arab világ ellenzi a palesztin lakosság kitelepítését."

-Mi várható a Közel-Keleten, fegyvercsend vagy fegyverropogás?

A helyzet mindkét oldalon párhuzamosan zajlik. Izraelnek a Gázai övezeten túl is számos nyitott ügye van. A libanoni hadsereg még mindig jelen van a déli régiókban, míg az izraeli csapatok sem hagyták el Libanont. A Gázai övezet tűzszünetének második fázisa még el sem kezdődött, pedig Izraelnek teljes mértékben vissza kell vonulnia a területről [utólagos kiegészítés: a beszélgetésünket követően, vasárnapra kiderült, hogy a felek nem tudtak megállapodni a második szakaszról, és a tűzszünet véget ért - a szerk.].

A harcok továbbra is dúlnak, és még korai lenne véglegesen lezárni ezt a folyamatot. Trump bejelentette, hogy a Gázai övezetet a Közel-Kelet mediterrán szívévé kívánja átalakítani, de ez a cél még távoli álom. Először is, a romokat kell eltüntetni, majd következhet az újjáépítés, ami valószínűleg évekbe, sőt, évtizedekbe telik.

Izrael nem hagyta el a Gázai övezet egyiptomi határát, így megszegte a tűzszüneti megállapodást?

- Nem, mert ennek a 2. időszaknak kell beteljesítenie ezt a feladatot. Az első időszak akkor ér véget, amikor hivatalosan bejelentik, hogy a túszok átadása megtörtént, és a holttesteket is visszaszállították Izraelbe. Ezt követően fog a zsidó állam visszavonulni a területről.

Jelenleg több párhuzamos megbeszélés folyik a különböző tűzszüneti megállapodásokról.

Igen, két párhuzamos tevékenység figyelhető meg: egyrészt közvetítők bevonásával zajlanak a tárgyalások, másrészt pedig intenzív harcok is folyamatban vannak. Ez a helyzet még egy ideig eltarthat.

- Trump víziója a Gázai övezetről hosszú távon realitássá válhat?

- Nem vagyok benne biztos. Még messze vagyunk attól, hogy Gázából üdülőhelyet alakítsanak ki.

A palesztin lakosság kitelepítését a szomszédos Egyiptom és Jordánia sem támogatja, és az arab országok túlnyomó többsége határozottan elutasítja ezt a megközelítést. Trump elképzelése, véleményem szerint, csupán egy ötlet, amely valószínűleg nem valósul meg, vagy pusztán egy blöff, amelynek célja a figyelem felkeltése.

- Hová telepítenék a palesztinokat onnan? Kik adnák Gáza következő lakosságát?

- Igen, ez pontosan így van. De ki lenne hajlandó finanszírozni a romeltakarítást és az építkezéseket? Még nem zárult le ez a kérdés, a folyamat elindításához pedig szükség van adományokra, amihez nyugodt környezetre van szükség. Nyilvánvaló, hogy amíg a harcok folytatódnak és a feszültség uralja a térséget, senki sem mer majd belevágni az építkezésbe.

Hozzájárulhat-e a béke megteremtéséhez az Egyesült Államokban történt kormányváltás?

- Igen, mivel a Trump-kormányzat a célja, hogy a béke irányába mozdítsa a folyamatokat, ennek érdekében már folynak tárgyalások, igen kemény diplomáciai egyeztetés kezdődött, és nagyon eltérő álláspontokat kell egymáshoz közelebb vinni, összehangolni. A Trump-adminisztráció ebben a témában még elég sokat fog lépni. Számukra fontosabb a Közel-Keleten valamilyen béke létrehozása, mintsem az orosz-ukrán konfliktus, bár abban is igen aktívan tevékenykednek.

Izrael bejelentette, hogy újabb katonai akciót fontolgat Irán ellen. Mennyire valóságos ez a lehetőség?

- Szerintem nem sok, de ha az izraeliek birtokába jutnának olyan információk, amelyekből kiderülne, hogy Irán intenzívebben folytatja az atomprogramot, bekövetkezhetne az iráni atomlétesítmények elleni csapássorozat, ebben az esetben vélhetően az amerikaiak is besegítenének.

A 2023. október 7-i terrortámadás számos fontos tanulságot hordozott magában, amelyek mélyen érintették a társadalmat és a biztonsági szakembereket egyaránt. Az elsődleges tanulság a megelőzés fontossága volt; a hatóságoknak sürgősen fel kellene gyorsítaniuk a hírszerzési és információmegosztási rendszereik fejlesztését, hogy időben észlelhessék a fenyegetéseket. Ezen kívül, a közösségi összefogás és a szolidaritás erejére is rámutatott a tragédia. Az emberek közötti együttérzés és támogatás kulcsfontosságú a krízisek kezelésében. A kommunikációs stratégiák felülvizsgálata szintén kiemelt szerepet kapott; a médiának és a közszolgáltatóknak felelősségteljesebben kellene közvetíteniük az eseményeket, hogy ne fokozzák a pánikot vagy a feszültséget. Végül, a társadalmi feszültségek és a radikalizáció elleni küzdelem is előtérbe került, hangsúlyozva a párbeszéd és a prevenciós programok fontosságát, amelyek segíthetnek a szélsőséges ideológiák terjedésének megakadályozásában. Az esemény tanulságai arra figyelmeztetnek, hogy a társadalomnak együttesen kell fellépnie a biztonság érdekében.

A bosszú nyomai egyértelműen megjelennek. Tudjuk, hogy az izraeli és palesztin áldozatok száma között jelentős eltérés van, a palesztin áldozatok száma körülbelül 47 000-re tehető.

Izrael fontos tanulságokat fogalmazott meg. Most először hozták nyilvánosságra azoknak a hibáknak a részletes elemzését, amelyeket a hadsereg vagy a politikai vezetés vétett.

- Mi lehetett a legsúlyosabb hiba?

Az önelégültség csapdájába estek. A helyzetet tévesen ítélték meg: azt gondolták, hogy a Hezbollah lép majd akcióba, és nem vették figyelembe a Hamász váratlan támadását. Ezt különösen furcsának találhatjuk, hiszen éppen akkor indultak el a tárgyalások arról, hogy palesztin munkavállalók érkezhetnek Izraelbe.

Hogyan lehetett lehetséges, hogy a hírszerzésük és a világ egyik legmodernebb hadserege ilyen gondtalanul aludt el?

A szöveg egyedi átfogalmazása: - Így van. Az izraeli oldalon észlelhető egyfajta egészséges önelégültség és nagyképűség, de természetesen ők sem tévedhetetlenek, és előfordul, hogy tévesen ítélnek meg helyzeteket. Számukra nem a palesztinok jelentenek elsődleges kihívást, így nem szentelnek nekik elegendő figyelmet. Izrael legnagyobb ellenfelei Irán és annak szövetségesei, mint például a Hezbollah és más síita csoportok, beleértve a hutikat is; emiatt a figyelmük főként Iránra irányul.

Mikor érkezik el a nap, amikor a Közel-Kelet végre megtapasztalja a tartós békét?

- 1948 óta tartó konfliktusok árnyékában élünk, így joggal merül fel a kérdés: miért lenne most hirtelen béke? Nem valószínű, hogy a felek elhamarkodott döntéseket hoznának.

- Mi a helyzet az Ábrahám-egyezménnyel?

- Egyelőre nem törölték, de nem is halad előre. Szaúd-Arábia például csak akkor szállna be ebbe, ha lezárulna a palesztin-izraeli konfliktus. Donald Trumpnak a Gázai övezettel kapcsolatos kijelentései pedig nem előre, hanem hátra visznek ebben a tekintetben.

Az Izrael és a Hamász közötti konfliktus irányvonalát számos tényező befolyásolhatja, és a jövőbeli események nehezen megjósolhatóak. A háború eszkalálódása vagy éppen ellenkezőleg, a békefolyamatok elindulása is lehetséges. A harcok felerősödése esetén a helyzet tovább súlyosbodhat, ami humanitárius válságot eredményezhet, és a nemzetközi közösség fokozottabb figyelmét vonhatja magára. Másrészt, ha a felek hajlandóak lennének párbeszédet folytatni, akár közvetítők bevonásával, akkor a tűzszünet és a tartósabb béke lehetősége is megjelenhet. Fontos figyelembe venni a regionális politikai dinamikákat, a külpolitikai érdekeket és a helyi lakosság állapotát is, hiszen ezek mind hatással lehetnek a konfliktus kimenetelére. A jövő tehát bizonytalan, de a remény mindig ott él, hogy a felek képesek lesznek megtalálni a közös nevezőt.

Valószínű, hogy a feszültségek idővel enyhülni fognak, de jelenleg az izraeli kormány számára nem prioritás a csend és a nyugalom megteremtése. Ezt jól tükrözik a belső ellentétek, a vallásos és nem vallásos közösségek közötti feszültségek, valamint Netanjáhú helyzete, akinek a sorsa is kérdésessé válhat, ha a konfliktus zárultával elszámoltathatóságra kerül sor.

A kormány és a parlament között óriási feszültségek húzódnak. Ciszjordánia helyzete is homályos, hiszen a Hamasz jelenléte tovább bonyolítja a helyzetet, és a döntéshozók nem tudják, hogyan kellene kezelniük őket. Ezek a megválaszolatlan kérdések egyáltalán nem járulnak hozzá a gyors megbékéléshez. A Hamasznak pedig nyilvánvalóan nem áll érdekében, hogy a hatalom gyors átadásával zökkenőmentesen érjen véget a konfliktus.

- Ahogyan az Oroszország ellen indított háború is hozzájárult Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalmának megerősödéséhez.

Valóban, az orosz-ukrán konfliktus esetében a megállapodás lehetősége hamarabb megvalósulhat, mint a Közel-Keleten, ahol a helyzet sokkal összetettebb. Ott számos bonyolult kérdést kell rendezni ahhoz, hogy a felek a béke felé lépjenek.