Izraeli-iráni feszültség: Európai vezetők a diplomáciai rendezés mellett érvelnek

A hét legjelentősebb demokratikus gazdaságot képviselő G7-csoport vezetői hétfőn Kanadában közös állásfoglalást fogadtak el, amely hangsúlyozza Izrael önvédelmi jogának támogatását, valamint kifejezetten elutasítja Irán nukleáris fegyverkezésének folytatását - számolt be róla a dpa.
A nyugat-kanadai Kananaskisban megrendezett csúcstalálkozón a G7 országai nyilatkozatot adtak ki, amelyben Iránra a "regionális instabilitás és terrorizmus jelentős forrásaként" hivatkoznak. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Kanada képviselői egyetértenek abban, hogy Irán "soha nem lehet nukleáris fegyver birtokosa". A nyilatkozat hangsúlyozza Izrael jogát az önvédelemhez, valamint a csoport elkötelezettségét Izrael biztonságának támogatása mellett.
Keir Starmer brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök szerint diplomáciai úton, párbeszéd révén kell megtalálni a közel-keleti békéhez vezető utat. Starmer és Macron a hét vezető ipari hatalom csúcstalálkozóján tartott kétoldalú megbeszélésén a Downing Street keddi tájékoztatása szerint egyetértett abban, hogy a kétnapos értekezleten a közel-keleti helyzet rendezésére kell helyezni a fő hangsúlyt.
Ugyanakkor a francia, brit és német diplomáciai vezetők felszólították Iránt, hogy "a lehető leghamarabb, előfeltételek nélkül térjen vissza a tárgyalóasztalhoz" az iráni nukleáris programmal kapcsolatban - közölte egy francia diplomáciai forrás, amelyet a Reuters és az AFP idézett.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter, brit kollégája David Lammy és német kollégája Johann Wadephul hétfő este tárgyaltak az Európai Unió diplomáciai vezetőjével, Kaja Kallasszal, és "arra kérték Iránt, hogy kerüljön el minden, a nyugati érdekeket sértő meggondolatlan cselekedetet, bármilyen regionális terjeszkedést vagy nukleáris eszkalációt", mint például az együttműködés megtagadása a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből (NPT) való kilépés vagy az urándúsításra vonatkozó küszöbértékek túllépése.
Hétfő este az iráni külügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki, amelyben bejelentették, hogy az iráni diplomácia vezetője és a nukleáris tárgyalások fő képviselője francia, brit és német partnereikkel, továbbá Kaja Kallasszal folytatott megbeszéléseket. Abbas Araghchi iráni miniszter hangsúlyozta, hogy az Irán ellen irányuló izraeli agresszió "jelentős csapást" mér a diplomáciai erőfeszítésekre.
Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság, azaz az E3-csoport tagjai, valamint az Európai Unió, Kína és Oroszország társaságában, részt vettek a 2015-ös nukleáris megállapodásban, amelyből az Egyesült Államok egyoldalúan kivonult. Tavaly a francia, német és brit vezetők megkezdték a párbeszédet Teheránnal, hogy új lehetőségeket keressenek egy frissített nukleáris egyezményhez. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok is közvetett tárgyalásokba kezdett az év elején, ám ezek a diskurzusok az iráni urán dúsításának kérdése miatt stagnálásra kényszerültek.
Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei, továbbá Izrael, amelyet a szakértők a Közel-Kelet egyedüli nukleáris hatalmának tekintenek, évek óta azzal vádolják az Iráni Iszlám Köztársaságot, hogy nukleáris fegyverek megszerzésére törekszik. Ezzel szemben Teherán folyamatosan cáfolja ezeket a vádakat.
Ugyanakkor, az új ellenségeskedések kontextusában a francia, brit és német miniszterek üzenetet küldtek Izraelnek "arról, hogy nem szabad a hatóságokat, az infrastruktúrát és a civil lakosságot célba venni" - jelezte a francia diplomáciai forrás.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, "valódi véget, nem pedig fegyverszünetet" szeretne az Irán és Izrael közötti konfliktusban - közölte az AFP.
Irán kapcsán Trump megjegyezte, hogy "a teljes feladás is egy lehetséges opció" lehet, anélkül, hogy részletezte volna, vajon az iráni nukleáris program megszüntetésére, vagy esetleg más kérdésekre utal-e ezzel.
Az amerikai elnök az Iránnal lehetséges új tárgyalásokról kifejtette, hogy nem feltétlenül áll szándékában újraindítani a folyamatot. "Ha valóban szeretnének tárgyalni, tudják, miként érhetik el azt" - hangsúlyozta Trump. "El kellett volna fogadniuk a megállapodást, amíg még lehetőség volt rá, ezzel sok életet megmenthettek volna" - tette hozzá, miután pénteken sürgette Teheránt, hogy azonnal írja alá a Washington által kért nukleáris egyezséget.
Trump kedden ismét figyelmeztette Iránt, ne indítson megtorlóakciót az amerikai érdekek ellen. "Nagyon határozottan fogunk reagálni, nem lesz semmiféle visszafogottság" - figyelmeztetett.