Íme a parlament őszi időbeosztásának különleges áttekintése.
Katalin hercegné új külsővel hódít: szőke hajra váltott a walesi hercegné - fotó
Mivel a parlament ülésezése háromhetente zajlik, ami alapvetően négy, háromnapos plenáris ülést jelent, a tisztelt honatyáknak igencsak fel kell pörgetniük magukat.
A törvényjavaslatok között négy jelentős témakör is szerepel, amelyek szélesebb körű szabályozást igényelnek. Eddig azonban nem kerültek be a hivatalos törvényalkotási programba. A tavaszi ülésszak során viszont olyan átláthatósági törvény került előtérbe, amely komoly politikai feszültségeket generált. A kormánytöbbség kezdetben eltökélten támogatta a jogszabályt, de a visszajelzések és a Fideszen belüli nézeteltérések hatására végül visszavonták a napirendről. Valószínű, hogy a jövőben újra előkerül a téma, különösen azért, mert Orbán Viktor, a miniszterelnök, egy lengyel podcastban úgy nyilatkozott:
"Határozottan támogatjuk az átláthatósági törvényt, mert ha nem lépünk, mi ourselves válunk a vesztesekké."
A nemzetgazdasági tárca előtt komoly kihívások állnak a parlamenti munka terén. Jelenleg hat gazdasági törvényen dolgozik, melyek közül két javaslat jelentős szabályozási változásokat igényel. Ezek közé tartozik a 2024-es költségvetés végrehajtása, valamint a pénzügyi közvetítői rendszer módosítása. Azonban talán még érdekesebb, ami a tervekben nem szerepel: a gazdasági helyzet alakulása miatt úgy tűnik, hogy a 2025-ös költségvetés is kisebb mértékű átalakításra szorulhat.
A gazdasági tárca egy olyan jogszabályt terjeszt elő, amely első ránézésre talán unalmasnak tűnhet, de valójában jelentős változásokat hozhat a kriptoeszközök világában. A "kriptoeszközökre vonatkozóan az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013-as törvény módosítása" célja, hogy alaposabban szabályozza a virtuális valutákra vonatkozó adóügyi együttműködést nemcsak az Európai Unión belül, hanem harmadik országokkal is. A tervezet új eszközöket kínál az adókikerülés, adókijátszás és adócsalás különböző formáinak felderítésére és szankcionálására, ezzel erősítve a pénzügyi transzparenciát és a jogi kereteket a digitális gazdaságban.
A Magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal létrehozása egy új fejezetet nyithat a mesterséges intelligencia szabályozásában, mivel az európai irányelvek figyelembevételével fog megvalósulni. A törvénytervezet értelmében a hivatal hivatali státusszal bír, ami azt jelenti, hogy hatósági jogosítványokkal is fel lesz ruházva. Ez a lépés nemcsak a jogi keretek megteremtését célozza, hanem a mesterséges intelligencia felelős és etikus használatának biztosítását is.
Az igazságügyi minisztérium négy új törvényjavaslatot készít elő, amelyek között kiemelt figyelmet kap a Büntető Törvénykönyv módosítása. Ez a változtatás alapvetően az áldozatvédelem és az áldozatsegítés szabályait kívánja korszerűsíteni, különös hangsúlyt fektetve az áldozatok kárenyhítésére. A javaslat emellett vagyonkezelői hivatalok létrehozását is célozza, amelyek szerepe a támogatás biztosítása lesz. Ezen kívül az agrárminiszter által benyújtott tervezet jelentős átalakításokat irányoz elő a vadvédelem, a vadászat és a vadgazdálkodás területén, ezzel módosítva a közel 30 éve hatályos jogszabályokat.
Egy újabb, kisebb mértékű szabályozás körvonalazódik, amely a közelmúlt eseményei révén különösen időszerűvé vált. A törvényjavaslat, amelyet az építési és közlekedési miniszter terjesztett elő, a magyarországi kiemelt térségek területrendezési tervének módosítására vonatkozik. E javaslat számos aspektust érint, és várhatóan jelentős hatással lesz az országos szinten kiemelt beruházások engedélyezési folyamataira is.
Felsőoktatással kapcsolatos törvénymódosításokkal készül innovációért és kultúráért felelős tárca, Az elfogadását tervező decemberi határidő arra utal, hogy az új szabályok, már a 2026 szeptemberében induló új felsőoktatási évtől érvényesek lesznek.
Jó időben elkezdi a jogszabályi alapozást a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda: 2027-ben a két népszámlálás közötti mini-népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus lesz. Az ezzel kapcsolatos kormányhatározat tartalmát bővíti ki és emeli törvényi szintre várhatóan novemberben a parlament.